Szinte ötször annyit keres a magyar kormányfő, mint a román; Tăriceanu miniszterei is szegények. Kotorásztunk egy kicsit a két kormány fejeseinek zsebében.
A magyar kormányfő 4,6-szor, kabinetjének tagjai átlagosan 4,13-szor nagyobb fizetést inkasszálnak minden hónapban, mint román kollégáik – derül ki abból a gyorselemzésből, melyet annak apropóján végeztünk, hogy a magyar miniszterelnöki hivatal egy intézkedéssel közzé tette minden kormányzati vezető fizetését, egyéb illetményeinek összesítését, mégpedig 2000-ig visszamenően. >> A Gyurcsány-kormány fizetési listái itt elérhetők >> >> A Tăriceanu-kormány tagjainak vagyonnyilatkozatai >> A román kormány központi honlapján már 2003 májusától elérhetők az állami vezetők vagyonbevallásai. A két adatsor összevetésének nehézségeiről kicsit később lesz szó – előbb nézzünk a bukszák mélyére.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként több mint 1,5 millió forintos havi fizetést vett fel a tavaly, vagyis évi kormányfői bevétele 18 millió 88800 forint volt. Euróban ez egészen pontosan 72 ezer 270-et tesz ki (a centek számolgatásától eltekintünk).
Ehhez képest Călin-Popescu Tăriceanu évi miniszterelnöki bére 15 ezer 590 euró volt 2006-ban (a miniszterelnök ennél aktuálisabb vagyonnyilatkozata nincs fent a kormány honlapján). A számításból kiderül, hogy a román kormány feje havi 1300 eurót keresett tavalyelőtt.
Ez nem túl sok, még akkor sem, ha érezhető a különbség a versenyszféra és az államigazgatás jövedelmi viszonyai között. Egyátlag céges középvezetői bérBukarestben annyi, mint a miniszterelenök fizetése, s akkor még nem beszéltünk a topmenedzserek jövedelméről. A PriceWaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó iroda romániai igazgatója például havi 6300 eurót inkasszált 2007 folyamán.
Gyurcsány tehát – kis túlzással – ötször annyit keres, mint Tăriceanu.
Még érdekesebb az összkép, ha a két kormányfő bérét a két országban mért tavalyi átlagbérrel vetjük össze. Magyarországon a 12 havi átlagfizetés 5388, Romániában 4020 euró volt 2007-ben. Eszerint Gyurcsány több, mint 13-szor többet keresett, mint egy magyarországi alkalmazott. Tăriceanu 2006-os apanázsa 5,6-szorosan volt több, mint a romániai 12 havi átlagbér abban az évben (2784 euró).
De most lássuk a minisztereket.
Magyarországon a kabinet tagjai ugyanannyi bért kapnak: ez tavaly havi 1 millió 234 ezer 300 forint volt, vagyis éves jövedelmük 59 ezer 176 euróra rúgott (2007-es átlagárfolyamon átszámolva).
A Tăriceanu-kabinet tagjai viszont a lehető legkülönfélébb adatokat adják meg vagyonnyilatkozatuknak a fizetéseket részletező, VII. paragrafusában. Borbély László középítkezési és vidékfejlesztési miniszter 16000 eurót említ, Cristian David belügyminiszter viszont csak 14069-et (átszámítva itt is a 2007-es nemzeti banki középárfolyamot használtuk).
Mihai-Răzvan Ungureanu volt külügyminiszter 14251 eurót keresett a diplomáciai testület irányításával. Az első Tăriceanu-kormány legmarkánsabb arca, Monica Macovei igazságügyi miniszter kicsivel többet, 14610 eurót inkasszált.
Érdekes módon Adrian Iorgulescu kulturális miniszter járt a legjobban: az ő éves bére 15867 euró volt. Ezzel szemben Ion Mircea Plângu, a miniszterelnöki hivatal vezetője (kancelláriaminiszter) 13028 eurót keresett.
Az eltérések kiküszöbölése érdekében átlagot számoltunk: vagyis a Tăriceanu-kormány tíz, találomra kiválasztott tárcájának vezetője éves átlagban 14 ezer 348 eurót keresett. Ez pedig négyszer kevesebb, mint a magyarországi miniszteri apanázs.
A további különbségek az adatszolgáltatás logikájából következnek.
A magyar kormány honlapján a személyi jövedelemadó-bevallás főbb számait közlik, részletezve azt is, hogy az állami vezető milyen költségtérítésben részesül, kap-e ruhapénzt, jár-e neki szolgálati kocsi, mennyi a 13. havi fizetése, de azt is, hogy milyen végkielégítéssel távozott a funkciójából.
...és az átlagfizetésekhez képest?
A miniszterek esetében is megnéztük, hogy viszonyul a tisztségük után járó fizetés az országos átlagbérhez.
Magyarországon egy átlagpolgár 12 hónap alatt összesen 5388 eurót keresett (nettóban, tehát adózás után), ehhez képest egy miniszter ugyanannyi idõ alatt 59176 eurót. A különbség tehát szinte 11-szeres (10,9-szeres). Romániában 2007-ben egy alkalmazott 4020 euró fizetést vett fel, míg egy miniszter átlagosan 14378-at. Az átlagbér és a miniszteri apanázs közti szorzó tehát 3,6.
Gyurcsány Ferenc például 2007-ben két 13. havi jutalomfizetést is kapott, összesen 8600 euró értékben. Egyébiránt a korábban nagyvállalkozó miniszterelnök puritánnak mondható: egyedül 2004-ben szerepel a listán egy 360 eurónyi költségtérítése. Kollégája, Hiller István jelenlegi oktatási és kulturális miniszter viszont 2005-ben 13360 eurónyi 13. havi fizetést, „béren kívüli juttatást és napidíjat” inkasszált,
Gráf József adatlapja már nem ennyire üres.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter 7800 eurónyi 13. havi fizetést inkasszált, emellett a tárcája támogatta önkéntes nyugdíjpénztári tagságát, ruházati költségtérítést kapott, valamint étkezési hozzájárulást és üdülési csekkeket.
Göncz Kinga külügyminiszter 19725 eurónyi „jubileumi jutalomban” részesült, ruházati költségtérítése 300 euró volt (ahol az eltérés nincs jelezve, 2007-es adatokat említünk).
Mindezeken felül a magyar kormány honlapján az állami vezetők szja-bevallásaiból az összevont adóalap összegét és az illető külön adózó jövedelmeinek összegét ismerhetik meg a választók. Gyurcsány Ferenc esetében az összevont adóalap 88001 euróra, külön adózó jövedelmei pedig 439 ezer 539 euróra rúgnak.
A romániai vagyonbevallások
más szempontból részleteznek: ezekből az űrlapokból nem tudhatjuk meg, milyen költségtérítésben részesülnek a miniszterek, államtitkárok, tanácsadók, minisztériumi igazgatók stb. Képet kapunk viszont az illetők vagyoni helyzetéről.
Tăriceanu kormányfő 2006-os nyilatkozatából kiderült, egy lakrésszel és két víkendházzal rendelkezik, oldtimer autókat gyűjt (van például egy 1955-ös évjáratú Citroënje), több mint 80 ezer eurós és egy 49 ezer dolláros bankbetétje, ezen felül két bank, három állami befektetési alap és kilenc magáncég részvényese (ez utóbbiakból négy felszámolás alatt állt). A vagyonnyilatkozatban az is szerepel, hogy egyik cége 538 ezer 549 euró osztalékot különített el a számára, de ezt nem vette fel.
Az összehasonlítást nemcsak az adatsorok eltérései nehezítik. Joggal vádolják a román kormányt a túlzott központosítással. Nos, ez a vagyonnyilatkozatokra egyáltalán nem igaz. Ahány miniszter, szinte annyi formájú űrlap, a lehető legváltozatosabb módon kitöltve.
A kormányfő ugyan elöl jár a jó példával
– nyilatkozata részletes, számítógéppel van kitöltve, jól olvasható –, egyes kollégái viszont olyan macskakaparással adták le a nyilatkozatukat, hogy ember legyen a talpán, aki abból bármit is kiolvas.
Elrettentő példa Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter bevallása, amit valószínűleg háromszor-négyszer körbe-körbe faxoltak, amíg ilyen olvashatatlan nem lett. Olyan felület, ahol az összes állami vezető nyilatkozata névsor szerint áttekinthető, nincs a kormány szájtján.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!