„Spekulációs buboréknak” minősíti Soros az olaj drágulását. Az amerikai és brit recesszió hasznos lesz, mert így visszazuhannak az árak.
Kína és az Egyesült Államok gazdaságának várható megtorpanásával jövőre meredek ívben, akár mélyen 80 dollár alá is zuhanhat a nyersolaj ára a mostani, 130 dollár fölötti szintekről, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház hétfőn kiadott negyedéves világgazdasági előrejelzésében. Mások is valószínűsítik újabban az „olajbuborék” esetleges kipukkadását, habár ennél kevésbé derűlátó árprognózissal. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) – az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegű londoni gazdaságelemző és előrejelző intézet – hétfői negyedéves világgazdasági jelentésében azt jósolta, hogy jövőre a kínai GDP-növekedés az eddigi, 10 százalék feletti éves ütemekről 7,4 százalékra lassul, ahogy az idei nyári olimpiai játékok után a kínai kormány visszafogja az állami költekezést, és figyelmét az infláció megfékezésére fordítja. A CEBR szerint ehhez járul, hogy az amerikai gazdaság idén és jövőre „gyakorlatilag nem fog növekedni”: a ház az idei évre 0,6 százalékos, jövőre 0,7 százalékos egész éves amerikai GDP-reálnövekedéssel számol, és csak 2010-től vár élénkülést, miután szerinte az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve már az idén 1,00 százalékra csökkenti irányadó szövetségi napikamat-célját.
Soros: ki kell pukkadnia az olajár-buboréknak
„Spekulációs árfolyambuboréknak” nevezte Soros György a jelenlegi olajár-emelkedést. A magyar-amerikai milliárdos fedezetialap-kezelõ a hétfõi The Daily Telegraphnak azt mondta: az „olajár-buborék” kipukkadása egészen addig nem valószínû, amíg az amerikai és a brit gazdaság recesszióba nem kerül, ami csökkenti a fogyasztást, „drámai árzuhanást” okozva. Soros szerint épp e két gazdaság recessziója „kell” a buborék kipukkadásához, vagyis az olajár-emelkedés korrekciójához.
A nagybefektetõ a brit konzervatív napilapnak azt mondta: a gyenge dollár és a rekord kínai kereslet magyaráz „valamennyit” az energiaár-emelkedésbõl, de az árgörbe parabolikus alakot öltött, ami a (spekulációs) árfolyambuborékok jellemzõje, tette hozzá.
Mindez hűteni fogja valamelyest
az energiahordozó- és nyersanyagpiacokat, és megvan a lehetőség arra, hogy az olajárak jövő év végéig akár 74 dollárig is csökkenjenek. Az elemző intézet szerint jelenleg az ellátási oldal „rövid távú” bizonytalanságai tartják egyelőre magasan az olajárat.
Az amerikai gazdaság nullához közelítő növekedését, sőt, idei recesszióját más nagy londoni házak is jósolják, de az olajárak jelentős csökkenését egyelőre kevesen várják a City befektetői és elemzői közösségében.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) júniusra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzésében fenntartotta azt az előrejelzését, hogy az amerikai gazdaság az idén mindössze 0,8 százalékkal fog növekedni, és 2009-es amerikai GDP-reálnövekedési jóslatát az eddigi – korábbról már szintén rontott – 1,4 százalékról 1,1 százalékra süllyesztette tovább.
A CEBR szerint jövőre az európai gazdaságok is alaposan megérzik a globális lassulást: a ház jövőre mindössze 1,1 százalékos növekedést jósol az euróövezetnek az idei évre várt 1,8 százalék után.
A cég megjegyezte, hogy az erre az évre szóló amerikai GDP-prognózisában benne van az idei recesszió tényszerű feltételezése.
A múlt héten az amerikai Fed maga is rontotta előrejelzéseit:
az intézmény szerint az Egyesült Államok gazdasági növekedése az idén legföljebb 0,3-1,2 százalékos lesz, a három hónapja jósolt 1,3-2,0 százalék helyett.
Az EIU azonban ennek ellenére meredeken emelte nyersolajár-előrejelzését. A ház szerint a globális kereskedésben irányadó alaptípus, az északi-tengeri Brent hordójának átlagárfolyama az idén és jövőre is 106,50 dollár lesz – a korábbi prognózisban erre a két évre 91,25, illetve 85 dolláros Brent-átlag szerepelt --, a 2010-2012-es időszakban pedig tovább emelkedik, rendre 113, 115 és 120 dollárra.
A Lehman Brothers befektetési csoport legutóbbi, befektetőknek kiadott figyelmeztetésében viszont az állt, hogy ömlik a spekulációs tőke a nyersanyagindex-követő alapokba, és ez az olajárat rövid távon 150, sőt akár 200 dollárig is hajthatja, de a nyersanyagpiacokon „még most sem” mellőzhető a fizikai ellátási-keresleti elem a kalkulációból, aminek előbb-utóbb óhatatlanul kiegyensúlyozó,
és így korrekciós hatása lesz, jó eséllyel még az idén.
A Barclays Capital új prognózisa ez utóbbi olajfajtára most már 115,20 dolláros átlagot jósol ebben az évben. A ház londoni iparági elemzői szerint ugyanis az olajárnak a 60 dollártól 120 dollárig tartó útját nem kísérte semmilyen egyértelmű változás azokban a dinamikákban, amelyek az eddigi áremelkedési hullámot hajtották.
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének nyersanyagpiaci szakértői a minap az eddigi hordónkénti 104 dollárról 124 dollárra emelték 2008-as egész évi átlagár-előrejelzésüket a Brent olajfajtára, jövőre pedig már 140 dollár feletti éves Brent-árfolyamátlaggal számolnak.
Greenspan: korai még találgatni, túl van-e Amerika a pénzügyi válság nehezén
Az utóbbi hetekben mutatkozó stabilizáció ellenére még mindig nagyobb az esély az amerikai recesszióra, mint annak elkerülésére – mondta kedden Londonban megjelent nyilatkozatában Alan Greenspan. A Federal Reserve elõzõ elnöke a keddi Financial Timesnak azt mondta: továbbra is úgy gondolja, hogy 50 százalékosnál nagyobb a valószínûsége az amerikai recessziónak, „bár ez a valószínûség most már egy kicsit csökkent, a súlyos recesszió kockázata pedig markánsan enyhült”.
Greenspan szerint arról még korai lenne találgatni, hogy a pénzügyi válság nehezén túljutott-e az amerikai gazdaság, mivel ez attól függ, hogy miként alakulnak a lakóingatlan-árak. A volt Fed-elnök becslése szerint az átlagos amerikai ingatlanárak a februári szintrõl még 10 százalékot csökkennek, ami azt jelentené, hogy a korábbi csúcspontról összesen 25 százalékkal fog zuhanni az amerikai lakóingatlan-szektor árszintje.
Greenspan szerint ha a gazdaság gyenge marad, és a piac „túlszalad”, akkor még további 5 százalékos lakásárcsökkenés várható.
Az amerikai lakóingatlan-piac áralakulása a globális likviditási válság szempontjából is döntõ jelentõségû. A befektetési bankok által kockázatterítés céljából értékpapírosított és világszerte terjesztett, fedezetként lakossági jelzálog-követeléseket is tartalmazó pénzpiaci portfoliók értékvesztését ugyanis jórészt épp a fedezetként beemelt nem elsõrendû ( subprime ) jelzálog-kötelezettségek nem teljesítõvé válása okozta.
A jelzálogválság visszahatásaként árzuhanás indult meg az amerikai lakóingatlan-piacon, ami ördögi körként éppen a jelzáloghitelek fõ fedezetétõl, vagyis a megterhelt ingatlanok piaci értékétõl fosztotta meg az adósokat; a két folyamat így egymást erõsíti.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!