Hiányoznak a sztrádák, így háromszor drágább a szállítás Romániában, röviden ennyi a válasz. És hosszabban?
Négy ország került került szóba
Menet közben megduplázódott az az összeg, amit a világ 13. legnagyobb autógyártója, a német Daimler befektet Közép-Kelet-Európában. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a cég Kolozsvár mellett, a zsuki ipari parkban invesztálna 400 millió eurót az új Mercedes A és B osztályú modellek gyártásába, de a helyszínválogatás során szó volt Temesvárról is. A lehetséges célpontok között szerepelt a Fehér megyei, gépiparáról nevezetes Kudzsir azon az alapon, hogy a Daimler-csoport a tulajdonosa a városban működő sebességváltóüzemnek, a Star Transmission Cugirnak. A hírek között szó volt arról, hogy a gyár Lengyelországba, sőt Szerbiába is – az előbbi kapcsán a Newsweek Polska értesülését a Daimler határozottan cáfolta.Ehhez képest a végső döntés szerint a gyár a magyar alföldön, Kecskeméten fog felépülni. A német vállalat Magyaroszág eddig legnagyobb zöldmezős beruházását fogja végrehajtani a mintegy 800 millió eurós (200 milliárd forintos) beruházással.
Míg a korábbi hírek szerint Romániában 4000 főt foglalkoztattak volna, a kecskeméti üzemben körülbelül 2500 fő fog munkát találni. Az üzemen évente körülbelül 100 ezer gépkocsi készülne.
Nem voltak fényesek Románia esélyei
A döntés annyiban nem keltett feltűnést, hogy a német autós szaksajtó június közepén már arról cikkezett, hogy a komolyabban szóba jöhető országok közül Romániának van a legkisebb esélye. Fontos szempont volt, hogy a számításba jövő városok között egyedül Kecskemétnek van autópályája.
Az elmaradott infrastruktúra mellett valószínűleg a munkaerő fluktuációja miatt döntött Románia ellenében a Daimler. Romániában strukturális munkaerőhiány lépett fel, tehát a vállalatok – noha a romániai minimálbér a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban – fizetést emelnek, extra juttatásokat folyósítanak, hogy a dolgozók távozásának elejét vegyék.
Így látja az okokat az Erdély FM kérdésére válaszoló közgazdász, Juhász Jácint: A munkanélküliségnek nagyon alacsony a szintje. Nem tudunk már válaszolni azokra az igényekre, amit a külföldi beruházók szeretnének.
Másfelől senki nem szeret olyan helyre menni, ahol ki van szolgáltatva annak, hogy a munkások bármilyen kérését teljesíteni kell, mert másképp a termelési folyamat leáll. Ezzel szemben Magyarországon a munkanélküliség jelentősen nagyobb, és van is szakképzett munkaerő, amelyik azonnal befogható a termelő tevékenységbe.
Sztráda- és munkaerőhiány
Ide kapcsolódik Kecskemét polgármestere, a fideszes Zombor Gábor információja, akinek adatai szerint a városban a magyarországi szint alatt van a munkanélküliség, de 20-25 kilométerre már az országos átlagot jóval meghaladó a munkanélküliek aránya.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szintén az infrastruktúrát és az autópályát emelte ki a Kecskemét mellett szóló érvek sorából. A hírek szerint a Daimler 25 milliárd forintos állami támogatást kap a beruházáshoz – erről a kormányfő csak annyit közölt, hogy ez a maximum, amit ilyen téren az EU versenykorlátozás elleni szabályai megengednek.
Egy fővárossal odébb Călin-Popescu Tăriceanu miniszterelnök úgy reagált a hírre, hogy „nem jöhet valamennyi autógyártó cég Romániába”.
A kormányfő újságírói kérdésre válaszolva szerdán kijelentette: nagyon örült, amikor a Renault és a Ford úgy döntött, hogy Romániába jön, de ez nem jelenti azt, hogy ezután valamennyi autógyártó cég követni fogja a két cég példáját. Tăriceanu szerint csak néha találnak egymásra a beruházók szempontrendszerei az általuk választott államok óhajaival.
Tetszett a projekt, csak nem elég fejlett az úthálózat
A Ziarul Financiar üzleti napilap mai összeállítása szerint is a sztráda volt a legfontosabb. A lap a tárgyalások menetét figyelemmel kísérő hivatalos forrásokra hivatkozva tudni véli: a németek nem merték kockáztatni, hogy a fejletlen romániai útviszonyok miatt késlekedjenek a szállítmányok.
Az említett forrás szerint Románia jobb feltételeket ígért, a projekt tetszett is az üzletfélnek, de a tárgyalások azon a tényen buktak el, hogy Magyarországnak már van autósztrádája a tervezett telepítés körzetében, és rendelkezik a kelet-európai piacokkal való összeköttetéshez szükséges logisztikai rendszerrel.
További kommentárok
Németország legtekintélyesebb gazdasági-pénzügyi napilapja, a Handelsblatt elsõ oldalán A Daimler felfedezi a Keletet címmel tudósított a stuttgarti konszern döntésérõl.
Az újság azt emeli ki, hogy a Mercedes volt az utolsó olyan nagy német autógyár, amely nem rendelkezett saját gyárral Kelet-Európában, ahol konkurensei, mint például az Audi, a BMW és a VW már régóta jelen vannak. A régió nagy értékesítési piacnak és a költségek szempontjából kedvezõ gyártási helyszínnek számít, emlékeztet a Handelsblatt.
Gazdasági részének elsõ oldalán ugyancsak vezetõ tudósításban számolt be a döntésrõl a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A legnagyobb példányszámú konzervatív politikai napilap két külön kommentárt is mellékelt a tudósításhoz. Az elsõben kiemelte, hogy csillaggal ellátott Mercedes autók egyfajta statusszimbólumként nem vesztették el nimbuszukat, a konkurencia ugyanakkor jóval keményebbé vált,s ebbõl a szempontból a költségek alakulása különös súllyal esik latba.
„Mi csak annyit tehettünk, hogy megígértük: 2010-re Nagyváradot autósztráda fogja összekötni az országhatárral. A magyarok már létező autósztrádát mutattak nekik, mi csak makettet” – mondta a lapnak a meg nem nevezett, romániai hivatalos forrás.
A cikk szerint a németek meglehetősen pontos számításokat végeztek a szállítás gyorsaságával kapcsolatosan, de az ezzel összefüggő költségeket illetően is. Megállapították: autósztrádán az egy gépkocsira lebontott szállítási költség 80-90 euró, a romániai utakon azonban ez az összeg 200-300 euróra is rúghat.
Rainer Schmuckle , a Mercedes-Benz egyik igazgatója a lapnak úgy fogalmazott: a telepítés kecskeméti színhelye mind minőségi, mind mennyiségi szempontból megfelel az új gyár létesítésének.
Sztrájkok és minimálbérek
A gazdasági szakértők szerint különben az is számításba jöhetett, hogy két nagy sztrájk is lezajlott az utóbbi fél évben az országban, az egyika galaci acélműben, az ArcelorMittalnál, a másik pont egy autógyártónál, a piteşti-i Dacia-gyárban.
Ez utóbbi megmozdulásmajdnem három hétig tartott. A Renault tulajdonában levő üzem vezetősége végül kiegyezett a szakszervezetekkel, így az eredetileg havi 550 lejes (150 euró) fizetésemelés helyett 300 lejes (80 euró) bruttó havi béremelést kapnak, január 1-ig visszamenőleg.
Ugyan a gazdasági elemzők nem igazán lelkesednek az elhúzódó sztrájkokról szóló hírekért, a szakszervezetek azzal érvelnek, hogy Romániában 114 euró a havi minimálbér a szlovákiai 217, a lengyelországi 245, magyarországi 257 vagy akár a szlovéniai 521 euró helyett; ugyanakkor egy közép-kelet-európai alkalmazottól ugyanazt a munkafegyelmet és pontosságot várják el, mint a Nyugat-Európában.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!