A nyersolaj ma pénzügyi befektetés: a kínálat és kereslet klasszikus törvényei már alig érvényesülnek az árban.
Abban a pillanatban, ahogy április közepén bejelentették: a világ harmadik legnagyobb olajmezőjére bukkant a brazil partok közelében a Petrobras brazil állami olajvállalat, azonnal 5-10 százalékkal megugrott az olajrészvények árfolyama, és megindultak a találgatások
Mikor ugrik 5 lejre a benzin ára Romániában?
Akkor fogja átlépni a lélektani határnak számító 5 lej/litert a benzin ára Romániában, amikor a nyersolaj hordója eléri a 133 dolláros árszintet. Ez nem is tûnik túl távolinak, hiszen most is 118-120 dollár körül mozog az olajár. Iparági szakértõk szerint, ha a nyersanyag nemzetközi kereskedésben 10%-kal drágul, akkor ez 5%-nyival befolyásolja a benzin és a gázolaj végfelhasználói árát Romániában, magyarán ennyivel fog többe kerülni minden egyes tankolás.
A folyamat nem igazán késleltethetõ, mert vannak ugyan hazai olajtartalékok, de a kitermelés korántsem fedezi a szükségleteket. A romániai olajmezõket a privatizáció folytán az OMV termeli ki: az osztrák cég vette meg ugyanis a Petromot. A többi olajvállalat viszont mind importkõolajból dolgozik.
Aki korábban beruházott egy dízelüzemû autóba, arra alapozva, hogy olcsóbb lesz az üzemanyag, most csalódnia kell. A gázolaj elõbb fog 5 lej/liter fölé drágulni, mert a kínálatot meghaladóan nõ iránta a kereslet az európai piacon, plusz emelkedik az üzemanyagfajta jövedéki adója.
A benzin és a gázolaj áremelkedése ezekben a hetekben várható. Árfelhajtó tényezõ, hogy a dollár gyengül, így az európai vevõk az euró elõnyeit kihasználva bevásárolnak a nyersanyagból. Andrew Costin, a romániai kõolajipari vállalkozók szövetségének elnöke úgy látja, belejátszik a dologban, hogy a nyersolaj árát három, az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyban levõ kitermelõ igyekszik magasan tartani: Irán, Oroszország és Venezuela. Dinu Patriciu , a Rompetrol alapító igazgatója nem zárja ki, hogy a nyersolaj hordójának ára 150 dollárra ugrik, miután tavaly õsszel már 80 dollárig emelkedett – ehhez képest 1998 decemberében még alig 10 dollár volt egy hordó. A „fekete arany” tehát kezd rászolgálni a nevére, az ára tíz év alatt megkilencszerezõdött.
a mintegy 33 milliárd hordónyi tartalékot rejtő lelőhely
felfedezésének lehetséges hatásairól. Becslések szerint az új lelőhelynél csak a 82 milliárd hordónyi olajat rejtő szaúd-arábiai Gavar, illetve a 72 milliárd hordónyi tartalékkal rendelkező kuvaiti Bugar olajmezők nagyobbak.
Időről időre eddig is felröppentek hírek arról, hogy jelentős olajtartalékok rejlenek a brazil partok közelében, mélyen a tengerszint alatt, ám a spekulációkat most hivatalosan is megerősítették.
A lelőhely kiaknázási jogainak 45 százalékával a Petrobras rendelkezik, 30 százalék a brit British Gast, 25 százalék pedig a spanyol-argentin Repsolt illeti.
A nyersanyag több mint 2000 méterrel a tengerszint alatt, vastag sóréteg alatt fekszik az Atlanti-óceán mélyén, 280 kilométerre Rio de Janeirótól, és feltehetően csak 25-30 százalékát lehet kinyerni.
Bár a mező tényleges feltárása öt éven belül bizonyosan nem kezdődik meg, középtávon Brazília könnyen a legnagyobb olajkitermelő országok sorába emelkedhet, megelőzve akár Líbiát és Nigériát, s nem sokkal lemaradva Oroszország és Venezuela mögött – írta a Handelsblatt német gazdasági napilap.
Az olaj ára a bejelentés óta további rekordokat döntve folyamatosan emelkedik, és egyáltalán nem biztos, hogy az új olajmező felfedezésének hatására belátható időn belül csökkeni fog. Mivel a kiaknázás még évekig nem fog megkezdődni, az újonnan felfedezett tartalékok létezése lényegében nem változtat semmit a rövid távon fennálló olajhiányon.
Robert Mabro, az Oxford Institute for Energy Studies munkatársa szerint a piac rendkívül furcsán reagált az új helyzetre.
Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyersolajat ma már inkább pénzügyi befektetésnek, mintsem nyersanyagnak kell tekinteni, és így a kínálat és kereslet klasszikus törvényei már nemigen érvényesülnek. Ezért lehetséges, hogy akkor is emelkedik az olaj ára,
ha a kínálat elvileg jelentősen megnő.
A jelenlegi fejlett technológiának köszönhetően a föld alatti olajtartalékok 35 százalékát lehet kinyerni. Ez már jelentős előrelépésnek tekinthető ahhoz képest, hogy korábban a rendelkezésre álló készletek mindössze negyedét tudták a felszínre hozni. A mélytengeri olajtartalékok kiaknázása akár 40 dollárba is kerülhet hordónként, ám száz dollár feletti olajár mellett a kitermelők még ilyen magas árat is megengedhetnek maguknak – vélik elemzők.
A technológiai fejlődésnek és a nagyobb ráfordítási hajlandóságnak köszönhetően elképzelhető, hogy a jövőben a készletek akár 50 százalékát is kinyerhetik.
Bár 30 éve nem bukkantak ilyen hatalmas lelőhelyre, a szakértőket mégsem érte meglepetésként a felfedezés. Az olajár emelkedésével az iparág jelentősen megnövelte a fejlesztésre és az új mezők felkutatására szánt ráfordításokat az utóbbi években. A Shell olajvállalat például 2007-ben 24 milliárd dollárt költött új tartalékok felkutatására, négyszer többet, mint 2000-ben.
A befektetésnek meg is lett az eredménye: a Shell az elmúlt években tizenegy új, említésre méltó olajmezőt fedezett fel, egyet éppen a brazil partok közelében.
A Petrobras új tartalékának felfedezése elemzők szerint semmiképp sem jelenti azt, hogy vissza kellene vonni az olajkorszak végét hirdető téziseket, amelyek szerint – bár elképzelhető további lelőhelyek felfedezése – a kiaknázható olajtartalékok a közeli jövőben visszafordíthatatlanul meg fognak csappanni.
Szakértők számítanak is arra, hogy a felszínre hozható olaj mennyisége a jelenlegi napi 87 millió hordóról 100 millióra emelkedhet. Azt másodlagos kérdésnek tartják, hogy ezt a maximum pontot 2025-ben vagy éppen 2034-ben fogjuk-e elérni, a lényeg, hogy ezután mindenképp
folyamatos csökkenés várható a kitermelésben.
Addig is azonban az új tartalékokra bukkanó kitermelő országokban könnyen valóságos aranykor köszönthet be. Brazília kevéssel ezelőtt még elhanyagolható szerepet játszott az olajszektorban, most pedig hatalmas lehetőség előtt áll. 2006-ban a dél-amerikai ország még importra szorult, mert 16 százalékkal több nyersolajat fogyasztott, mint amennyit maga kitermelt.
Ez a helyzet a jövőben gyökeresen megváltozhat, hiszen a felfedezés nyomán megháromszorozódik Brazília olajtartaléka. A készletek nagy mennyisége jelentősen megnöveli a befektetői biztonságot, és a brazil állam minden gond nélkül találhat majd beruházót a több milliárdos projekthez.
Brazíliának nagy előnye az is, hogy viszonylag közel van hozzá az Egyesült Államok, a világ legnagyobb nyersolajfogyasztója, amely energiaigényének mindössze harmadát tudja hazai kitermelésből kielégíteni.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!