Romániában a politikusok azt hiszik, meg lehet úszni a gazdaság megbillenését. Magyarországon a megbillenés következményeit akarják kibekkelni.
Nagyon jól pörgött éveken át, és a partinak még nincs éppen vége. Több mint egy évizeden át Kelet-Európa kivételesen jó (és nagyrészt előreláthatatlan) szerencsének örvendett. A gazdasági és politikai stabilitás felfokozta a befektetők bizalmát és hozzájárult a hitelköltségek leszorításához. A régióban működő cégek valósággal úszkáltak az olcsó és szorgalmas munkaerő tengerében. A diktatúrák alól felszabadult vállalkozó szellemmel együtt mindez prosperáló magángazdaságokat alakított ki. A legtöbb országban a növekedési ráták csillagászatiak voltak – ezekkel a megállapításokkal indítja értékelését a The Economist, az angol nyelvterület egyik legbefolyásosabb gazdasági-politikai hetilapja.
A jó világ természetesen nem tarthat nagyon sokáig. A bérköltségek növekednek. Strukturális munkanélküliség kezd kialakulni. Az elavult infrastruktúra – ilyenek például a hírhedten rossz állapotban levő lengyelországi utak – akadályozzák a kereskedelmet. Néhány országban nő az infláció, ide tartozik Románia és Bulgária is.
Az EU legújabb (és legszegényebb) tagállamaiban, a brüsszeli intézmények korrupció és szervezett bűnözés miatti aggodalmai ellenére 7-8%-os volt a gazdasági növekedés. Nos, most mind a két ország azoknak a listáján van, amelyek keményen odaüthetik magukat – így a szerző.
Bulgáriában például a jelek szerint a kipukkadás határán van az ingatlanpiaci buborék – bár az igaz, hogy a megrázkódtatás csak idővel lesz érezhető a gazdaság többi szektorában. Eddigelé kevesen aggódtak a fejlemények miatt. Úgy tűnik, a balkáni politikusok azt gondolják, könnyű szembeszállni a gazdasági törvényszerűségek gravitációjával – mond kritikát a két országról a The Economist.
Az idei gazdasági növekedés különben meglepően erős
Kelet-Európában. Ennek oka egyrészt az, hogy az euróövezet épp csak elkezdett lassulni, másrészt az, hogy a hazai fogyasztás nő, harmadrészt a kelet-európai piacon folytatott belső kereskedés elkezdte kiegészíteni a csökkenő, nyugatra irányuló kivitelt.
A nagy kivétel két balti állam, Észtország és Lettország, az óriási folyó fizetésimérleg-hiány és a nyaktörő növekedés hazája. Most viszont a balti buborék kipukkant. Lettországban például a kiskereskedelmi forgalom júniusban 8,3%-kal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél, az ipari termelés 6,4%-kal esett vissza. Az építőipar összeomlott, az infláció irtó nagy: 17%-os. Egy olyan országban, ahol a nemzeti valuta árfolyama rögzítve van, ez egyenesen ijesztő.
Ennek ellenére a vidámabban szóló előrejelzések még messze vannak a cáfolattól. Például Lettország nem kényszerült nemzeti pénzneme leértékelésére. A bankrendszert nagyobbrészt külföldi bankok – legtöbbjük svéd – működtetik, és úgy tűnik, a rendszert alig érinti a nemzetközi hitelválság. Annak sincs jele, hogy a megbillent (ámde kisméretű) baltikumi gazdaságok baja továbbterjedne a régióban.
Lassult a gazdasági növekedés Csehországban és Szlovákiában
Csehországban és Szlovákiában is lassult a gazdasági növekedés üteme a második negyedben: Csehországban elsõsorban azért, mert gyengült a bel-és külföldi kereslet, erõsödött a korona az euróhoz képest, Szlovákiában fõként azért, mert a jelentõs autóipari és elektronikai beruházások az elmúlt két évben rekord növekedést eredményeztek az országban.
Csehországban 4,5 százalékra lassult a növekedés április-június között az egy évvel korábbihoz képest, miközben elemzõk 4,9 százalékot vártak. Az elsõ negyedben még 5,1 százalékkal nõtt a bruttó hazai teremék (GDP) éves összehasonlításban. Elemzõk arra számítanak, hogy az év egészében 4 százalék alá mérséklõdik a gazdaság növekedési üteme. Szlovákiában viszont már nem számítanak további gyengülésre az elemzõk, szerintük a háztartások stabil fogyasztásának és az exportnak a növekedése változatlanul a növekedés motorja.
A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában 7,6 százalékra mérséklõdött a második negyedben a növekedés az elsõ negyedévi 8,7 százalékról, de egyelõre szó sincs a gazdaság lehûlésérõl, hiszen Szlovákia az egyik leggyorsabban fejlõdõ ország az Európai Unióban.
Magyarországon a csütörtökön ismertetett adatok szerint a GDP 2008 második negyedévében 2,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, naptári hatás kiszûrésével a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal bõvült. Az elemzõk a második negyedévre 1,9 százalékos GDP-növekedést vártak. Az elsõ félévben a gazdasági növekedés 2 százalék volt kiigazítás nélkül, naptári hatás kiszûrésével 1,6 százalék. (mti/reuters)
A legnagyobb kelet-európai gazdaságban, Lengyelországban jobban állnak a dolgok. 2008 első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest 6,1%-os volt a gazdasági növekedés. A munkanélküliség – mely 2003-ban még 20%-os volt – az ország legnagyobb részét eltűnt. De a növekedés várhatóan lassulni fog, főleg azért, mert nő a kamatláb: 4%-on állt 2007-ben, most 6%, és újabb emelkedés várható,
ami tovább erősíti az euróhoz képest a zlotyit.
Ez jó ok lehet arra, hogy a lengyel vendégmunkások hazatérjenek Nagy-Britanniából, de fájdalmas a lengyel exportőröknek.
A kritikusok szerint a lengyel kormányzatnak tovább kell folytatnia az államháztartás reformját, elsősorban a nyugdíjrendszerét, és felgyorsítania az infrastrukturális fejlesztéseket, még mielőtt a következő évtizedre előrejelezett munkaerőhiány beüt. Mindez növelné az ország esélyeit az euró bevezetésére, melyre jelenleg 2013 előtt nincs sok esély. Eddig az övezetből Szlovéniában vezették be a közös pénzt, Szlovákia jövőre következik. Más állam nincs a listán.
A legtöbb aggodalomra Magyarország ad okot,
mert ez az állam függ a leginkébb a nemzetközi tőkepiacok tartós bizalmától. Az ingadozó kormányzat meglepően jól teljesített a makrogazdasági egyensúly helyreállításában, miután az évtized elején a kiadásokban és hitelfelvételekben való dőzsölés katasztrófaközeli helyzetet eredményezett.
A költségvetés hiánya a nemzeti össztermék (GDP) 9,4%-ra nőtt 2006-ban; év végére valószínűleg 3,5%-ra csökken Neil Shearing, a Capital Economics elemző cég munkatársának előrejelzése szerint.
A megváltozott gazdaságpolitikának azonban súlyos ára volt, mely a kormányzat egyre csökkenő népszerűségében és a gazdaság tavalyi majdnem helybenjárásában nyilvánult meg. A gazdaság azóta talpraállt egy kicsit, de az infláció továbbra is a nyugtalanító 6% fölött maradt. A kérdés az, hogy van-e a kormányzatnak gyomra egy újabb fiskális megszorítási menetre. Az állami újraelosztás továbbra is magasabb a GDP 50%-ánál, ez a legmagasabb szint a régióban.
Nyugtalanító az is, hogy a kontinens nyugati felén esik vissza a gazdasági növekedés, márpedig a magyar GDP 40%-a a nyugat-európai exportból származik, így ennek meghatározó szerepe van.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!