Újabb aranylelet Erdélyben: értéke 2 milliárd dollár

2008. július 25. – 16:13

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Állítólag agresszív ciánozás nélkül 712 ezer uncia aranyat lehetne kitermelni Déva közelében.

A legoptimistább becslés szerint 1,99 milliárd dollárt ér tisztán az a mennyiségű aranyérc, amit a Déva közeli Alsócsertésen (Certej) találtak az European Goldfields Ltd. (EG) geológusai. A helyszín az ún. aranynégyszögbe, az Erdélyi-érchegység Alsócsertés – Brád – Zalatna – Aranyosbánya (Offenbánya) közötti részébe tartozik. A cég kutatásai szerint az érc 65,3 tonnányi, vagyis 2,1 millió unciának felel meg. Ekkora mennyiségű arany legalább 1,3 milliárd dollárt ér. Az EG tanulmánya szerint továbbá 375,6 tonna, vagyis 12 millió uncia ezüst is van Alsócsertésen. A cég különben a Deva Gold SA részvénytársaság többségi tulajdonosa. A megvalósíthatósági tanulmány szerint, ha beindulna a kitermelés, a falu közelében évente 712 ezer uncia aranyat és valamivel több, 720 ezer uncia ezüstöt lehetne kinyerni, külszíni fejtéssel (akárcsak Verespatakon). A cég szerint az ércmennyiséget 11 év alatt lehetne kitermelni.

Az EG számításai szerint, ha 650 dollár egy uncia arany ára,

akkor a kitermelés 20%-os rentabilitással működne. Hogyha a nemzetközi piacokon 948,5 dolláron kereskednek egy uncia arannyal, akkor éri el a lelet értéke a szinte kétmilliárd dollárt (jelenleg a New York-i tőzsde fémrészlegében, a COMEX-en 922 dollár/uncia áron kereskednek az arannyal)

Mivel egy uncia ezüst 18,88 dollár, ez utóbbi nemesfém-mennyiség 214,6 millió dollárt ér Alsócsertésen.

A torontói tőzsdén jelen levő EG 214,6 millió dollárra becsüli a kitermeléshez szükséges beruházás mértékét. Kisméretű lelőhelyről van szó, azt is mondhatnám, hogy a kitermelés a rentabilitás határán mozog, főleg olyan körülmények között, mikor minden költség növekszik - nyilatkozta a lelet kapcsán Nicolae Stanca, a Deva Gold igazgatója a România Liberă napilapnak.

A szakértő úgy számol, hogy egy tonna kitermelt földből, kőzetből vagy homokból két gramm aranyat lehetne kinyerni, ami elmarad az optimális sűrűségű (és hozamú), tonnánként hat-nyolc grammot tartalmazó ércektől.

Költségnövelő tényező, hogy a bányavállalatnak számolnia kell az egyre emelkedő üzemanyag-, energia- és építőanyagárakkal. Sajátos módon az is emeli a kiadásokat, hogy a dévai bányavállalat műszaki berendezéseit már korábban eladták ócskavasnak.

A befektetés megvalósulása attól is függ, hogy a leendő bánya megkapja-e az összes engedélyt, beleértve a környezetvédelmit is. A cég 2008 október-decemberére számít megkapni a már benyújtott 2000 oldalas dokumentáció nyomán a környezetvédelmi engedélyt, melynek kézhez vétele után 45 napos közvita kezdődik a környéken a beruházásról.

Stanca szerint a cég olyan módszerrel dolgozza fel az ércet, mely nem szennyezi a környezetet, ugyanis az arany és az ezüst kinyerése zárt tartályokban történik, így

a természetbe ciános vegyületek nem kerülnek.

Az EG két külszíni fejtést tervez egymás mellett. A főfejtés hossza a földfeszínen mintegy 1100, szélessége mintegy 500 méter lenne. A nyugati fejtés hossza 500, szélessége 450-500 méter lenne, már amennyire a cég által közölt 3D ábráról megállapítható .

A megvalósíthatósági tanulmány azt mutatja, hogy az alsócsertési lelőhely a portfóliónk kulcseleme, ami középtávon jelentősen hozzájárul a kitermeléshez , mondja David Reading, az EC ügyvezető igazgatója. A cég jelenleg megvásárolandó telkeket keres a bányaprojekt megindításához.

Románia azon kevés európai ország közé tartozik, ahol még feltáratlan aranytartalékok vannak. Pénzhiány miatt azonban az utóbbi két évben egyetlen unciát sem termeltek ki a sárga nemesfémből, mondja Pompiliu Crai, a Minvest Deva vezérigazgatója (a cégnek 20%-a van a Deva Goldban).

Ennek oka az, hogy az állami bányavállalatok nem kaptak szubvenciót a kitermeléshez, noha az arany jelenlegi világpiaci árát nézve a kitermelés valószínűleg központi támogatás nélkül is kifizetődő lett volna.

A jelenleg legnagyobb szabású aranybánya-projekt helyszíne szintén az Erdélyi-szigethegységben található. A világhírűvé vált Verespatakon a kanadai többségű Roşia Montana Gold Corporation ciános technológiával tervezi kinyerni az aranyat, de a bánya mindmáig nem kapta meg a környezetvédelmi engedélyt.

Az utóbbi két évben jelentősen megnőtt az arany ára a világpiacon, az utóbbi időben az amerikai eredetű hitelválság miatt menekülő befektetői alapok egyre inkább a nyersanyagpiacok, így a kőolaj és a nemesfémek irányába fordulnak.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!