Városprofil: Brassó, ahol az ipari parkok zöldülnek

Felívelő szakaszban van a romániai gazdaság, annak ellenére, hogy néhány makrogazdasági célt nem sikerült teljesíteni, például nőtt az infláció, romlik a külkereskedelmi mérleg és pont a legrosszabbkor jött az Amerikából kiinduló jelzáloghitelválság. Ezzel együtt tény, hogy a vállalkozók, külföldi és helyi befektetők együttesen érték el, hogy a hazai gazdaság kimozduljon a 90-es évek eleji holtpontról. Viszont nem az egész ország „dübörög”. Néhány régió – és azon belül egypár nagyváros – határozottan előretört, szerencsés esetben maga után húzva az ország más vidékeit is. Ebben a meccsben minden bizonnyal Bukarest, Brassó, Iaşi, Kolozsvár, Ploieşti és Temesvár a nehézsúlyú játékos. A második körben Arad, Craiova, Konstanca, Nagyszeben és Nagyvárad következik – ezekben a városokban erős még a fejlesztési potenciál. A BIZ Magazin 157. számában megjelent összeállítás alapján ezeket a nagyvárosokat mutatjuk be.

BRASSÓ

Tény, hogy a város gazdaságát egyértelműen az ipari jelleg határozta meg, de ezzel együtt az ingatlanberuházások és a kiskereskedelem is gyors ütemben fejlődött az utóbbi években, s minden jel szerint ez továbbra is így marad. Így lehet egy mondatban összefoglalni, mi történt az utóbbi nyolc-tíz évben Brassóban.

A város jóval több, mint az ország középső régiójának egyik fontos turistalátványossága. Brassó volt a kiépülő kommunista diktatúra minta-iparvárosa, elég csak a Tractorul traktorgyárra, az IAR repülőgépgyártó üzemre és a vidombáki reptérre, vagy a Roman autóbusz, kamion- és haszongépjármű üzemre gondolni.

Ez a lepusztulóban lévő örökség a kilencvenes években számos külföldi befektetőt vonzott a városba – már akkor, mikor a többi erdélyi településen ez még korántsem volt annyira megszokott. Az első nagybefektető a Colgate-Palmolive volt, amely a Norvea (a volt Nivea) gyárat vásárolta fel. Noha a cég 2008 végéig – egy átfogó, összeeurópai átszervezési terv miatt – az egész gyártást Lengyelországba telepíti, mégis meghatározó szerepe volt Brassó fejlődésében.

A második nagy cég, a Kraft Foods szintén a 90-es években érkezett, a Poiana édességüzem megvásárlásával.

A folyamat gyors ütemben zajlott tovább,

a külföldi befektetők mellett megjelentek a leginkább tőkeerős romániai cégek is. Az Országos Kereskedelmi Kamara (ONRC) adatai szerint Brassó megyében csak 2007-ben 1,4 milliárd lejnek megfelelő külföldi tőkét fektettek be, ami 11,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb vállalat Franciaországból, Nagy-Britanniából, Németországból és Olaszországból érkezik.

Az utóbbi években legjobban az ingatlanbefektetések, az építőipar, a könnyűipar és a szolgáltatási szektor pörgött a legjobban. A trend folytatódik: az amerikai Tiger Global befektetési alap és az osztrák Immoeast közös vállalkozása, az Adama három lakóparkot készül építeni Brassóban; a beruházás körülbelül 150 millió euró.

2010-ig épülnek fel a nagy-britanniai Romland Development által tervezett lakóingatlanok is (100 millió euró), az izraeli BSR Europe 3000 lakásos projektje mellett (ez utóbbi 150 millió eurós beruházás). A csődbe jutott Tractorul üzemegységeit, telkeit felvásárló Flavus Investiţii 800 milliós beruházást tervez összehozni: a telkeken gyakorlatilag új városközpont épülne, irodaházakkal, lakásokkal, üzletekkel és szórakoztató centrummal.

Szintén a volt traktorgyár területén építene egy közelebbről meg nem nevezett amerikai informatikai vállalkozás 4000 négyzetméteren üzemet, 700 ezer eurós befektetéssel. A Tractorul kihalt gyártócsarnokai iránt érdeklődik a Ford, amelynemrég vásárolta mega Daewoo befuccsolt telepét Craiován.

A város három ipari parkja közül

az egyik szintén a Tractorul egyik telkén működik, de ipari park nyílt a Roman és a Rulmentul csarnokait felhasználva is. Ezzel együtt az ICCO cégcsoport 2012-ig további tizenegy gyárcsarnokot kíván felhúzni, hozzájuk pedig három irodaházat. A beruházás össz-alapterülete 140 ezer négyzetméter. Egy spanyol vállalat, a Graells & Llonch Prázsmáron, öt km-re a várostól létesít újabb ipari parkot, 300 millió euróért (a beruházásnak 2008 végére késznek kell lennie).

A Brassóban lakók nem panaszkodhatnak arra, hogy nem mozog a kiskereskedelem. A városban tizenegy bevásárlóközpont működik. A nagybani ( cash and carry ) áruházakat nézve van egy Selgros és egy Metro, a hipermarketek közül jelen van a Carrefour, a Real és a Kaufland. Az Artima egy szupermarketet működtet a városban; továbbá van négy diszkontáruház, Profi, Penny Market, illetve Hard Discount márkanevek alatt.

Aki a legfejlettebb hat romániai városban – köztük Brassóban –

akar vállalkozást indítani, nincs könnyű dolga, mert ide tömörültek a legtőkeerősebb befektetők. A megoldás olyan piaci rések azonosítása, melyeket még nem fednek le a multik. A nagy fejlesztési potenciállal rendelkező városokra – a már említett Arad, Nagyszeben, Nagyvárad vagy éppen Konstanca – valószínűleg Piteşti sorsa vár, amely valósággal kivirágzott, miután a Reanult megvette a Daciát.

Bukarestben és környékén, azaz Ilfov megyében a legnehezebb a labdába rúgni. Az összes szakértő egyetért abban, hogy a főváros és környéke az ország legfejlettebb régiója, s ez még sokáig így marad. Az Országos Statisztikai Intézet (INSSE) becslése szerint Bukarestben az egy főre eső GDP körülbelül 16400 euró, míg Ilfov megyében 7500 euró (az adatok a 2007-es állapotot mutatják), míg az országos átlag 5000 euró.

A fővárosban valósággal tülekednek a befektetők, így a városnak integrálnia kéne a környező településeket. Így további egy-két évvel lehetne kitolni az optimális gazdaságfejlesztési potenciál idejét. Hogyha ez nem történik meg, akkor Bukarest máris elérte ezt az optimumot – figyelmeztet Dragoş Cabat , a CFA Romania elemzője.

Brassó és környéke mellett Maros és Szeben megyében van jelentős fejlesztési potenciál a szakértők szerint. Az ország középső vidéke – azaz Dél-Erdély – három-öt éven belül éri el az optimumot. Ezen a vidéken a turizmusba lehetne még nagyon sokat fektetni.

„Moldvára úgy tekintek, mint Románia Afrikájára”

– mondja a kelet-romániai régióról Dragoş Cabat. Iaşi és bizonyos mértékben Suceava határozott ütemben fejlődik, így Moldova beérheti a közép- és dél-erdélyi vidékeket. Moldova előnye, hogy viszonylag több a szakképzett munkaerő, mint más vidékeken, továbbá közel esik Ukrajna és Oroszország, a két gáz- és kőolajszállító ország.

A mínuszok közé tartozik az alulfejlett infrastruktúra és az itt élők alacsonyabb vásárlóereje. Ezzel együtt a CFA Romania elemzője úgy látja: az elkövetkező három-öt évben Moldvában esély van a többi régiónál is erősebb léptékű gazdasági fejlődésre.