Egymilliárd eurós speed-tabletta bármely városnak jól jön. Olténia fővárosa a jólét szigete lesz Románia egyik legszegényebb vidékén.
Fektess be Craiován, még mielőtt craiovai cégek fektetnek be nálad – így lehet összegezni Olténia fővárosával kapcsolatos üzleti információkat. Középtávon ugyanis ez a város lehet Románia egyik legfontosabb gazdasági központja. Az okok: fejlett felsőoktatási rendszer és a Ford idén tavasszal véglegesült befektetése. Románia legsikeresebb városai sorozatunkban most ismét egy feltörekvő települést mutatunk be, a BIZ Magazin 157. számának összeállítása alapján. A 300 ezres Craiova sokat ígérő helyszín a befektetőknek: nem nehéz megjósolni, hogy miután az amerikai konszern érdemesnek tartotta vissza-privatizálni a csődbe ment Daewoo üzemcsarnokait, más autóipari befektetők is vonzónak találják a várost. De nem feltétlenül csak ők.
A Ford 57 millió euróért vásárolta meg
az Automobile Craiova 72,4%-os részvénycsomagját, vállalva, hogy visszafizeti a kormánynak azt a 27 millió eurót, amit a kabinet – lényegében támogatásként – elengedett az eredetileg 84 millió eurós árból (de cserébe feltételeket szabott a termelésre és a gyár alkalmazottainak megtartására).
Az amerikai konszern bejelentette, hogy a gyár modernizációja már májusban megkezdődik, és a Transit Connect modell gyártása 2009-től startol. Egyébként annak a lendületnek, amit a Ford érkezése keltett, láthatók a következményei: már több autóipari beszállító jelezte, hogy gyártósorokat állítana fel a városban.
Craiova adatlapja
Kezdõ fizetés Minimum: 140-200 euró Átlag: 250-300 euró Maximum: 350-400 euró
Középvezetõi fizetés Minimum: 450-500 euró Átlag: 550-650 euró Maximum: 700-1000 euró
Irodák átlagos bérleti díja (nm/hó) 15 euró plusz TVA (áfa)
Kereskedelmi célú ingatlanok bérleti díja (nm/hó) Utcára nyíló üzletekben 40-60 euró négyzetméterenként, bevásárlóközpontokban 40-45 euró
Befektetésre érdemes területek autóipar, logisztika, szállítmányozás, szolgáltatások
(Az adatok a Professional, illetve a DIZ jelentéseibõl származnak)
A spanyol Bamesa bejelentette, kohászati üzemet nyit a Ford kiszolgálására, az Egyesült Államokbeli Johnson Controls a város környékén készül autóüléseket és szövetborításokat előállító üzemet létrehozni.
A fellendülésnek 18 évvel a rendszerváltás után éppen itt az ideje. „Craiova jelenleg mélyen a lehetőségei alatt teljesít, figyelembe véve, hogy az ipar részaránya a város gazdaságában 38%, szemben az 1989 előtti 70%-kal” – mondja Ionuţ Simion, a PriceWaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó romániai vállalatának partnere.
A városban ugyanaz a folyamat zajlik le,
mint ami Piteştivel történt, miután a Renault megvásárolta a Daciát, és beindult a Logan modell fejlesztése, gyártása. A Ford 675 millió eurót tervez beruházni a itteni gyárába, s ennek hatása elkerülhetetlenül érződni fog. „Ez a lépés igazából azt jelenti, hogy a város a lehetőségei szerint fejlődhet” – teszi hozzá Ionuţ Simion.
A fellendülés azért is lesz látványos, mert Olténia az ország – és egyúttal az Európai Unió – legszegényebb, leszakadóban levő térségei közé tartozik, s felzárkózási periódusa 10-15 év a Bánság három-öt évéhez képest.
Miért ment bele az EB a Ford állami támogatásába?
Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy Románia 143 millió euróval támogassa a Ford újonnan felvásárolt két üzemének korszerûsítését Craiován. Uniós vélemény szerint a támogatás nem sérti az állami segélyezéssel kapcsolatos uniós rendelkezést, az ügylet versenyjogi hatását messze meghaladja a régiós fejlõdéshez történõ pozitív hozzájárulás.
Neelie Kroes versenyjogi biztos a jóváhagyás bejelentésekor hangsúlyozta, hogy a motorgyártó és autó-összeszerelõ beruházások közvetve és közvetlenül összesen 40 ezer munkahelyet teremtenek Olténiában – az ország délkeleti vidéke egyike az unió legszegényebb térségeinek.
„Hogyha a Ford tényleg valóra váltja terveit, akkor a város munkavállalóinak 7,5-10%-a ebben az üzemben fog dolgozni”, mondja a szakértő. Különben a strukturális munkaerőhiány – kevés a képzett szakmunkás – miatt a Manpower România munkaerő-közvetítő cég Craiován is irodát nyitott Nagyszeben, Piteşti és Ploieşti után.
A PwC szakértője a város pirospontjai közé sorolja,
hogy ez a település az ország ötödik legnagyobb felsőoktatási központja. Itt nyílt meg 1826-ban a 19. századi Havasalföld második középiskolája, a Şcoala Naţională de Limba Română (Román Nyelvű Országos Iskola) (az első a bukaresti Sfântu Sava, azaz Szent Száva volt 1818-ban).
Jelenleg a város nem hasznosítja azt a potenciált, amit az oktatás jelent: a diákok többsége hosszabb távon Temesvárt, Bukarestet, Kolozsvárt vagy Iaşit választja a továbbtanulás helyszíneként. „A gazdaság és az ipar fellendülése után a többségük majd itt akar majd letelepedni” – jósolja Ionuţ Simion.
Craiova legnagyobb feketepontja jelenleg az alulfejlett infrastruktúra. Ennek következményeként – a biztató előjelek ellenére – jelen pillanatban nem működik túl sok nagyvállalat Olténia központjában. Ilyen a mozdonygyár, az Electroputere Craiova,a magánosításra kijelöltrepülőgépipari Avioane Craiova, mely iránt a svéd Saab Aerosystems, valamint egy cseh vállalat érdeklődik.
A listán továbbá az előregyártott betonelemekkel foglalkozó Elpreco található (melyet az ír építőipari vállalat, a CRH vett meg), az autóreflektorokhoz alkatrészeket gyártó Hella KgaA, valamint a mezőgazdasági gépeket, traktorokat készítő MAT Craiova (ez utóbbi patinás cég: 1878-ban alapították a brit Clayton-Shussliworth leányvállataként).
Mibe érdemes befektetni
most Olténia legnagyobb városában? A már sokat emlegetett autóipari beszállítás és alkatrészgyártás mellett a logisztikába és a szállítmányozásba, továbbá a szolgáltatói szektorba.
Valószínűleg a város növekvő vásárlóerejét igyekeznek majd kihasználni a kiskereskedelemben utazó bevásárlóközpont-láncok. A városban jelenleg egyetlen Real hipermarket működik a Billa szupermarket és a Penny Market diszkontáruház mellett. A cash and carry típusú raktáráruházak közül a Metro és a Selgros van jelen Craiován.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!