Moody's: Románia évtizedekre az EU-szinttől

Románia jelentős gazdasági és intézményi fejlődést ért el az elmúlt egy évtizedben, azonban ezzel együtt is további évtizedek múlva éri csak el az Európai Unió általános fejlettségi szintjét, áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban kiadott éves értékelésében. A nemzetközi hitelminősítő szerint az „A1” szintű devizaadósi országplafon, valamint a szuverén kötvényadósságra érvényes, stabil kilátással nyilvántartott „Baa3”-as – épphogy befektetői – kockázati osztályzat tükrözi az elmúlt tíz év javulását. A román gazdaság fejlettsége azonban az EU-csatlakozás előtt végrehajtott szerkezeti reformokkal együtt is „szerény” a nyugat-európai EU-gazdaságokéhoz mérve, és még több évtizedbe telik, mire Románia ezt a lemaradást be tudja hozni, áll az elemzésben. A „Baa3”-as besorolás – Bulgáriát nem számítva – még a többi új EU-tagállam adósosztályzatához képest is alacsony, teszi hozzá a hitelminősítő. A román gazdaság az elemzés szerint

a túlfűtöttség jeleit kezdi mutatni.

A belső piacra kiáramló hitelezés tavaly 62 százalékkal nőtt; 2007 volt a hetedik olyan év egymás után, amelyben 30 százalékot meghaladó mértékben emelkedett a hitelkiáramlás. A GDP-arányos belső hitelállomány azonban még mindig igen alacsony az euróövezeti szinthez képest, jelezve, hogy a pénzügyi rendszernek még nagyon sokat kell mélyülnie. A Moody's felidézi, hogy a román kormány fenntartja a 2012-es céldátumot az ERM-II. átváltási rendszerhez történő csatlakozásra, ami legkorábban 2014-ben tenné lehetővé az euróövezeti belépést. A hitelminősítő szerint ez utóbbi időpont „lehetségesnek tűnik, viszont egyre ambiciózusabbá válik, ahogy bármiféle érdemi gazdasági és intézményi reform nélkül

múlik az idő”.

A londoni elemzői és hitelminősítői közösségben Magyarország euróövezeti csatlakozására is 2014-et tartják a legkorábbi lehetséges időpontnak. A magyar adóskockázati besorolás – elsőrendű „A2” – négy fokozattal jobb Romániáénál a Moody's listáján. Az elemzés szerint Románia „rendezetlen belpolitikai környezete” lelassította a szerkezeti reformokat, a privatizáció gyakorlatilag leállt, sőt a kormány most tárgyalja egy állami energiaipari csoport létrehozásának lehetőségét. A közvetlen államadósság a GDP-érték 13 százaléka, a kormányzati bevételeknek pedig a 39 százaléka volt 2007 végén. Ezek

nagyon előnyös mutatók

a „Baa” sávban lévő szuverén adósok 26, illetve 106 százalékos középértékéhez, és a többi térségbeli új EU-tagállam arányszámaihoz képest is. Lengyelországban 47 és 117 százalék, Csehországban 30 és 76 százalék, Magyarországon 66 és 151 százalék volt tavaly e két mutató. Ezeknek az országoknak azonban magasabb a gazdasági fejlettségi szintjük, ami lehetővé teszi a nagyobb adósságteher kényelmesebb elviselését. A román folyómérleg-hiány tavaly elérte a GDP-érték 14 százalékát, és a béremelkedés üteme meghaladta a 20 százalékot. Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's épp a minap kiadott londoni állásfoglalásában közölte, hogy marad a negatív kilátás Románia nála is még épphogy befektetői szintű szuverén adóskockázati besorolásán, mivel nincsenek megfelelő gazdaságpolitikai válaszintézkedések a növekvő makrogazdasági egyensúlyhiányokra. Az S&P tavaly novemberben rontotta negatívra az addigi stabilról a román adósbesorolások kilátását, már akkor is arra a véleményére hivatkozva, hogy a román kormány

nem ad megfelelő gazdaságpolitikai választ

a gyorsan növekvő külső egyensúlyhiányra, miközben egyre romlanak a globális hitelpiaci viszonyok. A Standard & Poor's által érvényben tartott hosszú lejáratú román küladósi osztályzat – „BBB mínusz” – a még éppen befektetői ajánlásúnak tekintett „BBB” sáv alsó széle, és ha az S&P a román küladósságot innen visszaminősíti, azzal Románia – egyedüliként az Európai Unióban – a spekulatív devizaadós-kockázati sávba süllyedne vissza. Forrás: MTI