Akinek nem inge, nem veszi magára, mert valószínűleg nincs pénze megvenni. A hazai ruhaárak mérséklődéséről csak jövő időben beszélhetünk. És az okok?
Annak ellenére, hogy a vámot az uniós csatlakozás következtében felszámolták, a Romániában eladásra kínált márkás ruhák ára nem csökkent: ugyanaz a ruhadarab a nyugati megfelelőjéhez képest számottevően drágább. A kereskedők a magas árakat a költségekkel magyarázzák.
A szakértők szerint a konkurencia hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a kereskedők belátásuk szerint szabják meg a ruhák árát befektetésük mielőbbi megtérülése érdekében.
Az itthon kapható ruhaneműk nagyjából három kategóriába sorolhatók: gyenge, középkategóriás és luxuskivitelezésű árut kínál a hazai piac. A romániai polgárok sokkal kevesebb ruhát vásárolnak, mint a nyugati országok lakosai, és legtöbben inkább a kínai üzletbe, a turkálókba térnek be, vagy a piacon árusított ruhák között válogatnak.
Ez egyrészt azért van, mert még nincs kialakulva a középréteg: a vásárlók még mindig nem engedhetik meg maguknak a középkategóriás ruhákat.
A nem túl olcsó, de nem is elszálltan drága árut forgalmazó üzletek nyomokban jelen vannak ugyan a piacon, de az árkategóriájukban nem éppen a romániai átlagbérért dolgozó embert célozzák meg. A másik tendencia az, hogy a középkategóriás holmikat
luxusruha-áron adják el a kereskedők.
Az ok: nem létezik igazi konkurencia a román piacon. Emellett, akinek pénze van, az vagy külföldön vásárol, vagy egyszerűen kifizetni a kért árat. Gyakran megtörténik, hogy a márkanévre hajtó vásárló luxusárat fizet egy olyan ruhadarbért, amelyet nyugaton akár 20 százalékkal olcsóbban is megkapna.
Tulajdonképpen az történik, hogy a középkategóriás árut luxusárunak állítják be, és ennek megfelelő áron adják el, legalábbis a hazai vásárló fizető erejéhez képest. – erősíti meg kérdésünkre Sike Csanád közgazdász.
Emellett a romániai ruhaboltosok nem szívesen rendeznek kiárusítást, az előző szezonban el nem kelt ruhák gyakran a polcokon maradnak. Az árleszállítás módszere sincs igazán bejáratva: a ruhásboltok vagy nem létező kedvezményeket hirdetnek, vagy ha mégis árengedményt tesznek, nem szívesen ereszkednek le 20-30 százalék alá.
Az összes boltunkban ugyanazt a kedvezmény-politikát alkalmazzuk: az árleszállítás 20-90 százalék között mozoghat, azonban a kedvezmény arányának növelését az eladott mennyiség határozza meg. Ha nem árusítunk eleget, akkor nem haladhatjuk meg a 20 százalékot – magyarázza egy ruhaboltlánc képviselője.
[*[poll tkod="467" align="right" width="190">A kereskedők a nyugati szinthez képest magasabbra szabott hazai árakat a szállítási költségek megtérítésének szükségességével magyarázzák, emellett arról panaszkodnak, hogy óriási összegeket kell az üzlethelyiségek bérének kifizetésére fordítaniuk. A szakértők szerint ezekhez a költségekhez hozzájárul a kereskedők nyerészkedésre való hajlama is.
Nem kevés példa adódik arra, hogy egy kereskedő ezer ruhadarab eladásával akkora profitot kíván termelni, mint a nyugati boltosok tízezer darabbal. Emellett az olyan brandek, mint a Puma, a Reebok vagy az Adidas nincsenek hivatalosan képviselve Romániában. Ezért minden egyes kéz, amelyen ez az áru áthalad,
hozzátesz az eredeti árhoz,
míg a termékek, immár szinte kifizethetetlen áron kerülnek a hazai boltok polcaira- mondja Sike. Az outlet fogalma alig ismert (nagyvárosokban egy-egy ilyen bolt van): ezek a helyiségek nagy alapterületet igényelnek, a kereskedők nem szívesen nyitnak kiárusítós boltokat, elsősorban az üzlethelyiségek magas ára miatt. Azonban idő kérdése, míg kialakul a konkurencia.
A hazai piacra kezdenek beszivárogni és elterjedni a különböző középkategóriás ruhaboltláncok, ősztől megnyílik Bukarest környékén az első outlet kereskedelmi központ is, amelyben 50 üzletlánc árusítja majd az előző szezonból a boltban maradt, vagy a túltermelésben legyártott cuccokat.
Európa többi országaiban elterjedt outlet üzletek sajátossága, hogy az igazán márkás ruhák vagy cipők is kedvező áron vásárolhatóak meg.
A legnagyobb retail ruhaüzletlánc, az H&M még nem jutott el Romániába. A szakértők szerint a svéd cég előbb-utóbb betör a hazai piacra, ám valószínűleg még három évet várni kell rájuk. Románia piaca érdekes lehetőségeket kínál, de még nem tervezünk semmi konkrét befektetést itt – mondják az üzletlánc képviselői.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!