Élesedik a verseny a sörgyártók között: egyre több kocsmában csak egy cég termékvonalát kapni. Utánanéztünk az okoknak.
Milyen élelmiszerre költöttek a legtöbbet a romániai polgárok 2007-ben? Sörre, mégpedig szinte 700 millió eurót. Az italféleségből évről évre egyre több fogy, az időjárástól egyre kevésbé függően – vagyis a sör télen is szinte olyan kedvelt ital lassan, mint nyáron, derül ki az AC Nielsen 2007-es élelmiszeripari piackutatásából (megjegyzendő, hogy a cég statisztikájában olyan alapélelmiszerek nem szerepelnek, mint a kenyér, a hús, a friss gyümölcs és zöldség). Tavaly átlagosan 85 liter sört ivott meg egy romániai fogyasztó, ez a mennyiség 2008 végére 95 literre emelkedik. Így Románia az igazi sörnyakaló európai országok (Ausztria, Csehország, Dánia és Németország) közé fog tartozni. A sörgyártás és -forgalmazás az ország leginkább éles piaci verseny jellemezte iparágai közé tartozik. A sörpiac minden ár- és minőségi szegmensében valóságos márkatúltengés van. A független gyártók gyakorlatilag
már nem férnek oda a kocsmaasztalhoz.
A két piacvezető a holland Heineken (31,7%-os részesedéssel) és a SABMiller (24,2%), majd a Tuborg néven inkább ismert United Romanian Breweries Bereprod (8,6%) és a European Food (7,4%) következik. Az összes többi gyártó piaci részesedése csak 5,2%-ot tesz ki. Az iparág az utóbbi nyolc évben legjelentősebb felvásárlási akciója 2008 februárjában zajlott le: a több mint 5%-os piaci részesedéssel bíró marosvásárhelyi sörgyárért, a Bere Mureşért a SABMiller és a Heineken is bejelentkezett. A cég végül a Heinekené lett, mely így bebiztosította magának a piacvezető pozíciót. Most először történt meg a romániai sörpiacon, hogy a három legnagyobb gyártó közül
egy látványosan elhúz a többi előtt.
A vásárhelyi sörgyár megvásárlása azért is jó húzás, mert ez volt az a cég, amely 1998-ban először forgalmazta PET műanyagpalacban termékeit, a Neumarktot és két helyi jelentőségű márkát, a Draculát és a Sovatát. A fogyasztói szokások változása nyomán jelenleg a sörök 45%-a PET-palackban fogy, az ital 68%-át veszik meg élelmiszerboltokban, míg a vendéglátóipar (HoReCa) részesedése 32%. Mivel az élelmiszerüzlethez és a műanyagpalackhoz az olcsóbb sörök képzete kapcsolódik, némileg ellentmondásosnak tűnik a helyzet: az AC Nielsen piackutatása nyomán a prémium és szuperprémium sörök fogynak egyre jobban Romániában, a kevésbé presztízsitalnak tűnő márkák rovására. Úgy tűnik, az éles piaci verseny hatására a gyártók elkezdték keményen megdolgozni a romániai vendéglátóipart. Mivel a nagyobb városokban egyre-másra nyílnak a kocsmák, vendéglők, pizzázók stb., ez jó terep a drágább sörök forgalmazására. Az utóbbi időben a sörpiac főszereplői azt a marketingcselt is bevezették, hogy egy-egy vendéglátóhellyel exkuzív forgalmazási szerződést kötöttek: vagyis egy adott kocsmában, klubban csak egy gyártó termékpalettájáról lehet sört fogyasztani.
Mivel a vezető gyártók márkakészlete elég változatos,
nem biztos, hogy a dolog feltűnik a vendégnek. Például a különféle Ursusok mellett a Ciucaşt, a cseh sört, a Pilsner Urquelltt, a citromos Redd’s-et, a 7%-os Stejart, a szuperprémium kategóriájú világos sört, a Perroni Nastro Azzurrót és a Timişoreanákat is ugyanaz a cég, a kolozsvári központú Ursus Breweries gyártja és/vagy forgalmazza. (A Nielsen felmérése szerint amúgy a vendéglátóhelyi forgalmazásban az Ursus és a a Timişoreana márka a legerősebb). A fogyasztót viszont akkor érheti meglepetés, ha egy Ursusszal vagy Tuborggal szerződött helyen mondjuk Heinekent akar inni. Az éles piaci verseny és a márkatelítettség abban is megmutatkozik, hogy a romániai sörivók viszonylag élénken reagálnak a gyártók márkaépítési-reklámozási tevékenységére. A futball Európa-bajnokság alkalmát minden nagyobb gyártó kihasználta. A négy piacvezető gyártó közlése szerint összesen 1,92 millió hektoliter sört adtak el az Euro 2008 ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy a romániai polgárok mindegyike
átlagosan fél liter sört fogyasztott el az Eb minden napja alatt,
így a négy sörmulti bevétele körülbelül 150 millió euró volt (a sör kiskereskedelmi átlagárával számolva). 2007 júniusához képest a négy nagy gyártó forgalma 10%-kal nőtt – tavaly ugyanabban az időszakban 1,73 millió hektó sört gurítottak le a torkukon a romániai fogyasztók.
A laposképernyõs tévék eladása is növeli a sörfogyasztást
Romániában az a szokás, hogy az emberek több alkalmat teremtenek a sörivásra, mint más nemzetek – így vélekedik Marian Olteanu , az Ursus új termékek kifejlesztéséért felelõs menedzsere. Romániában még mindig jellemzõ a nagycsalád, a szoros családi kapcsolatok, így bevásárláskor több sör is kerül a kosárba, arra számítva, hogy látogatóba jön egy-két rokon. A bulis alkalmakra gondolva a romániai sörvásárló többet vesz, mint amennyi a saját fogyasztásra kellene. Romániában mindenfélét meg szokás ünnepelni – fejtegeti Olteanu –, így például az új, laposképernyõs tévé beszerzését is. Logikus, hogy a tulajdonos gyorsan meghívja a barátokat meccset nézni az LCD-n, ami jó alkalom a sörözésre. (business magazin)
A helyi márkákat nem feltétlenül kell félteni a nagy cégek konkurenciaharcában. A sör tradicionálisan helyi-regionális termék, másrészt nagy távolságra aránytalanul drága szállítani.
Ezzel együtt valószínű, hogy a romániai sörpiac szereplőinek száma az elkövetkező években tovább szűkül. A független sörgyárak közül például érdekelheti a piacvezetőket a Prahova megyei Bere Azuga, mely idén kötött franchise-szerződést a bajor König Ludwig Internationallal két szuperprémium márka, a Kaltenberg Pils és a Kaltenberg Royal Lager gyártására.
Egy újabb felvásárlási akcióig a piaci helyzet a következőképpen néz ki.
A vezető szereplő, a Heineken portfóliójában a marosvásárhelyi sörgyár termékeivel együtt 14 márka szerepel. Ezek a következők: Bucegi, Ciuc, Golden Brau, Gösser, Heineken, Silva, Schlossgold; továbbá három helyi márka, a Gambrinus, a Harghita és a Haţegana. A lista végén az importsör Zipfer áll.
A cég öt gyárban termel: Csíkszeredában, Crajován, Hátszegen, Konstancán és Marosvásárhelyen, az alkalmazottak száma mintegy 1300. A cég forgalma tavaly 17%-kal 198 millió euróra nőtt. A Heineken International amúgy a világ harmadik legnagyobb sörgyára a SABMiller és az InBev után, több mint 65 országban 115 üzemben termelt.
A már említett Ursus Breweries
a világ legnagyobb sörgyártója, a dél-afrikai SABMiller tulajdonában áll. A cég romániai termékpalettáját fentebb még ismertettük. A vállalat az idei második negyedévben 22%-kal növelte eladásait, így a romániai érdekeltség a leginkább bővülő SABMiller céggé vált Európában.
A növekményt a Ciucaş és a Timişoreana produkálta. A SABMiller nemzetközi sikereinek hátterében a kínai eladások felfutása és a holland Grolsch 2008 márciusi felvásárlása áll – de az sem elhanyagolható tény, hogy a multinacionális vállalat az egyik meghatározó Coca-Cola palackozó a világon.
A SABMiller Romániában négy városban, Brassóban, Buzăuban, Kolozsváron és Piteşti-en termel sört, forgalma 2007-ben 200 millió euró volt.
A legnagyobb sörgyártó
címétől megfosztott belga-brazil multi, az InBev a romániai piacon a Beck’s-szel, a Bergenbierrel, Bergenbier Ice-szal, a Hoegaardennel, a Löwenbräuval, a Leffével, a Noroc-kal és nem utolsó sorban a másik nemzetközi márkával, a Stella Artois-val van jelen.
A piac harmadik szereplőjének határozottan szerencséje van a Bergenbiert gyártó balázsfalvi sörgyárral: ez a márka Románia második legnagyobb értékben eladott söre, az InBev Romania forgalmának a felét ez az ital generálja. A Nielsen piackutatása szerint egy évvel ezelőtt még a Bergenbier állt a toplista első helyén, de megelőzte a Timişoreana. Az InBev Romania 2007-ben 188,1 millió eurós forgalmat ért el, így a belga-brazil cég teljes kelet-közép-európai forgalmának 8%-át generálta.
A negyedik piaci szereplő,
a United Romanian Breweries Bereprod (URBB) – másnéven a Tuborg Romania – a Carlsberg csoport tagja. Ez volt az első cég Kelet-Európában, mely zöldmezős beruházással létesített sörgyárat. A vállalat hazai márkái: Carlsberg, Guinness, Holsten, Kilkenny, Skol, Tuborg, Tuborg Strong, Tuborg Christmas Brew – ezek közül a Skolból fogy a legtöbb. A cég forgalma 2007-ben meghaladta a 100 ezer eurót. A cégnek két üdítőmárkája is van, a Granini és az Orangina.
A koppenhágai központú anyacég a világ ötödik legnagyobb sörgyártója. A cég főleg Nyugat- és Kelet-Európában termel, de összesen 57 országban van érdekeltsége világszerte. A 31 ezer alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport legnagyobb felvásárlási akcióját 2008 áprilisában véglegesítette, mikor a Heineken Internationallal együtt felvásárolta a skóciai Scottish & Newcastle-t 9,85 milliárd eurónyi angol fontért.
A Bere Mureş felvásárlása után – a kisebb márkákon kívül – két tipikusan hazai sör maradt romániai többségi tulajdonú cég kezében. A sörpiac ötödik szereplője a kekszeket, nápolyikat, üdítőket stb. gyártó European Food , melynek Bürger nevű itala a mennyiséget tekintve a legjobban fogyó sör Romániában, mert főleg kétliteres műanyagpalackban vásárolják. A cég portfóliójában van még egy sör, a Servus, ezt nem is lehet üveges kiszerelésben kapni.
Adatok forrása: Business Magazin, Ziarul Financiar
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!