Mikor száradnak ki a romániai kőolajmezők?

2008. június 11. – 20:50

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Rosszabb esetben 14, jobb esetben 25 év múlva – hacsak a kutatásba tízmilliókat ölő cégek meg nem találják a Szent Grált.

Több tízmillió eurót költenek el Romániában geológiai kutatásra a kőolajkitermelésben érdekelt cégek, azonban nem meglepő, hogy 150 évnyi bányászat után már nehéz új, jelentős méretű lelőhelyet találni. A statisztikák szerint Románia a világ első olajkitermelő országa, ugyanis itt már 1857-ben felszínre hoztak 275 tonnát (az Egyesült Államokban két évvel későbbi az első fúrás). Nálunk meglehetősen hatékonyak voltak a geológiai kutatások, vagyis amit fel lehetett fedezni, azokat az olajmezőket fel is fedezték. Nem hiszem, hogy az új lelőhelyek 20-25%-nál többel növeljék a tartalékok nagyságát, márcsak azért sem, mert az utóbbi 20-30 évben egy nagy lelőhelyet sem tártak fel – magyarázza Bogdan Găbundeanu , az Országos Bányászati és Altalajkincs Hivatal (ANRM) elnöke. De mégis, mennyi az annyi, vagyis meddig tartanak ki a hazai szénhidrogén-tartalékok? A szakértői becslések eltérnek, azonban annyi biztos:

elkezdődött a visszaszámlálás.

2006-ban a kormány azzal számolt, hogy a kőolajtartalékok 80 millió tonnára rúgnak. A hazai kitermelést 5,2 millió tonnára becsülik, ami azt jelenti, hogy még 14 évre elegendők a tartalékok. Mihail Batistatu , a ploieşti Gáz- és Kőolajipari Egyetem professzora úgy becsüli, még 25 évig lehet olajat felszínre hozni Romániában.

Fontos hozzátenni, hogy a számítások a rentábilisan kinyerhető mennyiségre vonatkoznak. Jelenleg 5-10 hordó kitermelése egy hordóba kerül. Az iparág és a technológia jelenlegi állása szerint a lelőhelyek csontszárazra szippantásáról beszélni nem lehet, mert általában az altalajban levő mennyiség kétharmada lent marad.

Hazai kõolajból a piac 1/3-át lehet ellátni

Mennyit termelnek ki évente a romániai cégek?
Petrom – 4,5 millió tonna • Romgaz – 2500 tonna • Toreador – 1000 tonna • Mihoc Oil – 212 tonna

Mégis vannak hiába próbálkozók. Legutóbb egy kanadai cég, a Falcon Oil&Gas mondott le a Zsil völgyére érvényes kitermelési jogairól. A cég arra alapozott, hogy ahol szénlelőhelyek vannak, ott földgáznak is elő kell fordulnia, de csalódnia kellett. Talán nagyobb szerencséje lesz egy kicsit nyugatabbra, Stájerlakaninán (Krassó-Szörény megye), ahol új kutatásba kezdett.

A holland Shell és az amerikai Amoco már tíz évvel ezelőtt

lemondott kutatási engedélyeiről, melyeket a két cég 1992-ben igényelt a Szamos és a Maros völgyére, illetve Salcia és Pietroasele környékére.

1996-tól koncessziós szerződések keretében lehet kőolaj és földgáz után kutatni (és majd kitermelni) Romániában, ami inkább felkeltette a cégek érdeklődését, de 50 kutatási engedély közül csak 20 esetében tártak fel új lelőhelyeket. Ezek ráadásul kis vagy közepes méretűek, az ott kitermelt nyersanyag csak 5%-át teszik ki az országos kitermelésnek.

Az ANRM idén augusztusban 15-20 olyan lelőhely kitermelési jogát árverezi majd el, ahol a legnagyobb olajtársaság, az OMV tulajdonában levő Petrom gazdaságossági okokra hivatkozva felhagyott a kitermeléssel.

Jövő év elején újabb 40, összesen 38 ezer négyzetkilométer felületű mezőn próbálhatnak szerencsét a geológiai kutatásokban érdekelt cégek. Az állami hatóság arra számít, hogy az egyre emelkedő olajár érdekeltté teszi a kisebb kitermelőket – év elején 26 lelőhely joga közül 15-re volt vásárló.

Földgázból a szükséglet 70%-át fedezi a hazai

Mennyit földgázt termelnek ki évente romániai cégek?
Romgaz – 6 milliárd m2 • Petrom – 5,7 milliárd m2 • Amromco – 150 millió m2 • Aurelian – 42,7 millió m2 • Toreador – 19,7 millió m2 • Wintershall – 11,6 millió m2 • Mihoc Oil – 9,8 millió m2
(2007-es ANRM adatok)

A sikeres cégek száma nagyon kevés.

A dallasi Toreador 2003-tól azon a făureni-i mezőn aktivál, ahonnan az 1970-es felfedezés óta 7,6 millió hordó olajat és körülbelül egymilliárd köbméter földgázat termeltek ki.

Az ANRM adatai szerint az amerikai vállalat még 10 ezer hordót hozott felszínre, ami nem túl sok. A vállalat azonban inkább a földgáz-üzletágára büszke. Két mezőn, Moineşti és Vipereşti (Buzău megye) környékén végeztek kutatásokat, melyek azt mutatják, hogy 12-105 millió kőolajhordó-egyenértékű (BOE, vagy bboe) gáz rejlik a földben (egy BOE körülbelül 170 köbméter földgáz).

Moineşti márcsak azért is ígéretes helyszín, mert 1996-ban itt vágott bele a kitermelésbe a Petrom a brit Ramcóval együtt. 2002-ben a Ramco kitermelési igazgatója alapította meg az Aurelian Oil&Gas nevű vállalatot, átvéve a Ramco kelet-európai érdekeltségeit. A cég jelenleg öt helyszínen végez kutatásokat, a Bákó megyei Bâlcán kitermelés is folyik.

A cég befektetései eddig 17 millió euróra rúgnak, ebből 5,9 milliót költöttek kutatásokra, és 4 milliót fejlesztésekre Bâlcán. A vállalat Lengyelországban és Szlovákiában is tevékenykedik – az előbbi államban Poznan környékén azonosított egy jelentősebb lelőhelyet –, és mind a két országban a legnagyobb hazai kitermelő, a Romgaz a partnere.

A két vállalat Bákó megyében, Lilieciben is együtt dolgozik, ahol 2900 méterre fúrnak le földgázért.

Valóban jelentős tartalékokra azonban csak a Fekete-tenger kontinentális platóján, a partvonaltól néhány tucat kilométernyire lehet számítani. A nyílt tengeri kitermelés jogát egy brit cég, a Sterling Resources koncesszionálja.

A vállalat igazgatója, Stephen Birell szerint itt akkora földgázlelőhelyet lehet találni, melyből többet lehetne kinyerni, mint amennyi az egész éves kitermelés jelenleg. A tíz éve folyó kutatások folytatásához 100 millió eurós befektetés lenne szükséges.

A romániai kõolajkitermelés röviden

A statisztikák szerint Románia a világ elsõ olajkitermelõ országa, ugyanis itt már 1857-ben felszínre hoztak 275 tonnát (az Egyesült Államokban két évvel késõbbre datálódik az elsõ fúrás). 1900-ban 250 ezer tonnára, 1914-ben 1,78 millió tonnára nõ a kitermelt mennyiség. Az 1937-es mérések 95 millió tonnára becsülték a romániai kõolajkészleteket, amivel az ország akkor a 7. helyen állt a világranglistán. A kitermelés a rekordot 1976-ban érte el 14,7 millió tonnával, de akkor már téma volt a készletek kifogyása is.

Forrás: Adevărul

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!