Városprofil: Kolozsvár az ötödik sebességben

A multinacionális vállalatok sorra pipálják ki a térképükön a várost, ezzel további befektetőket, beszállítókat vonzva maguk után, írja Románia legsikeresebb városait bemutató sorozatában a BIZ Magazin 157. száma. Az utóbbi években a városban a pénzügyi szolgáltatások piaca fejlődött a legjobban, beleértve a bankszektort és az egyéb pénzügyi szolgáltató cégeket. Legalább ilyen fejlődést ért el a szoftverfejlesztés és az informatikai szolgáltatások piaca, az ingatlanpiac, az ipari parkok és a jelentős hozzáadott értéket termelő feldolgozóipar.

Ami a banki szolgáltatásokat illeti, elég csak a Banca Transilvania történetére gondolni, mely kolozsvári alapítású pénzintézetként – központja ma is itt van – került az ország öt leginkább meghatározó bankja közé, az aktívumok nagyságát tekintve.

A fentiekkel ellentétben a környéken jelentős potenciállal rendelkező turizmus és mezőgazdaság nem igazán mutatja a fellendülés jeleit.

Kolozsvárt vonzó terepnek találják a tőkeinfúziókban gondolkodó külföldi befektetési alapok, melyek főleg a lakópark-építési tervek iránt érdeklődnek. A városban krónikus a lakáshiány, így nem meglepő, hogy hazai vállalatok is rámozdulnak az üzletre: az aradi Imotrust nemrég jelentette be, hogy 69 millió euróért épít lakásokat a városban. Az viszont gondot okoz az ingatlanbefektetőknek, hogy

kicsi a kínálat beépíthető telkekből

a belvárosban vagy a belváros környékén. Ami a kiskereskedelmet illeti, Kolozsváron az utóbbi évtizedben 14 nemzetközi kiskereskelmi vállalat telepedett meg és nyitott áruházat.

A raktáráruházak szegmensében jelen van a Metro és a Selgros, hat hipermarketet nyitott az Auchan, a Cora, a Carrefour, a Kaufland és a Real, van Billa és Drogerie Markt szupermarket és négy diszkontáruház (ez utóbbiakat a Profi és a Plus működteti). Ezen felül a városban 2007 őszén két pláza (mall) nyílt: aPolus Centerés aIulius Mall.

Kolozsvár nem fejlődne ilyen tempóban, ha az utóbbi években Erdély nem mutatott volna ekkora növekedést. A statisztikák szerint Kolozsváron van bejegyezve a harmadik legtöbb külföldi tőkéjű cég, mintegy 5000 vállalkozás.

A városban mintegy 80 ország vállalata fektetett be az utóbbi években. Az itt invesztált külföldi tőke 60%-a tíz országból érkezett, melyek a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Hollandia, India, Luxemburg, Magyarország, Németország, Svédország és az USA – sorolja fel Aura Giurcăneanu , a KPMG üzleti tanácsadó vállalat audit partnere a Business Magazin kérdésére válaszolva.

Ami miatt Kolozsvár tényleg felkerült a világtérképre, az a Nokia döntése, mellyel a város környékére, Nemeszsukra telepítette át egyik németországi gyáregységét. A finn mobiltelefongyártó

körülbelül 60 millió eurót kíván itt befektetni.

A lépés vonzza a beszállítókat. Elsőként a kínai BYD Electronics jelentkezett, mely fröccsöntött műanyag borítólapokat gyárt a telefonokhoz. A cég az év végén kezdi el működését a zsuki ipari parkban, és a tervek szerint havi 3 millió alkatrészt szállít majd a Nokiának.

A park következő nagybefektetője nem az elektronika, hanem az autógyártás területéről érkezhet, ugyanis a Daimler komolyan fontolóra vette, hogy a Mercedes A és B osztály járműveinek gyártását egy nemeszsuki üzemben folytassa. A tét nagy, mert a 170-200 hektáron elterülő gyárba a német vállalat 400 millió eurót fektetne, és legalább 4000 embernek adna munkát.

A technológiánál maradva, az integrált informatikai szolgáltatások fejlődésére jó példa a Brinel, mely egyaránt foglalkozik számítógép-összeszereléssel, hálózatépítéssel és szoftverfejlesztéssel. A vállalat jelenleg az elsők között van a kulcsrakész informatikai rendszerek romániai piacán – ez azt jelenti, hogy a megrendelő egy szállítótól kapja a számítógépes és a telekommukációs hálózatot, valamint a szükséges szoftvereket is.

A Frosys nevű, automatizálással foglalkozó vállalatot a Siemens vásárolta fel. A német cég vonzónak találta a Kolozsváron folyó műszaki és informatikai képzést, és úgy döntött,

kutatóközpontot nyit a városban.

A városban terjeszkedő nemzetközi cégekre való tekintettel és az egyre bővülő piaci igények hatására a Wizz Air úgy döntött, hogy fapados járatainak túlnyomó részétMarosvásárhelyről Kolozsvárra költözteti(eleinte a budapestit is, de az végül visszakerült a Vásárhely melletti reptérre). Ez az első, Romániában működő olcsó légitársaság, amely élt a járatáthelyezés lehetőségével.

Szintén a Wizz az első, mely belföldön közvetlen konkurenciát teremtett a Taromnak a Kolozsvár-Bukarest járat beindításával.

Aura Giurcăneanu szerint jelenleg Kolozsváron PPP – azaz a közintézmények és a magánszféra közti együttműködésen alapuló – befektetésekbe érdemes belevágni, de ígéretes terület a nagyváros környékének fejlesztése, a nagy üzleti központok kialakítása és a specifikusan kolozsvári márkák kitalálása és előállítása is.

A szakértő szerint a város fejlődése nagyban függ attól, hogy a helyi üzleti élet milyen pályán fog mozogni a következő években, és lesz-e kapacitása további külföldi tőkét vonzani.

Aura Giurcăneanu előrejelzése szerint Kolozsváron továbbra is nagy jövője van az elektronikus kereskedelemnek, a pénzügyi szolgáltatásoknak, az építőiparnak, a kiskereskedelmnek, az üzleti tanácsadásnak és általában a kis- és középvállalkozásoknak.