Recept a jövedelemadó bevallásához

Golyót bele, nem lesz többé baja vele! – ilyen alapon egyszerűsítette le a romániai adórendszert még 2005 legelején a frissen beiktatott Tăriceanu-kormány. A Nemzetközi Valutaalap nem igazán tapsikolt a 16%-os egykulcsos adónak, féltve a költségvetés bevételi oldalát és ezáltal a büdzsé egyensúlyát. A másik – Romániában gyakorlatilag elhallgatott – ellenérv az volt, hogy az egykulcsos adó valamivel nagyobb terhet jelent az alacsony jövedelműeknek, hiszen ők a korábbi, sávos rendszerben 14%-ot fizettek.

Ezzel együtt a középosztály és a magas jövedelműek egyértelműen jól járnak, hiszen kevesebbet fizetnek be az államkasszába, mint korábban. A zsebekben maradt jövedelmeket pedig gazdáik hajlamosabbak nyakló nélküli fogyasztásra költeni a megtakarítások helyett.

A klasszikus egykulcsos adórendszer

nem feltétlenül igazságos, de határozott előnye az egyszerűség és a könnyű beszedhetőség. Nincsenek ilyen-olyan, az adótörvénykönyben oldalakon keresztül felsorolt kedvezmények, melyek között a polgár elvész az adótanácsadó útmutatója nélkül (és persze igyekszik minél inkább kihasználni). Mivel a kulcs viszonylag alacsony, nem érdemes az adótrükközés kockázatait, költségeit vállalni.

Mi értelme van annak, hogy a profitadó is 16%? Egyértelműen az, hogy senkit sem ösztönöz csalásra. Hogyha ugyanannyi a személyi jövedelemadód, mint a vállalkozásod társasági adója, akkor nem eshetsz kísértésbe, hogy a túl magasnak talált jövedelemadót úgy kerüld meg, hogy a pénzt inkább tőkejövedelemként veszed ki. (Ez a helyzet áll fent Magyarországon, ahol – furcsa módon – a vállalkozók átlagosan 45%-kal kevesebb jövedelmet vallanak be, mint az alkalmazottak.)

Romániában tehát az egykulcsos adórendszer klasszikus formája működik: nem sok ország alkalmazza; a térségben csak Szlovákia vezetett be hasonló, 19%-os adókulcsot. Románia csak annyiban tér el a nagykönyvben leírt módszertől, hogy itt a hozzáadottérték-adó (TVA, áfa) kulcsa magasabb az egységes adókulcsnál: 19%.

A fenti szempontok miatt itthon nincs túl nagy izgalom a személyi jövedelemadó bevallásának végső határideje, május 15. miatt. Az egykulcsos rendszer bevezetése óta a kormány többször csökkentette azok körét, akiknek külön be kell vallaniuk jövedelmüket. Az adóhivatali sorszáma alapján „200-as űrlapnak” nevezett

bevallást csak azoknak kell kitölteniük,

akiknek a fizetésükön (fizetéseiken) kívül más jövedelmük keletkezett 2007-ben. Jellemzően ilyen helyzetben vannak a szellemi szabadfoglalkozásúak (adószakértők, építészek, közjegyzők, könyvelők, orvosok, sportolók, ügyvédek, végrehajtók stb.), a kereskedelmi tevékenységet folytatók (biztosítási ügynökök, rendezvényszervezők, szállítási vállalkozók stb.).

>> Útmutató adóbevalláshoz >> (az ANAF PowerPointja, 1,17 Mb) >> Útmutató külföldi jövedelem bevallásához >> (PowerPoint, 783 Kb)

Szintén be kell vallaniuk jövedelmüket azok, akik szerzői jogok hasznosítása révén szereztek bevételeket, továbbá mindazok, akik értékpapírokat adtak el. Ide tartoznak a mezőgazdasági egyéni vállalkozók is. Az is adóköteles, ha valaki külföldön szerzett jövedelmet 2007-ben.

Szakértők becslése szerint az egész procedúra mintegy 500 ezer embert érint, akiknek az adóhivatal, az ANAF április 1-től ki is postázta a szükséges űrlapokat, a területileg illetékes ANAF irodához megcímzett válaszborítékkal együtt. Hogyha mégsem érkezett meg a levél, az űrlapokat le lehet tölteni az ANAF oldaláról (.pdf formátumban).

Akinek tehát külön bevallást kell készítenie, a 200-as számú Külön jövedelemnyilatkozat ot kell kitöltenie, az ANAF leveléhez mellékelt – vagy a letöltött dokumentumban található – útmutatás szerint. A bevalláshoz másolatban csatolni kell a jövedelem forrásait igazoló dokumentumokat vagy bankszámlakivonatokat.

A nem Romániában szerzett bevételeket

a Nyilatkozat külföldi jövedelmekről című (201-es) űrlappal kell bevallani, másolatban csatolva hozzá egy iratot, mely igazolja, hogy a bevallás készítője leadózta már ezt a jövedelmet. A gazdálkodóknak a Nyilatkozat mezőgazdaságból származó jövedelmekről nevű (221-es) bevallást kell kiltölteniük.

Az űrlapokat célszerűbb postára adni: az ANAF pontosan a május közepi tolongás miatt csatolt válaszborítékot a küldeményhez.

Hogyha netről letöltött űrlapot tölt ki az adózó, előbb keresse ki a megyéje szerint illetékes adóhivatal pontos címét , és oda küldje a levelet. Mindenképpen ajánlva, mert később vagy az adóhivatalban kapott iktatószámmal (ha valaki bírta a tömeget), vagy az ajánlott levélről szóló postai nyugtával lehet igazolni, hogy a bevallás be volt nyújtva. Aki mulaszt, az adózás rendjét szabályozó törvénykezések szerint 10-100 lejes bírságra számíthat.

A május 15-i határidő miatt tehát tényleg nem kell pánikolni, hiszem a csak bérből és fizetésből élők, az osztalékot, kamatjövedelmet szerzők, a nyugdíjasok, de a szerencsejátékok nyertesei nem kell külön adóbevallást készítsenek, mert ők már adózott (nettó) jövedelmet vesznek kézhez.

Fontos szempont: az adó 2%-át át lehet utaltatni

egy nonprofit (civil) szervezet vagy egyház támogatására. Akiknek a 200-as űrlapon kell elkészíteniük bevallásukat, a dokumentum utolsó oldalán kell feltüntessék az illető szervezet, egyház pontos nevét, adóazonosító számát és a bankszámlája számát (IBAN-kódját).

Itt a jó hír az, hogy nem muszáj számolgatni a 2%-ot: az adóhivatal vállalja, hogy a bevallott összjövedelem megfelelő részét átutalja a megadott bankszámlára. Tehát a pontos összeget kérő rovatot akár üresen is lehet hagyni.

Ugyanitt lehet lehet leírni az adóból azt, ha valaki a jövedelméből magánúton ösztöndíjat nyújtott valakinek 2007-ben. Az erről szóló igazoló iratokat eredetiben és fénymásolatban is csatolni kell.

Akinek nem muszáj adóbevallást készítenie, az is támogathatja a neki szimpatikus egyesületet, társaságot: ehhez a Kérelem az éves jövedelem 2%-nak címzettjéről című űrlapot kell kitöltenie.