Hiányoznak a sztrádák, így háromszor drágább a szállítás Romániában, röviden ennyi a válasz. És hosszabban?
Négy ország került került szóba
Menet közben megduplázódott az az összeg, amit a világ 13. legnagyobb autógyártója, a német Daimler befektet Közép-Kelet-Európában. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a cég Kolozsvár mellett, a zsuki ipari parkban invesztálna 400 millió eurót az új Mercedes A és B osztályú modellek gyártásába, de a helyszínválogatás során szó volt Temesvárról is. A lehetséges célpontok között szerepelt a Fehér megyei, gépiparáról nevezetes Kudzsir azon az alapon, hogy a Daimler-csoport a tulajdonosa a városban működő sebességváltóüzemnek, a Star Transmission Cugirnak. A hírek között szó volt arról, hogy a gyár Lengyelországba, sőt Szerbiába is – az előbbi kapcsán a Newsweek Polska értesülését a Daimler határozottan cáfolta.Ehhez képest a végső döntés szerint a gyár a magyar alföldön, Kecskeméten fog felépülni. A német vállalat Magyaroszág eddig legnagyobb zöldmezős beruházását fogja végrehajtani a mintegy 800 millió eurós (200 milliárd forintos) beruházással.
Míg a korábbi hírek szerint Romániában 4000 főt foglalkoztattak volna, a kecskeméti üzemben körülbelül 2500 fő fog munkát találni. Az üzemen évente körülbelül 100 ezer gépkocsi készülne.
Nem voltak fényesek Románia esélyei
A döntés annyiban nem keltett feltűnést, hogy a német autós szaksajtó június közepén már arról cikkezett, hogy a komolyabban szóba jöhető országok közül Romániának van a legkisebb esélye. Fontos szempont volt, hogy a számításba jövő városok között egyedül Kecskemétnek van autópályája.
Az elmaradott infrastruktúra mellett valószínűleg a munkaerő fluktuációja miatt döntött Románia ellenében a Daimler. Romániában strukturális munkaerőhiány lépett fel, tehát a vállalatok – noha a romániai minimálbér a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban – fizetést emelnek, extra juttatásokat folyósítanak, hogy a dolgozók távozásának elejét vegyék.
Így látja az okokat az Erdély FM kérdésére válaszoló közgazdász, Juhász Jácint: A munkanélküliségnek nagyon alacsony a szintje. Nem tudunk már válaszolni azokra az igényekre, amit a külföldi beruházók szeretnének.
Másfelől senki nem szeret olyan helyre menni, ahol ki van szolgáltatva annak, hogy a munkások bármilyen kérését teljesíteni kell, mert másképp a termelési folyamat leáll. Ezzel szemben Magyarországon a munkanélküliség jelentősen nagyobb, és van is szakképzett munkaerő, amelyik azonnal befogható a termelő tevékenységbe.
Sztráda- és munkaerőhiány
Ide kapcsolódik Kecskemét polgármestere, a fideszes Zombor Gábor információja, akinek adatai szerint a városban a magyarországi szint alatt van a munkanélküliség, de 20-25 kilométerre már az országos átlagot jóval meghaladó a munkanélküliek aránya.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szintén az infrastruktúrát és az autópályát emelte ki a Kecskemét mellett szóló érvek sorából. A hírek szerint a Daimler 25 milliárd forintos állami támogatást kap a beruházáshoz – erről a kormányfő csak annyit közölt, hogy ez a maximum, amit ilyen téren az EU versenykorlátozás elleni szabályai megengednek.
Egy fővárossal odébb Călin-Popescu Tăriceanu miniszterelnök úgy reagált a hírre, hogy „nem jöhet valamennyi autógyártó cég Romániába”.
A kormányfő újságírói kérdésre válaszolva szerdán kijelentette: nagyon örült, amikor a Renault és a Ford úgy döntött, hogy Romániába jön, de ez nem jelenti azt, hogy ezután valamennyi autógyártó cég követni fogja a két cég példáját. Tăriceanu szerint csak néha találnak egymásra a beruházók szempontrendszerei az általuk választott államok óhajaival.
Tetszett a projekt, csak nem elég fejlett az úthálózat
A Ziarul Financiar üzleti napilap mai összeállítása szerint is a sztráda volt a legfontosabb. A lap a tárgyalások menetét figyelemmel kísérő hivatalos forrásokra hivatkozva tudni véli: a németek nem merték kockáztatni, hogy a fejletlen romániai útviszonyok miatt késlekedjenek a szállítmányok.
Az említett forrás szerint Románia jobb feltételeket ígért, a projekt tetszett is az üzletfélnek, de a tárgyalások azon a tényen buktak el, hogy Magyarországnak már van autósztrádája a tervezett telepítés körzetében, és rendelkezik a kelet-európai piacokkal való összeköttetéshez szükséges logisztikai rendszerrel.
További kommentárok
Németország legtekintélyesebb gazdasági-pénzügyi napilapja, a Handelsblatt elsõ oldalán A Daimler felfedezi a Keletet címmel tudósított a stuttgarti konszern döntésérõl.
Az újság azt emeli ki, hogy a Mercedes volt az utolsó olyan nagy német autógyár, amely nem rendelkezett saját gyárral Kelet-Európában, ahol konkurensei, mint például az Audi, a BMW és a VW már régóta jelen vannak. A régió nagy értékesítési piacnak és a költségek szempontjából kedvezõ gyártási helyszínnek számít, emlékeztet a Handelsblatt.
Gazdasági részének elsõ oldalán ugyancsak vezetõ tudósításban számolt be a döntésrõl a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A legnagyobb példányszámú konzervatív politikai napilap két külön kommentárt is mellékelt a tudósításhoz. Az elsõben kiemelte, hogy csillaggal ellátott Mercedes autók egyfajta statusszimbólumként nem vesztették el nimbuszukat, a konkurencia ugyanakkor jóval keményebbé vált,s ebbõl a szempontból a költségek alakulása különös súllyal esik latba.
„Mi csak annyit tehettünk, hogy megígértük: 2010-re Nagyváradot autósztráda fogja összekötni az országhatárral. A magyarok már létező autósztrádát mutattak nekik, mi csak makettet” – mondta a lapnak a meg nem nevezett, romániai hivatalos forrás.
A cikk szerint a németek meglehetősen pontos számításokat végeztek a szállítás gyorsaságával kapcsolatosan, de az ezzel összefüggő költségeket illetően is. Megállapították: autósztrádán az egy gépkocsira lebontott szállítási költség 80-90 euró, a romániai utakon azonban ez az összeg 200-300 euróra is rúghat.
Rainer Schmuckle , a Mercedes-Benz egyik igazgatója a lapnak úgy fogalmazott: a telepítés kecskeméti színhelye mind minőségi, mind mennyiségi szempontból megfelel az új gyár létesítésének.
Sztrájkok és minimálbérek
A gazdasági szakértők szerint különben az is számításba jöhetett, hogy két nagy sztrájk is lezajlott az utóbbi fél évben az országban, az egyika galaci acélműben, az ArcelorMittalnál, a másik pont egy autógyártónál, a piteşti-i Dacia-gyárban.
Ez utóbbi megmozdulásmajdnem három hétig tartott. A Renault tulajdonában levő üzem vezetősége végül kiegyezett a szakszervezetekkel, így az eredetileg havi 550 lejes (150 euró) fizetésemelés helyett 300 lejes (80 euró) bruttó havi béremelést kapnak, január 1-ig visszamenőleg.
Ugyan a gazdasági elemzők nem igazán lelkesednek az elhúzódó sztrájkokról szóló hírekért, a szakszervezetek azzal érvelnek, hogy Romániában 114 euró a havi minimálbér a szlovákiai 217, a lengyelországi 245, magyarországi 257 vagy akár a szlovéniai 521 euró helyett; ugyanakkor egy közép-kelet-európai alkalmazottól ugyanazt a munkafegyelmet és pontosságot várják el, mint a Nyugat-Európában.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!