Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be, a közbeszerzéseket 30%-kal drágítja a korrupció.
A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint korrupció nélkül rendkívül nehezen lehet érvényesülni az üzleti életben – állapítja meg hétfőn Budapesten bemutatott tanulmányában a Transparency International (TI). A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet Korrupciós kockázatok az üzleti életben című tanulmánya szerint a korrupciós jelenségek az üzletemberek számára nagyobb problémát jelentenek
Részlet a Transparency International összefoglalójából
Túlzott állami befolyást mutatják az üzleti szférára nehezedı magas adminisztratív terhek, a gazdaság jelentıs részét uraló állami megrendelések, valamint a politikai és gazdasági elit szoros összefonódása. Több állami kezdeményezés a fejlıdés irányába mutat, azonban gazdasági és szabályozó szerepében az állam mindeddig nem teremtett az üzleti szférának megfelelı, azt teljesítményre és versenyre ösztönzı klímát.
A magyarországi üzleti kultúra nem a tiszta versenyt helyezi középpontba, a visszaéléseken kapott cégek nem esnek rossz társadalmi megítélés alá. Az üzleti szféra csak kis hányadában van tisztában az etikus üzleti magatartás hosszú távú profitteremtı és kockázatcsökkentı pozitív hatásával. Az üzleti korrupciós jelenségek esetében is meghatározók a történelmi kulturális hagyományok, amelyek a bizalmi kapcsolatok hálózatát helyezik elıtérbe a különbözı társadalmi tranzakciók megvalósításához.
az üzleti szféra és a közszféra találkozásánál,
mint az üzleti életen belül. A TI országtanulmánya szerint a vállalkozásokra és a versenyre vonatkozó jogszabályok elvileg megfelelő alapot biztosítanak a vállalkozás szabadságához és a tiszta verseny érvényesüléséhez, a törvények végrehajtásánál azonban komoly hiányosságok jelentkeznek, a tágabb jogszabályi környezet pedig korrupciós mechanizmusokat generál.
Leginkább az adózásra vonatkozó jogszabályok, a reformra szoruló pártfinanszírozási törvény, a közbeszerzési törvény kiskapui, a nem működő lobbitörvény és a rosszul működő csődtörvény miatt alakulnak ki ezek a rendszerszerű mechanizmusok – mondta Alexa Noémi , a TI magyarországi tagozatának igazgatója.
A jelenséget a TI kutatása szerint a szoros személyi összefonódások, az önkormányzatok likviditási nehézségei, a politikusok és önkormányzati tisztviselők alulfizetettsége, illetve kulturális beidegződések is erősítik. A szervezet becslése alapján a korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a közbeszerzéseket.
Az üzleti szférán belül leginkább a kis- és középvállalkozásokra jellemző úgynevezett megélhetési korrupció (fekete foglalkoztatás, adócsalás, fiktív számlázás), illetve a nagyvállalatok árfelhajtó kartell megállapodásai a jellemzőek.
A TI tanulmánya szerint a multinacionális cégek jelenléte fékezi a korrupciót, de bizonyos kulturális, történelmi tényezők a jelenség fennmaradását segítik elő. Az üzleti életet is a kölcsönös szívességek hálózata fonja be – mondta Alexa Noémi.
A tanulmányban megfogalmazott ajánlások szerint a párt- és kampányfinanszírozás reformjára, valamint etikai kódexek bevezetésére és alkalmazására van szükség. A cégek belső ellenőrzési rendszerét is fejleszteni kell, a jogalkalmazást pedig erősíteni. Az üzleti életben tapasztalható korrupció csökkentése nem valósítható meg a politikai elit elkötelezettsége és példamutatása, illetve
az etikus üzleti magatartást
középpontba helyező szemlélet meghonosítása nélkül. A magyarországi brit, osztrák, kanadai és holland nagykövetség támogatásával készült tanulmány bemutatóján többek között részt vett Greg Dory , Nagy-Britannia magyarországi nagykövete, aki szerint a nemzetközi befektetők körében nyugtalanságot kelthet, ha úgy érzékelik, hogy a korrupció komoly probléma egy országban.
A nagykövet szerint Magyarországgal kapcsolatban ez az érzet alakult ki, ami csökkentheti az ország tőkevonzó képességét és versenyképességét. Ennek az érzetnek a megszüntetéséért a pártfinanszírozás reformjával sokat tehet a magyar politikai elit – mondta Greg Dory.
>> a tanulmány letölthető a Transparency International Magyarország oldaláról >>
A megvesztegetés-mentes üzleti életért folytatott küzdelem további eszközei közül a brit külképviselet vezetője a korrupciós ügyeket az érintett szervezeten belül megismerő, és azokat a nyilvánosság előtt leleplező úgynevezett közérdekű bejelentők törvényi védelmét, illetve a független médiumok szerepét emelte ki.
Marshall Miklós , a TI európai és közép-ázsiai regionális igazgatója szerint a korrupció csökkentése érdekében elkerülhetetlen az adórendszer radikális reformja, amely csak a kormány és az ellenzék közti közötti kompromisszum alapján mehet végbe. Az adóreformot egy-két éven belül meg kell valósítani, különben tovább romlik Magyarország versenyképessége – mondta Marshall Miklós.
A most bemutatott kutatási jelentés a Korrupciós kockázatok Magyarországon című tanulmány második része.
A 2007 decemberében megjelent első kötet legfőbb megállapításai szerint Magyarországon túl nagy a politikai befolyás az állami és a helyi önkormányzati szinten, hiányzik a politikai akarat a korrupció megfékezésére.
Míg a jogszabályi környezet nagyjából megfelelő, nem elég hatékony a nyomozó hatóságok munkája a korrupciós esetek felderítésében, a bíróságok pedig esetenként hiányosan felkészültek. Mindezek alapján Magyarországot közepesen korrupt országnak minősíti a jelentés.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!