Rendkívül komor képet fest a brit gazdaság kilátásairól a Bank of England kormányzója. Az elemzők már a 200 dolláros olajárral is számolnak.
Nem lesz könnyű a munkáspárti (Labour Party) kormány pénzügyminiszterből lett miniszterelnökének, Gordon Brownnak az idén. Mervyn King a brit jegybank új inflációs jelentését ismertetve azt mondta: a rövid távú inflációs kilátások „markánsan romlottak” az elmúlt három hónapban. A fogyasztói szintű árinfláció tizenkét hónapra számolva 3 százalékos volt áprilisban, és az emelkedő import- és energiahordozó-árak „szinte bizonyosan, és valószínűleg jelentős mértékben” még magasabbra hajtják az áremelkedési ütemet a következő hónapokban, tudósít az MTI.
Egymilliárd font veszteséget írt le a Barclays bank
Egymilliárd font (csaknem kétmilliárd dollár) nettó veszteségleírást jelentett be nem elsõrendû (subprime) jelzálog-követeléseket is tartalmazó adósságpiaci termékportfoliójában az idei elsõ negyedévrõl csütörtökön a brit Barclays bank, de nem jelezte, hogy amerikai és svájci mintára részvényeseihez vagy külsõ befektetõkhöz fordulna tõkepótlásért, és erõsen hangsúlyozta, hogy befektetési és alapszintû lakossági tevékenysége változatlanul nyereséges.
A piaci tõkeérték szerint – az HSBC és a Royal Bank of Scotland után – harmadik számú brit bankcsoport a londoni értéktõzsdén közzétett, terjedelmes befektetõi értesítésének mélyére elrejtve közölte, hogy „a hitelpiaci felforduláshoz köthetõen nettó 1 milliárd font veszteség” keletkezett a befektetési ágazat, a Barclays Capital e piacon meglévõ kitettségei után. Ezzel együtt is azonban még a Barclays Capital üzletág is nyereséges volt, és „szilárd növekedést” ért el az elsõ félévben.
A „köztes igazgatósági közleménynek” nevezett tõzsdei értesítés után mindazonáltal erõs, 3,51 százalékos veszteségbe süllyedt a cég papírja a Londoni Értéktõzsdén, amelynek irányadó FTSE-100-as indexe ugyanakkor 0,15 százalékos mínuszban járt. A befektetõk megint úgy érzik, még nincs vége a „nem elsõrendû válságnak”, hiszen megint újabb csontváz került elõ a szekrénybõl.
A Barclays közleményében nem esik utalás arra, hogy a bankvezetés zártkörû – vagyis a jelenlegi részvényesi állomány számára fenntartott – részvénykibocsátással akarna pótlólagos tõkeforráshoz jutni, ahogy azt több más brit nagybank is tette a közelmúltban. A Royal Bank of Scotland a múlt hónap végén a brit gazdaságtörténet eddigi legnagyobb, 12 milliárd fontos zártkörû részvénykibocsátási programját jelentette be tõkepótlás céljából.
A londoni elemzõi közösségben széles sávban mozgó elõrejelzések vannak forgalomban arról, hogy a globális pénzügyi szektornak mekkora veszteséget fog okozni a nem elsõrendû jelzálogadósi kötelezettségek fedezetként történt beemelése a kockázatterítési célból értékpapírosított és világszerte árult befektetési termékportfoliókba. Az elemzõi becslések 400-600 milliárd dollár között mozognak.
Másfelõl viszont az eddig ismert adatokból úgy tûnik, a legnagyobb névleges veszteségeket leíró amerikai, svájci és más nagybankoknak már sikerült közel a leírásaik méretének megfelelõ tõkepótlást szerezniük a nemzetközi tõkepiacról, nem utolsó sorban közel-keleti és ázsiai állami pénzalapok beszállásával, tõkemegfelelési mutatóik visszajavítása végett.
Más szóval: a „nem elsõrendû válság” miatt elvesztett „zsetonjaikat” – megalapozatlan hátterû, gyorsan elértéktelenedett értékpapírjaikat – , amelyeket sohasem tudtak volna egyszerre eladni az összeomlás elõtt sem, most valódi pénzre cserélik.
Mindez át fog szűrődni a reálbérekbe, ami csökkenteni fogja a háztartások költekezését és a gazdaság kibocsátási növekményét, nem kizárható, hogy „meredek ütemben”, mondta a Bank of England első embere.
Mindezzel egyetértenek független londoni elemzők is.
Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdaságelemző központjának múlt heti friss előrejelzése szerint, ha a nyersolaj-határidők a jelenlegi, 120 dollár környéki szintről tartósan 150 dollárra emelkednek tovább, akkor a ház által 2009-re jelenleg érvényben tartott 1,5 százalékos brit GDP-növekedési előrejelzést 1,1 százalékra kellene visszavenni.
Ha megvalósul az egyik OPEC-tagállam szakminisztere által nemrég jósolt 200 dolláros olajár, annak már sokkal súlyosabb következményei lennének az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság teljesítményére.
Tartósan 200 dolláros olaj esetén az ITEM Club jövőre alig 0,9 százalékos, és 2010-ben is mindössze 1,2 százalékos brit GDP-növekedést valószínűsített, azzal, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás ebben az esetben jó eséllyel recesszióba kerülne.
Az infláció azonban ennek ellenére meredeken megugrana, és már jövőre 5,9 százalék lenne, állt az elemzésben.
King szerdai nyilatkozatában egyenes utalást tett arra, hogy a jegybank várakozása szerint az infláció több negyedéven át folyamatosan 3 százalék fölött lesz, a kormány által a Bank of England számára célként kitűzött 2 százalék helyett.
Egyenesen utalt azonban arra is, hogy az esetleges agresszív pénzügypolitikai ellenlépésnek nem kívánatos hatása lenne a gazdaság teljesítményére, ezért szavai szerint a monetáris tanács az egy éves időtávlat helyett inkább középtávon igyekszik visszatéríteni az inflációt a célhoz. A bankvezető szerint jóllehet a pénzpiaci helyzet a Bank of England néhány hete bejelentett likviditási programja óta
stabilizálódott, még mindig „törékeny”.
A brit jegybank a világgazdaság egyetemes történetének eddigi legnagyobb értékű, 50 milliárd fontos (csaknem 100 milliárd dolláros) egyszeri nagybani hitelpiac-segítő fedezetcsere-akcióját jelentette be a múlt hónapban, oldandó a teljesen bedugult brit bankközi és lakossági hitelpiac bénultságát.
A program alapján a kereskedelmi bankok a portfolióikban beragadt, lakossági jelzálogkötelezettség-fedezetű – a magas kockázat miatt a piac által már nem keresett, illikvid -pénzpiaci eszközeiket rövid futamú kincstárjegy-fedezetre cserélhetik a Bank of Englandnél. Mervyn King szerdai nyilatkozata szerint az ennek ellenére továbbra is feszes hitelpiaci helyzet a legvilágosabban az ingatlanpiacon mutatkozik: a kereskedelmi ingatlanok árai tavaly nyár óta átlagosan 16 százalékkal zuhantak, és most
már a lakóingatlan-árak is esnek.
Ezt már független londoni elemző házak is kimutatták. A Hometrack , az egyik legnagyobb londoni ingatlanpiaci kutatócsoport április végi jelentése szerint az átlagos nagy-britanniai lakóingatlan-érték jelenleg 173 100 font, 1500 fonttal (6900 lejjel) kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
A globális hitelválság tavalyi kezdete óta most először csökkent valamely vezető brit lakóingatlan-árindex éves összevetésben.
Az ITEM Club minap közzétett legújabb előrejelzése szerint a brit lakásárak a következő két évben akár 10 százalékot is zuhanhatnak, és 40 százalékkal eshet az új lakásba költözők száma. A Rightmove ingatlanpiaci tanácsadó és szolgáltató cég szintén friss jelentése szerint Anglia és Wales területének kétharmadán már az idei első negyedév végén csökkenésnek indultak a lakóingatlanok ajánlati árai.
A Bank of England kormányzójának szerdai megfogalmazása szerint „átegyensúlyozódási” folyamat indult meg a brit gazdaságban a költekezés és az import felől a megtakarítás és az export felé. Ezt segíti a font tavaly augusztus óta végbement 12 százalékos árfolyamgyengülése, tette hozzá.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!