A nyersolaj ma pénzügyi befektetés: a kínálat és kereslet klasszikus törvényei már alig érvényesülnek az árban.
Abban a pillanatban, ahogy április közepén bejelentették: a világ harmadik legnagyobb olajmezőjére bukkant a brazil partok közelében a Petrobras brazil állami olajvállalat, azonnal 5-10 százalékkal megugrott az olajrészvények árfolyama, és megindultak a találgatások
Mikor ugrik 5 lejre a benzin ára Romániában?
Akkor fogja átlépni a lélektani határnak számító 5 lej/litert a benzin ára Romániában, amikor a nyersolaj hordója eléri a 133 dolláros árszintet. Ez nem is tûnik túl távolinak, hiszen most is 118-120 dollár körül mozog az olajár. Iparági szakértõk szerint, ha a nyersanyag nemzetközi kereskedésben 10%-kal drágul, akkor ez 5%-nyival befolyásolja a benzin és a gázolaj végfelhasználói árát Romániában, magyarán ennyivel fog többe kerülni minden egyes tankolás.
A folyamat nem igazán késleltethetõ, mert vannak ugyan hazai olajtartalékok, de a kitermelés korántsem fedezi a szükségleteket. A romániai olajmezõket a privatizáció folytán az OMV termeli ki: az osztrák cég vette meg ugyanis a Petromot. A többi olajvállalat viszont mind importkõolajból dolgozik.
Aki korábban beruházott egy dízelüzemû autóba, arra alapozva, hogy olcsóbb lesz az üzemanyag, most csalódnia kell. A gázolaj elõbb fog 5 lej/liter fölé drágulni, mert a kínálatot meghaladóan nõ iránta a kereslet az európai piacon, plusz emelkedik az üzemanyagfajta jövedéki adója.
A benzin és a gázolaj áremelkedése ezekben a hetekben várható. Árfelhajtó tényezõ, hogy a dollár gyengül, így az európai vevõk az euró elõnyeit kihasználva bevásárolnak a nyersanyagból. Andrew Costin, a romániai kõolajipari vállalkozók szövetségének elnöke úgy látja, belejátszik a dologban, hogy a nyersolaj árát három, az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyban levõ kitermelõ igyekszik magasan tartani: Irán, Oroszország és Venezuela. Dinu Patriciu , a Rompetrol alapító igazgatója nem zárja ki, hogy a nyersolaj hordójának ára 150 dollárra ugrik, miután tavaly õsszel már 80 dollárig emelkedett – ehhez képest 1998 decemberében még alig 10 dollár volt egy hordó. A „fekete arany” tehát kezd rászolgálni a nevére, az ára tíz év alatt megkilencszerezõdött.
a mintegy 33 milliárd hordónyi tartalékot rejtő lelőhely
felfedezésének lehetséges hatásairól. Becslések szerint az új lelőhelynél csak a 82 milliárd hordónyi olajat rejtő szaúd-arábiai Gavar, illetve a 72 milliárd hordónyi tartalékkal rendelkező kuvaiti Bugar olajmezők nagyobbak.
Időről időre eddig is felröppentek hírek arról, hogy jelentős olajtartalékok rejlenek a brazil partok közelében, mélyen a tengerszint alatt, ám a spekulációkat most hivatalosan is megerősítették.
A lelőhely kiaknázási jogainak 45 százalékával a Petrobras rendelkezik, 30 százalék a brit British Gast, 25 százalék pedig a spanyol-argentin Repsolt illeti.
A nyersanyag több mint 2000 méterrel a tengerszint alatt, vastag sóréteg alatt fekszik az Atlanti-óceán mélyén, 280 kilométerre Rio de Janeirótól, és feltehetően csak 25-30 százalékát lehet kinyerni.
Bár a mező tényleges feltárása öt éven belül bizonyosan nem kezdődik meg, középtávon Brazília könnyen a legnagyobb olajkitermelő országok sorába emelkedhet, megelőzve akár Líbiát és Nigériát, s nem sokkal lemaradva Oroszország és Venezuela mögött – írta a Handelsblatt német gazdasági napilap.
Az olaj ára a bejelentés óta további rekordokat döntve folyamatosan emelkedik, és egyáltalán nem biztos, hogy az új olajmező felfedezésének hatására belátható időn belül csökkeni fog. Mivel a kiaknázás még évekig nem fog megkezdődni, az újonnan felfedezett tartalékok létezése lényegében nem változtat semmit a rövid távon fennálló olajhiányon.
Robert Mabro, az Oxford Institute for Energy Studies munkatársa szerint a piac rendkívül furcsán reagált az új helyzetre.
Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyersolajat ma már inkább pénzügyi befektetésnek, mintsem nyersanyagnak kell tekinteni, és így a kínálat és kereslet klasszikus törvényei már nemigen érvényesülnek. Ezért lehetséges, hogy akkor is emelkedik az olaj ára,
ha a kínálat elvileg jelentősen megnő.
A jelenlegi fejlett technológiának köszönhetően a föld alatti olajtartalékok 35 százalékát lehet kinyerni. Ez már jelentős előrelépésnek tekinthető ahhoz képest, hogy korábban a rendelkezésre álló készletek mindössze negyedét tudták a felszínre hozni. A mélytengeri olajtartalékok kiaknázása akár 40 dollárba is kerülhet hordónként, ám száz dollár feletti olajár mellett a kitermelők még ilyen magas árat is megengedhetnek maguknak – vélik elemzők.
A technológiai fejlődésnek és a nagyobb ráfordítási hajlandóságnak köszönhetően elképzelhető, hogy a jövőben a készletek akár 50 százalékát is kinyerhetik.
Bár 30 éve nem bukkantak ilyen hatalmas lelőhelyre, a szakértőket mégsem érte meglepetésként a felfedezés. Az olajár emelkedésével az iparág jelentősen megnövelte a fejlesztésre és az új mezők felkutatására szánt ráfordításokat az utóbbi években. A Shell olajvállalat például 2007-ben 24 milliárd dollárt költött új tartalékok felkutatására, négyszer többet, mint 2000-ben.
A befektetésnek meg is lett az eredménye: a Shell az elmúlt években tizenegy új, említésre méltó olajmezőt fedezett fel, egyet éppen a brazil partok közelében.
A Petrobras új tartalékának felfedezése elemzők szerint semmiképp sem jelenti azt, hogy vissza kellene vonni az olajkorszak végét hirdető téziseket, amelyek szerint – bár elképzelhető további lelőhelyek felfedezése – a kiaknázható olajtartalékok a közeli jövőben visszafordíthatatlanul meg fognak csappanni.
Szakértők számítanak is arra, hogy a felszínre hozható olaj mennyisége a jelenlegi napi 87 millió hordóról 100 millióra emelkedhet. Azt másodlagos kérdésnek tartják, hogy ezt a maximum pontot 2025-ben vagy éppen 2034-ben fogjuk-e elérni, a lényeg, hogy ezután mindenképp
folyamatos csökkenés várható a kitermelésben.
Addig is azonban az új tartalékokra bukkanó kitermelő országokban könnyen valóságos aranykor köszönthet be. Brazília kevéssel ezelőtt még elhanyagolható szerepet játszott az olajszektorban, most pedig hatalmas lehetőség előtt áll. 2006-ban a dél-amerikai ország még importra szorult, mert 16 százalékkal több nyersolajat fogyasztott, mint amennyit maga kitermelt.
Ez a helyzet a jövőben gyökeresen megváltozhat, hiszen a felfedezés nyomán megháromszorozódik Brazília olajtartaléka. A készletek nagy mennyisége jelentősen megnöveli a befektetői biztonságot, és a brazil állam minden gond nélkül találhat majd beruházót a több milliárdos projekthez.
Brazíliának nagy előnye az is, hogy viszonylag közel van hozzá az Egyesült Államok, a világ legnagyobb nyersolajfogyasztója, amely energiaigényének mindössze harmadát tudja hazai kitermelésből kielégíteni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!