Élesedik a verseny a sörgyártók között: egyre több kocsmában csak egy cég termékvonalát kapni. Utánanéztünk az okoknak.
Milyen élelmiszerre költöttek a legtöbbet a romániai polgárok 2007-ben? Sörre, mégpedig szinte 700 millió eurót. Az italféleségből évről évre egyre több fogy, az időjárástól egyre kevésbé függően – vagyis a sör télen is szinte olyan kedvelt ital lassan, mint nyáron, derül ki az AC Nielsen 2007-es élelmiszeripari piackutatásából (megjegyzendő, hogy a cég statisztikájában olyan alapélelmiszerek nem szerepelnek, mint a kenyér, a hús, a friss gyümölcs és zöldség). Tavaly átlagosan 85 liter sört ivott meg egy romániai fogyasztó, ez a mennyiség 2008 végére 95 literre emelkedik. Így Románia az igazi sörnyakaló európai országok (Ausztria, Csehország, Dánia és Németország) közé fog tartozni. A sörgyártás és -forgalmazás az ország leginkább éles piaci verseny jellemezte iparágai közé tartozik. A sörpiac minden ár- és minőségi szegmensében valóságos márkatúltengés van. A független gyártók gyakorlatilag
már nem férnek oda a kocsmaasztalhoz.
A két piacvezető a holland Heineken (31,7%-os részesedéssel) és a SABMiller (24,2%), majd a Tuborg néven inkább ismert United Romanian Breweries Bereprod (8,6%) és a European Food (7,4%) következik. Az összes többi gyártó piaci részesedése csak 5,2%-ot tesz ki. Az iparág az utóbbi nyolc évben legjelentősebb felvásárlási akciója 2008 februárjában zajlott le: a több mint 5%-os piaci részesedéssel bíró marosvásárhelyi sörgyárért, a Bere Mureşért a SABMiller és a Heineken is bejelentkezett. A cég végül a Heinekené lett, mely így bebiztosította magának a piacvezető pozíciót. Most először történt meg a romániai sörpiacon, hogy a három legnagyobb gyártó közül
egy látványosan elhúz a többi előtt.
A vásárhelyi sörgyár megvásárlása azért is jó húzás, mert ez volt az a cég, amely 1998-ban először forgalmazta PET műanyagpalacban termékeit, a Neumarktot és két helyi jelentőségű márkát, a Draculát és a Sovatát. A fogyasztói szokások változása nyomán jelenleg a sörök 45%-a PET-palackban fogy, az ital 68%-át veszik meg élelmiszerboltokban, míg a vendéglátóipar (HoReCa) részesedése 32%. Mivel az élelmiszerüzlethez és a műanyagpalackhoz az olcsóbb sörök képzete kapcsolódik, némileg ellentmondásosnak tűnik a helyzet: az AC Nielsen piackutatása nyomán a prémium és szuperprémium sörök fogynak egyre jobban Romániában, a kevésbé presztízsitalnak tűnő márkák rovására. Úgy tűnik, az éles piaci verseny hatására a gyártók elkezdték keményen megdolgozni a romániai vendéglátóipart. Mivel a nagyobb városokban egyre-másra nyílnak a kocsmák, vendéglők, pizzázók stb., ez jó terep a drágább sörök forgalmazására. Az utóbbi időben a sörpiac főszereplői azt a marketingcselt is bevezették, hogy egy-egy vendéglátóhellyel exkuzív forgalmazási szerződést kötöttek: vagyis egy adott kocsmában, klubban csak egy gyártó termékpalettájáról lehet sört fogyasztani.
Mivel a vezető gyártók márkakészlete elég változatos,
nem biztos, hogy a dolog feltűnik a vendégnek. Például a különféle Ursusok mellett a Ciucaşt, a cseh sört, a Pilsner Urquelltt, a citromos Redd’s-et, a 7%-os Stejart, a szuperprémium kategóriájú világos sört, a Perroni Nastro Azzurrót és a Timişoreanákat is ugyanaz a cég, a kolozsvári központú Ursus Breweries gyártja és/vagy forgalmazza. (A Nielsen felmérése szerint amúgy a vendéglátóhelyi forgalmazásban az Ursus és a a Timişoreana márka a legerősebb). A fogyasztót viszont akkor érheti meglepetés, ha egy Ursusszal vagy Tuborggal szerződött helyen mondjuk Heinekent akar inni. Az éles piaci verseny és a márkatelítettség abban is megmutatkozik, hogy a romániai sörivók viszonylag élénken reagálnak a gyártók márkaépítési-reklámozási tevékenységére. A futball Európa-bajnokság alkalmát minden nagyobb gyártó kihasználta. A négy piacvezető gyártó közlése szerint összesen 1,92 millió hektoliter sört adtak el az Euro 2008 ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy a romániai polgárok mindegyike
átlagosan fél liter sört fogyasztott el az Eb minden napja alatt,
így a négy sörmulti bevétele körülbelül 150 millió euró volt (a sör kiskereskedelmi átlagárával számolva). 2007 júniusához képest a négy nagy gyártó forgalma 10%-kal nőtt – tavaly ugyanabban az időszakban 1,73 millió hektó sört gurítottak le a torkukon a romániai fogyasztók.
A laposképernyõs tévék eladása is növeli a sörfogyasztást
Romániában az a szokás, hogy az emberek több alkalmat teremtenek a sörivásra, mint más nemzetek – így vélekedik Marian Olteanu , az Ursus új termékek kifejlesztéséért felelõs menedzsere. Romániában még mindig jellemzõ a nagycsalád, a szoros családi kapcsolatok, így bevásárláskor több sör is kerül a kosárba, arra számítva, hogy látogatóba jön egy-két rokon. A bulis alkalmakra gondolva a romániai sörvásárló többet vesz, mint amennyi a saját fogyasztásra kellene. Romániában mindenfélét meg szokás ünnepelni – fejtegeti Olteanu –, így például az új, laposképernyõs tévé beszerzését is. Logikus, hogy a tulajdonos gyorsan meghívja a barátokat meccset nézni az LCD-n, ami jó alkalom a sörözésre. (business magazin)
A helyi márkákat nem feltétlenül kell félteni a nagy cégek konkurenciaharcában. A sör tradicionálisan helyi-regionális termék, másrészt nagy távolságra aránytalanul drága szállítani.
Ezzel együtt valószínű, hogy a romániai sörpiac szereplőinek száma az elkövetkező években tovább szűkül. A független sörgyárak közül például érdekelheti a piacvezetőket a Prahova megyei Bere Azuga, mely idén kötött franchise-szerződést a bajor König Ludwig Internationallal két szuperprémium márka, a Kaltenberg Pils és a Kaltenberg Royal Lager gyártására.
Egy újabb felvásárlási akcióig a piaci helyzet a következőképpen néz ki.
A vezető szereplő, a Heineken portfóliójában a marosvásárhelyi sörgyár termékeivel együtt 14 márka szerepel. Ezek a következők: Bucegi, Ciuc, Golden Brau, Gösser, Heineken, Silva, Schlossgold; továbbá három helyi márka, a Gambrinus, a Harghita és a Haţegana. A lista végén az importsör Zipfer áll.
A cég öt gyárban termel: Csíkszeredában, Crajován, Hátszegen, Konstancán és Marosvásárhelyen, az alkalmazottak száma mintegy 1300. A cég forgalma tavaly 17%-kal 198 millió euróra nőtt. A Heineken International amúgy a világ harmadik legnagyobb sörgyára a SABMiller és az InBev után, több mint 65 országban 115 üzemben termelt.
A már említett Ursus Breweries
a világ legnagyobb sörgyártója, a dél-afrikai SABMiller tulajdonában áll. A cég romániai termékpalettáját fentebb még ismertettük. A vállalat az idei második negyedévben 22%-kal növelte eladásait, így a romániai érdekeltség a leginkább bővülő SABMiller céggé vált Európában.
A növekményt a Ciucaş és a Timişoreana produkálta. A SABMiller nemzetközi sikereinek hátterében a kínai eladások felfutása és a holland Grolsch 2008 márciusi felvásárlása áll – de az sem elhanyagolható tény, hogy a multinacionális vállalat az egyik meghatározó Coca-Cola palackozó a világon.
A SABMiller Romániában négy városban, Brassóban, Buzăuban, Kolozsváron és Piteşti-en termel sört, forgalma 2007-ben 200 millió euró volt.
A legnagyobb sörgyártó
címétől megfosztott belga-brazil multi, az InBev a romániai piacon a Beck’s-szel, a Bergenbierrel, Bergenbier Ice-szal, a Hoegaardennel, a Löwenbräuval, a Leffével, a Noroc-kal és nem utolsó sorban a másik nemzetközi márkával, a Stella Artois-val van jelen.
A piac harmadik szereplőjének határozottan szerencséje van a Bergenbiert gyártó balázsfalvi sörgyárral: ez a márka Románia második legnagyobb értékben eladott söre, az InBev Romania forgalmának a felét ez az ital generálja. A Nielsen piackutatása szerint egy évvel ezelőtt még a Bergenbier állt a toplista első helyén, de megelőzte a Timişoreana. Az InBev Romania 2007-ben 188,1 millió eurós forgalmat ért el, így a belga-brazil cég teljes kelet-közép-európai forgalmának 8%-át generálta.
A negyedik piaci szereplő,
a United Romanian Breweries Bereprod (URBB) – másnéven a Tuborg Romania – a Carlsberg csoport tagja. Ez volt az első cég Kelet-Európában, mely zöldmezős beruházással létesített sörgyárat. A vállalat hazai márkái: Carlsberg, Guinness, Holsten, Kilkenny, Skol, Tuborg, Tuborg Strong, Tuborg Christmas Brew – ezek közül a Skolból fogy a legtöbb. A cég forgalma 2007-ben meghaladta a 100 ezer eurót. A cégnek két üdítőmárkája is van, a Granini és az Orangina.
A koppenhágai központú anyacég a világ ötödik legnagyobb sörgyártója. A cég főleg Nyugat- és Kelet-Európában termel, de összesen 57 országban van érdekeltsége világszerte. A 31 ezer alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport legnagyobb felvásárlási akcióját 2008 áprilisában véglegesítette, mikor a Heineken Internationallal együtt felvásárolta a skóciai Scottish & Newcastle-t 9,85 milliárd eurónyi angol fontért.
A Bere Mureş felvásárlása után – a kisebb márkákon kívül – két tipikusan hazai sör maradt romániai többségi tulajdonú cég kezében. A sörpiac ötödik szereplője a kekszeket, nápolyikat, üdítőket stb. gyártó European Food , melynek Bürger nevű itala a mennyiséget tekintve a legjobban fogyó sör Romániában, mert főleg kétliteres műanyagpalackban vásárolják. A cég portfóliójában van még egy sör, a Servus, ezt nem is lehet üveges kiszerelésben kapni.
Adatok forrása: Business Magazin, Ziarul Financiar
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!