Magyarország, Bulgária és Lettország szív leginkább az áremelkedés miatt
2008. július 2. – 16:30
frissítve
Egyes tagállamokban kétszer-háromszor annyit fizetnek a kenyérért, mint egy évvel ezelőtt.
Az Európai Unió áprilisi adatai szerint az élelmiszerárak az Európai Unió egészében éves szinten 7,1 százalékkal emelkedtek. Az országokon belül azonban igen jelentős különbségek figyelhetők meg. Bulgáriában 25,4 százalékos növekedést mutattak ki. A balti országok 18 és 21 százalék közötti élelmiszerár-emelkedéssel küszködnek. Magyarország és Románia körülbelül egy szinten volt az élelmiszerár-növekedés tekintetében.
A fogyasztóiár-index egy gazdasági mutató, mely azoknak az áraknak a változását mutatja, amelyeket a háztartások különféle javakért és szolgáltatásokért fizetnek. Az euróövezetben az úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex (HICP, Harmonised Indices of Consumer Prices )használatos. Az euróövezethez tartozó tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai minden hónapban harmonizált módszerekkel rögzítik a fogyasztói árak alakulását a javak és szolgáltatások bizonyos csoportjára, amelyet összefoglaló néven fogyasztói kosárnak hívunk. Erről a több mint 100 árucikket tartalmazó kosárról havonta több mint egymillió adat gyűl össze. A kosárban található árucikkek olyan súlyozást kapnak, amely megfelelően tükrözi a háztartások havi kiadásaiban játszott szerepüket. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala, az Eurostat ezeket az adatokat felhasználva állítja össze az euróövezet egészére vonatkozó harmonizált fogyasztói árindexet, a HICP-t.
A fogyasztói árindex számos célt szolgál, segítségével tarthatók szinten például a nyugdíjak, a szociális juttatások és a lakbérek (ezt nevezzük indexálásnak). Az Európai Központi Bank számára a HICP szolgál az árstabilitás mérésének legfőbb eszközéül. Az inflációt a havi HICP segítségével felügyeli. Az EKB célja, hogy fenntartsa a HICP segítségével meghatározott 2%-hoz közeli, de azt nem meghaladó éves inflációs rátát.
A legfrissebb inflációs adatok sem adnak okot az ünneplésre. Az Eurostat jelentése szerint a fogyasztói árak emelkedése májusban 3,6 százalékos volt, ami közel a duplája az Európai Központi Bank által célul kitűzött 2 százalékos értéknek. 1998. júniusi alapítása óta a Központi Bank elsődleges célja, hogy az inflációt minél alacsonyabb szinten tartsa.
Az Európai Unió statisztikai szolgálata szerint a márciusi 7,2, illetve az áprilisi 7,1 százalékos élelmiszerár-növekedés kétszerese az EU átlagos pénzromlásának.
A szakértők szerint az árak növekedése az elmúlt időszak kedvezőtlen időjárásának, a rendkívül magas üzemanyagáraknak és növekvő távol-keleti igényeknek köszönhető.
Részletes adatok az Eurostat közleményében >> Egy frissebb adatsor szerint 2007-ben az uniós országok között a drágulás ütemét tekintve Magyarország, Bulgária és Lettország áll az első helyen. Magyarországon 12,8 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, de ha az élelmiszerek mellett a nem alkoholos italokat is figyelembe vesszük, akkor e termékcsoport esetében Magyarországon 12 százalék volt a drágulás. Lettországban 13,9, Bulgáriában 13,8 százalék volt tavaly a drágulás.
E három országon túl egyedül Litvániában volt még 10 százalék felett a drágulás mértéke: csak élelmiszerre vetítve 11,4, nem alkoholos italokkal kiegészítve 11,1 százalék. Az összes többi uniós ország mutatója 10 százalék alatti volt. Az uniós átlag – akár csak az élelmiszereket, akár az élelmiszereket a nem alkoholos italokkal együtt nézve – 3,5 százalékos áremelkedést mutatott 2007-ben.
Áremelkedés: nincs rövid távú megoldás
Az Egyesült Államok és Németország kereskedelmi minisztere egyet értett abban, hogy a dohai világkereskedelmi tárgyalások révén megfékezhetõk a világméretû élelmiszerár-drágulások. Hanry Paulson és Michael Glos abban is azonos véleményen volt, hogy a magas olajárakkal összefüggõ gondokra nincsenek hathatós rövid távú megoldások, mivel az árakat a kereslet-kínálat alakítja.
Hosszabb távon viszont beruházások révén kell mérsékelni az üzemanyag-fogyasztást, fejleszteni az alternatív energiaforrásokat, egyben növelni kell az olajtermelést is, hogy az új technológiákra való átállás miatti hiányt át lehessen hidalni. Nem jelentenek azonban megoldást az élelmiszereket érintõ kereskedelmi korlátozások és a kivitel ellenõrzése sem. (mti/reuters)
Forrás: mti, epp.eurostat.ec.europa.eu, eu2004.hu, agrarkapu.hu
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!