Romániában a politikusok azt hiszik, meg lehet úszni a gazdaság megbillenését. Magyarországon a megbillenés következményeit akarják kibekkelni.
Nagyon jól pörgött éveken át, és a partinak még nincs éppen vége. Több mint egy évizeden át Kelet-Európa kivételesen jó (és nagyrészt előreláthatatlan) szerencsének örvendett. A gazdasági és politikai stabilitás felfokozta a befektetők bizalmát és hozzájárult a hitelköltségek leszorításához. A régióban működő cégek valósággal úszkáltak az olcsó és szorgalmas munkaerő tengerében. A diktatúrák alól felszabadult vállalkozó szellemmel együtt mindez prosperáló magángazdaságokat alakított ki. A legtöbb országban a növekedési ráták csillagászatiak voltak – ezekkel a megállapításokkal indítja értékelését a The Economist, az angol nyelvterület egyik legbefolyásosabb gazdasági-politikai hetilapja.
A jó világ természetesen nem tarthat nagyon sokáig. A bérköltségek növekednek. Strukturális munkanélküliség kezd kialakulni. Az elavult infrastruktúra – ilyenek például a hírhedten rossz állapotban levő lengyelországi utak – akadályozzák a kereskedelmet. Néhány országban nő az infláció, ide tartozik Románia és Bulgária is.
Az EU legújabb (és legszegényebb) tagállamaiban, a brüsszeli intézmények korrupció és szervezett bűnözés miatti aggodalmai ellenére 7-8%-os volt a gazdasági növekedés. Nos, most mind a két ország azoknak a listáján van, amelyek keményen odaüthetik magukat – így a szerző.
Bulgáriában például a jelek szerint a kipukkadás határán van az ingatlanpiaci buborék – bár az igaz, hogy a megrázkódtatás csak idővel lesz érezhető a gazdaság többi szektorában. Eddigelé kevesen aggódtak a fejlemények miatt. Úgy tűnik, a balkáni politikusok azt gondolják, könnyű szembeszállni a gazdasági törvényszerűségek gravitációjával – mond kritikát a két országról a The Economist.
Az idei gazdasági növekedés különben meglepően erős
Kelet-Európában. Ennek oka egyrészt az, hogy az euróövezet épp csak elkezdett lassulni, másrészt az, hogy a hazai fogyasztás nő, harmadrészt a kelet-európai piacon folytatott belső kereskedés elkezdte kiegészíteni a csökkenő, nyugatra irányuló kivitelt.
A nagy kivétel két balti állam, Észtország és Lettország, az óriási folyó fizetésimérleg-hiány és a nyaktörő növekedés hazája. Most viszont a balti buborék kipukkant. Lettországban például a kiskereskedelmi forgalom júniusban 8,3%-kal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél, az ipari termelés 6,4%-kal esett vissza. Az építőipar összeomlott, az infláció irtó nagy: 17%-os. Egy olyan országban, ahol a nemzeti valuta árfolyama rögzítve van, ez egyenesen ijesztő.
Ennek ellenére a vidámabban szóló előrejelzések még messze vannak a cáfolattól. Például Lettország nem kényszerült nemzeti pénzneme leértékelésére. A bankrendszert nagyobbrészt külföldi bankok – legtöbbjük svéd – működtetik, és úgy tűnik, a rendszert alig érinti a nemzetközi hitelválság. Annak sincs jele, hogy a megbillent (ámde kisméretű) baltikumi gazdaságok baja továbbterjedne a régióban.
Lassult a gazdasági növekedés Csehországban és Szlovákiában
Csehországban és Szlovákiában is lassult a gazdasági növekedés üteme a második negyedben: Csehországban elsõsorban azért, mert gyengült a bel-és külföldi kereslet, erõsödött a korona az euróhoz képest, Szlovákiában fõként azért, mert a jelentõs autóipari és elektronikai beruházások az elmúlt két évben rekord növekedést eredményeztek az országban.
Csehországban 4,5 százalékra lassult a növekedés április-június között az egy évvel korábbihoz képest, miközben elemzõk 4,9 százalékot vártak. Az elsõ negyedben még 5,1 százalékkal nõtt a bruttó hazai teremék (GDP) éves összehasonlításban. Elemzõk arra számítanak, hogy az év egészében 4 százalék alá mérséklõdik a gazdaság növekedési üteme. Szlovákiában viszont már nem számítanak további gyengülésre az elemzõk, szerintük a háztartások stabil fogyasztásának és az exportnak a növekedése változatlanul a növekedés motorja.
A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában 7,6 százalékra mérséklõdött a második negyedben a növekedés az elsõ negyedévi 8,7 százalékról, de egyelõre szó sincs a gazdaság lehûlésérõl, hiszen Szlovákia az egyik leggyorsabban fejlõdõ ország az Európai Unióban.
Magyarországon a csütörtökön ismertetett adatok szerint a GDP 2008 második negyedévében 2,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, naptári hatás kiszûrésével a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal bõvült. Az elemzõk a második negyedévre 1,9 százalékos GDP-növekedést vártak. Az elsõ félévben a gazdasági növekedés 2 százalék volt kiigazítás nélkül, naptári hatás kiszûrésével 1,6 százalék. (mti/reuters)
A legnagyobb kelet-európai gazdaságban, Lengyelországban jobban állnak a dolgok. 2008 első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest 6,1%-os volt a gazdasági növekedés. A munkanélküliség – mely 2003-ban még 20%-os volt – az ország legnagyobb részét eltűnt. De a növekedés várhatóan lassulni fog, főleg azért, mert nő a kamatláb: 4%-on állt 2007-ben, most 6%, és újabb emelkedés várható,
ami tovább erősíti az euróhoz képest a zlotyit.
Ez jó ok lehet arra, hogy a lengyel vendégmunkások hazatérjenek Nagy-Britanniából, de fájdalmas a lengyel exportőröknek.
A kritikusok szerint a lengyel kormányzatnak tovább kell folytatnia az államháztartás reformját, elsősorban a nyugdíjrendszerét, és felgyorsítania az infrastrukturális fejlesztéseket, még mielőtt a következő évtizedre előrejelezett munkaerőhiány beüt. Mindez növelné az ország esélyeit az euró bevezetésére, melyre jelenleg 2013 előtt nincs sok esély. Eddig az övezetből Szlovéniában vezették be a közös pénzt, Szlovákia jövőre következik. Más állam nincs a listán.
A legtöbb aggodalomra Magyarország ad okot,
mert ez az állam függ a leginkébb a nemzetközi tőkepiacok tartós bizalmától. Az ingadozó kormányzat meglepően jól teljesített a makrogazdasági egyensúly helyreállításában, miután az évtized elején a kiadásokban és hitelfelvételekben való dőzsölés katasztrófaközeli helyzetet eredményezett.
A költségvetés hiánya a nemzeti össztermék (GDP) 9,4%-ra nőtt 2006-ban; év végére valószínűleg 3,5%-ra csökken Neil Shearing, a Capital Economics elemző cég munkatársának előrejelzése szerint.
A megváltozott gazdaságpolitikának azonban súlyos ára volt, mely a kormányzat egyre csökkenő népszerűségében és a gazdaság tavalyi majdnem helybenjárásában nyilvánult meg. A gazdaság azóta talpraállt egy kicsit, de az infláció továbbra is a nyugtalanító 6% fölött maradt. A kérdés az, hogy van-e a kormányzatnak gyomra egy újabb fiskális megszorítási menetre. Az állami újraelosztás továbbra is magasabb a GDP 50%-ánál, ez a legmagasabb szint a régióban.
Nyugtalanító az is, hogy a kontinens nyugati felén esik vissza a gazdasági növekedés, márpedig a magyar GDP 40%-a a nyugat-európai exportból származik, így ennek meghatározó szerepe van.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!