Akinek nem inge, nem veszi magára, mert valószínűleg nincs pénze megvenni. A hazai ruhaárak mérséklődéséről csak jövő időben beszélhetünk. És az okok?
Annak ellenére, hogy a vámot az uniós csatlakozás következtében felszámolták, a Romániában eladásra kínált márkás ruhák ára nem csökkent: ugyanaz a ruhadarab a nyugati megfelelőjéhez képest számottevően drágább. A kereskedők a magas árakat a költségekkel magyarázzák.
A szakértők szerint a konkurencia hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy a kereskedők belátásuk szerint szabják meg a ruhák árát befektetésük mielőbbi megtérülése érdekében.
Az itthon kapható ruhaneműk nagyjából három kategóriába sorolhatók: gyenge, középkategóriás és luxuskivitelezésű árut kínál a hazai piac. A romániai polgárok sokkal kevesebb ruhát vásárolnak, mint a nyugati országok lakosai, és legtöbben inkább a kínai üzletbe, a turkálókba térnek be, vagy a piacon árusított ruhák között válogatnak.
Ez egyrészt azért van, mert még nincs kialakulva a középréteg: a vásárlók még mindig nem engedhetik meg maguknak a középkategóriás ruhákat.
A nem túl olcsó, de nem is elszálltan drága árut forgalmazó üzletek nyomokban jelen vannak ugyan a piacon, de az árkategóriájukban nem éppen a romániai átlagbérért dolgozó embert célozzák meg. A másik tendencia az, hogy a középkategóriás holmikat
luxusruha-áron adják el a kereskedők.
Az ok: nem létezik igazi konkurencia a román piacon. Emellett, akinek pénze van, az vagy külföldön vásárol, vagy egyszerűen kifizetni a kért árat. Gyakran megtörténik, hogy a márkanévre hajtó vásárló luxusárat fizet egy olyan ruhadarbért, amelyet nyugaton akár 20 százalékkal olcsóbban is megkapna.
Tulajdonképpen az történik, hogy a középkategóriás árut luxusárunak állítják be, és ennek megfelelő áron adják el, legalábbis a hazai vásárló fizető erejéhez képest. – erősíti meg kérdésünkre Sike Csanád közgazdász.
Emellett a romániai ruhaboltosok nem szívesen rendeznek kiárusítást, az előző szezonban el nem kelt ruhák gyakran a polcokon maradnak. Az árleszállítás módszere sincs igazán bejáratva: a ruhásboltok vagy nem létező kedvezményeket hirdetnek, vagy ha mégis árengedményt tesznek, nem szívesen ereszkednek le 20-30 százalék alá.
Az összes boltunkban ugyanazt a kedvezmény-politikát alkalmazzuk: az árleszállítás 20-90 százalék között mozoghat, azonban a kedvezmény arányának növelését az eladott mennyiség határozza meg. Ha nem árusítunk eleget, akkor nem haladhatjuk meg a 20 százalékot – magyarázza egy ruhaboltlánc képviselője.
[*[poll tkod="467" align="right" width="190">A kereskedők a nyugati szinthez képest magasabbra szabott hazai árakat a szállítási költségek megtérítésének szükségességével magyarázzák, emellett arról panaszkodnak, hogy óriási összegeket kell az üzlethelyiségek bérének kifizetésére fordítaniuk. A szakértők szerint ezekhez a költségekhez hozzájárul a kereskedők nyerészkedésre való hajlama is.
Nem kevés példa adódik arra, hogy egy kereskedő ezer ruhadarab eladásával akkora profitot kíván termelni, mint a nyugati boltosok tízezer darabbal. Emellett az olyan brandek, mint a Puma, a Reebok vagy az Adidas nincsenek hivatalosan képviselve Romániában. Ezért minden egyes kéz, amelyen ez az áru áthalad,
hozzátesz az eredeti árhoz,
míg a termékek, immár szinte kifizethetetlen áron kerülnek a hazai boltok polcaira- mondja Sike. Az outlet fogalma alig ismert (nagyvárosokban egy-egy ilyen bolt van): ezek a helyiségek nagy alapterületet igényelnek, a kereskedők nem szívesen nyitnak kiárusítós boltokat, elsősorban az üzlethelyiségek magas ára miatt. Azonban idő kérdése, míg kialakul a konkurencia.
A hazai piacra kezdenek beszivárogni és elterjedni a különböző középkategóriás ruhaboltláncok, ősztől megnyílik Bukarest környékén az első outlet kereskedelmi központ is, amelyben 50 üzletlánc árusítja majd az előző szezonból a boltban maradt, vagy a túltermelésben legyártott cuccokat.
Európa többi országaiban elterjedt outlet üzletek sajátossága, hogy az igazán márkás ruhák vagy cipők is kedvező áron vásárolhatóak meg.
A legnagyobb retail ruhaüzletlánc, az H&M még nem jutott el Romániába. A szakértők szerint a svéd cég előbb-utóbb betör a hazai piacra, ám valószínűleg még három évet várni kell rájuk. Románia piaca érdekes lehetőségeket kínál, de még nem tervezünk semmi konkrét befektetést itt – mondják az üzletlánc képviselői.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!