Cărtureşti: hogyan lehet jó üzlet egy minőségi könyvesbolt?

A kulturális üzletláncot eleve a könyv falujaként (innen ered a helységnévre emlékeztető brand is), különleges kulturális térként képzelte el a két alapító, Nicoleta Dumitru és Şerban Radu. De ugyanakkor kőkemény üzlet is, mely 5 millió eurós forgalmat bonyolít le 2008-ban, összértéke pedig 20 millió euró körül mozog. Az összképet színesíti, hogy a vállalkozást szívesen felvásárolná több stratégiai befektető; illetve az is, hogy a Cărtureşti-et csináld magad! alapon hozta össze a két alapító, ráadásul úgy, hogy a hazai könyvkereskedelemben nehezen lehetne élesebb konkurenciaharcot elképzelni. Három évvel ezelőtt nem sokan fogadtak volna arra, hogy egy, a könyvesboltot a teázóval és a minőségi szuvenír- és ajándékkereskedéssel összekombináló hely tartósan életképes lesz Bukarest legdrágább sugárútján, a Magherun. Ott is nem akárhol, hanem egy 19. századi műemléképületben.

Eltelt a három év,

a könyvesbolt még mindig ott van. A Cărtureşti Bukarestben még két helyszínen működtet boltot: az Edgar Quinet úton, és legújabban a Román Népművészeti Múzeum (Muzeul Ţăranului Român) udvarában. Ez utóbbi a legtágasabb könyvesbolt a fővárosban.

Iaşi-ban, Kolozsváron és Temesváron a Iulius Mall bevásárlóközpontban működik Cărtureşti- a jászvásári plázában most költözik egy 600 négyzetméteres új helyre a bolt. Temesváron a belvárosban is van üzlete a cégnek, a Mercy utcában -

>> lásd étteremkritikánkat: Cărtureşti könyvesüzlet és teázó >>

Ez összesen hét helyszín. Az eredeti ötlet és szándék a Nicoletáé, a lényeg az volt, hogy más kommunikációs szabályok és értékek szerint működő közteret hozzunk létre, mint amilyenek akkor Bukarestben voltak – mondja Şerban Radu (36 éves).

A kilenvenes évek végén, mondja, amikor ők indultak, az volt a közhangulat, hogy csak az azonnali siker számít. Előfordult, hogy szégyennek számított, ha könyvvel a kezedben láttak meg az utcán – érzékelteti a miliőt az egyik alapító.

Az elkövetkező húsz évre tele vagyunk ötletekkel.

Nem ültettük gyakorlatba a felét sem annak, amivele eredetileg indultunk, és menet közben még bekerült más is – mondja Şerban Radu. A kulturális kontextus mellett az üzleti tér is megváltozott az évek alatt: a könyvkiskereskedelmi üzletág újjáéledt Romániában, így a Cărtureşti arra törekszik, hogy a profitot újrabefektetve folyamatosan növelje üzleti eredményeit, és bebetonozza a harmadik helyét a tavaly több mint 50 millió eurós forgalmú piacon.

Şerban Radu elmondása szerint korántsem voltak ilyen optimisták az indulás éveiben, 2000 környékén. Barátaik például – akiknek túlnyomó többsége könyvszerető és kultúrabarát – megpróbálták lebeszélni őket a vállalkozásról, annak ellenére, hogy szerettek volna egy ilyen könyvesboltot.

A két alapító beszámolója szerint ennek ellenére eldöntötték, adnak egy esélyt az ötletnek, de ezzel együtt pontosan kiszámolták, mennyi az, amit még veszteségként kibírnak.

A vállalkozás 15 ezer dollárral indult,

ami a 2000-res évek elején elegendőnek tűnt egy hasonló vállalkozáshoz, mivel bizományi rendszerben árusították a könyveket, vagyis nem volt kötelező előre fizetni az áruért. Két éven át mindketten megtartották a biztonság kedvéért korábbi munkahelyüket, de ennyi után már világos volt, hogy az új cég megáll a lábán, és teljes embert követel.

Az első üzlet a Quinet utcai volt, egy eredeti tulajdonosa által visszaperelt épületben, aki történetesen könyvtáros volt, így az idős hölgy rendkívül örült annak, hogy könyvesbolt nyílhat az ingatlanában. Szerencsénk volt – kommentálja most Şerban Radu. A bolt kéthavi előkészítő munka után, 2000 júniusában nyílt meg.

A márkanév kiválasztása is bonyolult volt. Az ötlet mindenképp az volt, hogy a név jelentsen is valamit. Eleinte Cărtăreştinek hívták a boltot, de változtatni kellett, mert erre kérte őket az egyik legsikeresebb kortárs prózaíró, Mircea Cărtărescu. Elmondása szerint túl sokan kezdtek neki gratulálni a könyves szakmából.

Aztán látva, hogy jól megy a bolt, ajándékba adta az egyik székét a Cărtureşti-nek – volt egy olyan projekt, melynek keretében Románia legnevesebb értelmiségijeitől kértek kölcsön ülőalkalmatosságokat.

Ami a brandinget illeti,

Şerban Radu elmondása szerint különösebb reklámtevékenységet nem folytattak, hanem egy adott eseményt vagy terméket promóztak. Mostmár talán Cărtureşti-feliratos homokzsákokat is el tudnánk adni, márcsak azért is, mert ilyent még nem csináltunk. De nem is szeretnénk sohasem – mondja a két alapító.

A legnezebb a 2002-es év volt, mikor a Quinet utcai első bolt túlságosan szűkké vált. A vállalkozók nem tudtak egyértelműen örülni annak sem, hogy jól fut a bolt: nem egészen egyezett az elképzeléseikkel az, hogy a könyvesbolt-teázó amolyan relaxációs hellyé vált, ahol főleg ünnepek idején ki lehetett pihenni a nagyvárosi rohanást.

A második üzlet az Arthur Verona utcában, egy, a két világháború között felhúzott épületben létesült, mely a Sturdza család tulajdona. A família vagy bankszékháznak vagy gyorsétteremnek adta volna ki a helyiséget, de végül a könyvesbolt maradt. Kettős nyereség volt, mert Şerban Sturdza építész vállalta el a belsőépítészi feladatokat. Az előkészítés 2003-ban kezdődött, és két évig tartott az üzlet kialakítása.

Az ország nyolcadik és kilencedik Cărtureşti-boltja Szebenben és Suceaván nyílik meg. Ez utóbbinak már biztosan a helyi Iulius Mallban bérelnek üzletfelületet – a plázakörnyezet ugyan különösnek tűnik, de a cég két főrészvényese szerint beválik a helyszín. A szebeni bolt üzleti partnerség keretében fog működni, akácsak a Iaşi-i, mely franchise-rendszerben nyílt meg, majd még szorosabbá vált a befektetővel a kapcsolat.

Várjuk a franchise-partnereket,

de a befektetés összege sokszor nagyobb, mint amekkorára üzletfeleink számítanak – mondják a Cărtureşti tulajdonosai. A bolt szükséges alapterülete 200 négyzetméter körül mozog. A kolozsvári üzlet is ekkora, és 200 ezer euró kellett hozzá.

A vidéki terjeszkedésben a fő szempont az, hogy a nagyobb városok rendszerint ígéretesebbek, mint a kisebbek, és nem árt az sem, ha egyetemi városról van szó. További faktor a szóba jöhető üzletfelület nagysága: legyen minél nagyobb, de még az elfogadható négyzetméterárakon belül.

A cég elve az, hogy a vásárlók tartalmasan töltsék el a szabadidejüket a boltban, és ehhez a tágasság is hozzátartozik. A két főrészvényes legszívesebben nem is boltként, hanem köztérként emlegeti a helyiségeket. (Papíron van terv 2000, vagy akár 20 ezer négyzetméres üzlethelyiség kialakítására is – ez utóbbi tényleg a megálmodott könyvesfalu lenne.) Hogy ki mivel foglalkozik a Cărtureşti menedzsmentjében, az nincs kőbe vésve, annak ellenére sem, hogy mostmár a döntéseket hat személy hozza meg.

Nicoleta Dumitru (32 éves) főleg a pénzügyi részével foglalkozik a vállalkozásnak, hat évnyi tapasztalata van az üzleti tanácsadásban. Şerban Radu főleg a beszerzéssel – ideértve az importot és a kizárólagos jelleggel forgalmazott árukészletet is – foglalkozik, továbbá az üzlethelyiségek kialakítása, az építészekkel és a kivitelezőkkel való munka is az övé. Elmondása szerint jól jön, hogy korábban volt egy kis antikváriuma. Tulajdonképpen onnan jön az egész, hogy

mindig is sokat olvastam. Most is – mondja.

Terjeszkedésre szükség van, mert a konkurencia kezdi átvenni a Cărtureşti-modellt. A Humanitas (mely a kilencvenes években alakította ki Románia egyetlen minőségi könyvesbolthálózatát) új, 300 négyzetméteres mintaboltot nyitott Szebenben, egy 19. századi épület alagsorában, melyet a Szebeni Ortodox Mitropolia bocsátott a cég rendelkezésére.

A kávézóval és olvasósarokkal ellátott üzlethelyiség kialakítása két évbe és 300 ezer euróba került. (A cég korábban temesváriJoc Secundcímű boltjában is nyitott egy kis kávézót.)

A legnagyobb konkurens viszont az RTC holding tulajdonában levő Diverta üzletlánc, melynek számos nagyvárosban van könyves- és papíráruboltja, cd- és dvd-, valamint koncertjegyárusítással, továbbá számítástechnikai részlegekkel kiegészítve. A lánc legnagyobb üzletét pont a Magheru sugárúton, a Cărtureşti közelében nyitja meg, és felvásárolta a Dalles teremben működő Noi könyvesboltot, melynek kialakításával szintén a Cărtureşti közönségét célozza meg.

A Cărtureşti üzleti forgalma jelenleg 5 millió euró.

A romániai könyvforgalmazók bruttó profitja 33-34% körül mozog (a közvetlen import kicsit emel rajta), de a nettó nyereség nem haladja meg a 3%-ot. Vagyis 5 millió eurós forgalommal 150 ezer euró tiszta nyereséget lehet elérni.

A cég fő célja jelenleg az, hogy a bruttó profitot 40%-ra növelje. Ezt a szintet a Diverta valószínűleg már eléri, mert a nagyobb terjesztési kapacitás miatt előnyösebb helyzetből tárgyalnak a kiadókkal, a nagybani kereskedőkkel, plusz több is a forrása új üzlethelyiségek kialakítására. A Diverta igazgatótanácsi elnöke, Dan Roşu ehhez annyit tesz hozzá, hogy noha mindkét cég ugyanazon a gyorsan fejlődő piacon működik, eltérő koncepciókról van szó.

A Cărtureşti két tulajdonosa egyébként nyitott az esetleges befektetők fele – az üzlet értéke most 20 milló euró körül mozog.

Volt olyan befektető, mely teljesen felvásárolta volna a bolthálózatot, de Dumitrut és Radut inkább a fejlesztéshez szükséges tőkeapport érdekelné, anélkül, hogy a márkanév értékét tönkretennék. Addig is, amíg egy ilyen üzleti partner jelentkezik, el vannak foglalva a két, idén megnyitandó üzlet, egy nagy, központi raktár és a saját könyvterjesztői hálózat kialakításával.

Forrás: Target magazin