Városprofil: a Nagy-Bukarest biznisz

Vitathatatlanul Bukarest és környéke, Ilfov megye az ország gazdaságilag legfejlettebb vidéke: itt működik a legtöbb, részben vagy egészben külföldi tulajdonban levő cég. A Romániában bejegyzett vállalkozások alaptőkéjének fele fővárosi cégekben koncentrálódik. Az adatok impozánsak – és nem sok jót ígérnek annak a vállalkozónak, aki a fővárosban akarja megcsinálni a szerencséjét. Üzleti tanácsadók szerint a főváros csak akkor fejlődhet tovább – és ezzel párhuzamosan a cégek profitja csak akkor bővülhet – ha a város a környező kistelepüléseket bekebelezve kiterjeszti közigazgatási határait, állapítja meg a BIZ Magazin 157. száma.

Ami különlegessé teszi Bukarestet, a következő: itt bővül a legdinamikusabban az ingatlanpiac az összes európai főváros közül. Ami nem is csoda, mert az új lakás és színvonalas irodák iránti igénysokszorosan meghaladja a kínálatot. Ezt bizonyítja a Jones Lang LaSalle ingatlantanácsadó iroda jelentése, mely szerint az európai fővárosok közül Bukarestben

valóságos ingatlanfejlesztési boom zajlik,

mely 2006-ban indult és 2010-ig biztosan eltart. A főváros hatalmas helyzeti előnyben van az ország egészéhez képest. Bukarestben a 90-es évek elejétől a nemzetközi üzleti élet majd' minden szereplője megjelent.

„A főváros nagyon előreszaladt, elég, ha csak a pénzügyi szolgáltatások, az ingatlanpiac, az infotechnológia, a logisztika vagy egyéb szolgáltatások területét nézzük” – állapítja meg George Mucibabici, a Deloitte romániai leányvállalatának igazgatótanácsi elnöke.

Bukarest természetesen a fővárosi státuszból profitál, mert a cégeknek kényelmes az ország közigazgatási, gazdasági és politikai központjában megtelepedni. Emellett az előnyös földrajzi helyzet elősegíti a cégek területi kirendeltségének hatékonyabb megszervezését. Az is szempont, hogy a felsőoktatási intézmények jelentős létszámú munkaerőt biztosítanak.

Mi az, ami jelenleg nagyon menő üzlet a fővárosban? Egyértelműen a kiskereskedelem. A mintegy kétmilliós nagyvárosban csak az idén húsz bevásárlóközpont (vagyis pláza, mall) nyílik meg, melyekben összesen 800 ezer négyzetméternyi üzlethelyiség bérelhető. A beruházások összértéke körülbelül 1,3 milliárd euróra rúg.

Az elkövetkező öt évre vetítve, a terjeszkedés szempontjából Bukarest a 7. legvonzóbb nagyváros világszerte a Bevásárlóközpontok Nemzetközi Tanácsa (ICSC) ranglistáján.

Mivel a fővárosban égető a lakáshiány,

szinte biztos, hogy 2008 a lakópark- és lakótelep-beruházások éve lesz. Az ingatlanos szakértők jelentős bővülésre számítanak a kínálati oldalon, hozzátéve, hogy az olcsóbb lakások piaca fog bővülni elsősorban. Legalább öt lakótelep-projekt bejelentésére lehet számítani az idén, a befektetőknek elsősorban Bukarest nyugati és déli része a kedvencük.

Legalább hat új irodaház készül el az idén, ahol összesen 30 ezer négyzetméternyi felület lesz bérelhető. Egypár név a készülő épületek közül: Băneasa Business and Technology Park, Twin Towers Barba Center, West Gate, Blue House, City Gate stb. Ez a bizonyos 30 ezer négyzetméter csak addig tűnik soknak, míg nem szembesülünk azzal, hogy a fővárosban jelenleg 1,2 nm iroda van – és körülbelül 2,5 millió nm-re lenne igény.

Nem tévedhet nagyot tehát az a befektető,

aki itt kezd irodaház-fejlesztésbe. A konjunktúrát kihasználva 2008-2010 között több mint tizenkét irodaház épül fel a fővárosban.

Vidéki várost Bukarest kárára csak a termelő vállalatok részesítenek előnyben, már csak azért is, mert másutt kisebbek a működtetési költségek. A fővárosi piac lassan túltelítetté válik – állapítja meg a Deloitte romániai szakértője –, és ez vidékre fogja kényszeríteni a cégeket. A fentebb illusztrált boom ellenére már érezhető, hogy az ingatlanfejlesztők és a kiskereskedelemben érdekelt vállalatok már megkezdték a váltást.

Ez persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy a főváros iránt csökkenni fog az érdeklődés. George Mucibabici arra emlékeztet, hogy a főpolgármesteri hivatal tíz éves távlatú terveiben „Nagy-Bukarest” kialakítása szerepel: a közigazgatási határok kitolásával a főváros „metropolisz-övezetének” nagysága 5000 négyzetkilométer lenne.

Az elkövetkező három évben a terv végrehajtásának első fázisa kezdődik: infrastruktúra-fejlesztés kezdődik, összekapcsolódva a külső kerületekben bekövetkező építkezési hullámmal, továbbá a közigazgatás átszervezésével.

Egy másik, több százmilliós terv a Duna-Bukarest csatorna

kiépítése. Az alapötlet az, hogy még mindig víziúton a legolcsóbb az áruszállítás. Ha a 450 millió eurós beruházás megvalósulna, a Duna egyik kikötője gyakorlatilag Bukarestben lenne. A projekt iránt külföldi és hazai befektetők egyaránt érdeklődnek.

A nagyszabású ötletek mellett azért van néhány égető, mindennapos probléma is. A főváros infrastrukturális hiányosságokkal küszködik, továbbá strukturális munkaerőhiány lépett fel: egyre kevesebb a szakképzett munkavállaló. A cégek szempontjából az sem elhanyagolható körülmény, hogy a bérköltségek nőnek.

Mégis, mindezzel együtt, mibe érdemes befektetni Románia fővárosában? Infrastruktúrába mindenképp, akárcsak turisztikai szolgáltatásokba, hiszen Bukarest a szó klasszikus értelmében nem turistaközpont még, annak ellenére, hogy volna mire alapozni e téren.

Hiányoznak továbbá a környezetvédelmi technológiával és a szemétgyűjtéssel, hulladékfeldolgozással kapcsolatos beruházások – bár ez utóbbi már nem annyira, hiszen egy amerikai tőkével működő ingatlanfejlesztési vállalkozás, a Mega Company nemrég jelentette be, hogy egy év múlva 19 millió eurós beruházással hulladékfeldolgozó üzemet épít Bukarestben.