Felfalja önmagát a romániai gazdaság, ha minden marad a régiben. Mit javasol a készülő fenntartható fejlesztési stratégia?
Fenntartható termelés, fenntartható fogyasztás
Súlyos ára van az utóbbi öt, illetve 15 év romániai gazdasági fejlődésének – derül ki az ország most készülő fenntartható fejlesztési stratégiájából (FFS), melynek kiindulópontjait sorozatunk előző részében ismertettük. Cikkünk második részében a fenntarthatóság szempontjából két legérzékenyebb szakterültetet, a termelés-fogyasztást és a közlekedést vesszük alaposabban szemügyre. Mi a probléma a romániai gazdaság gyors ütemű bővülésével? Induljunk ki abból, hogy 2001 és 2005 között 140%-kal bővült a javak és szolgáltatások előállítása. Viszont a gazdaság a termelés felfuttatása érdekében 147%-kal több jószágot és szolgáltatást fogyasztott el, mint 2000-ben. A bruttó hozzáadott érték ezalatt 132,2%-kal bővült (ha 100%-nak a referenciaév, vagyis 2000 adatait vesszük). Ebből az következik, hogy hozzáadott értékben kevesebbet ért el a romániai gazdaság, mint a termékek, szolgáltatások mennyiségének bővítésével – annak ellenére, hogy a munka termelékenysége nőtt 2001 és 2005 között. Tehát a gazdaság 40%-kal többet termel ugyan, de egyúttal 47%-kal több erőforrást vesz igénybe; vagyis mennyiségi szempontból figyelemre méltó a teljesítmény, de a minőséget nézve kevésbé.
Kockázatos és nem fenntartható
az erőforrásokat ilyen arányban igénybe vevő gazdasági fejlődés – szögezi le a FFS. Ha folytatódik ez a trend, akkor hosszú távon a nemzeti össztermék, a GDP bővülése is veszélybe kerül, romlik a természeti környezet állapota.
„A gazdaság ilyentén fejlődése negatívan hat az emberi erőforrásokra is. Ha minden marad a régiben, akkor ilyen módon – tudatosan vagy hanyagságból – a vállalatok jövője, az alkalmazottak, részvényesek és tulajdonosok, illetve az egész társadalom érdekei kerülnek veszélybe, nem beszélve a jövő generációk jóléti esélyeiről” – mondja ki a FFS. Vagyis szükség van a fogyasztói és az azonnali haszonszerzésre irányuló szemléletmód megváltoztatására.
Ebből kiindulva 2013-ra azt kéne elérni, hogy az EU-huszonhetek átlagát meghaladó gazdasági bővülés az erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon vegye igénybe – áll a stratégiában.
A cél tehát olyan gazdasági ágazatok fellendítése, melyek viszonylag kevés energiát és egyéb erőforrást felhasználva magas hozzáadott értéket termelnek. Ezen a téren a legígéretesebb a szolgáltatások szektora. Fejlődésre bőven van tér, mert a romániai GDP-nek csak az 51%-a származik a szolgáltatások köréből, míg Bulgáriában 59%, Lengyelországban és Magyarországon 61-65%, Németországban és Szlovákiában 67-69%, az Egyesült Királyságban, Görögországban és Olaszországban 71-74%.
Hogyha valaki konkrétabb adatokra kíváncsi, a FFS tervezetéből kiderül, például Romániában turizmusból négyszer kevesebb bevétel esik egy lakosra, mint Lengyelországban, nyolcszor kevesebb, mint Bulgáriában, tizenegyszer kevesebb, mint Csehországban és Magyarországon.
A megoldás a FFS szerint a már bevált recept:
az informatikára, a kutatás-fejlesztés-innovációra, a távközlésre és a pénzügyi szolgáltatásokra alapozott gazdaság fejlesztése a közvetlenül termelő ágazatok helyett (ipar, építőipar, erdőgazdálkodás, halászat, mezőgazdaság). A legnagyobb kihívás valószínűleg a szolgáltatói ágazatok elterjesztése vidéki környezetben: Románia aktív lakosságának 32,2%-a a mezőgazdaságban dolgozik, de az ágazat csak 10%-kal járul hozzá a GDP-hez.
Az előrejelzések szerint az ipar nyersanyagszükséglete évi átlagban 3,6%-kal fog csökkenni 2008 és 20013 között. A zöld technológiák elterjedése és az öko-innováció támogatása a fenntartható fejlődést direkt módon fogják szolgálni – áll a stratégiában. Az állam mindehhez nem csak a törvényi háttér, hanem a zöld közbeszerzési eljárások rendszerének bevezetésével járul hozzá.
Azt nem biztos, hogy észreveszik a fogyasztók, ha a polgármesteri hivatalok újrafeldolgozott papírra fénymásolnak. Az is csak a könyvelői szakmát fogja érinteni, hogy a cégeknek, vállalatoknak be kell majd építeniük a mérlegükbe az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysági mutatóját.
2009-től a tőzsdén jegyzett, de 2010-től az összes cégnek be kell számolnia arról, miként gazdálkodik az erőforrásokkal és működése miként érinti a természeti környezetet. Szintén a kívánatos gazdaságpolitikai intézkedések közé tartozik, hogy a munkaerőre kivetett adók csökkentésével a cégek az energia- és erőforrás-felhasználás után adózzanak többet.
Azt viszont biztos észlelni fogja az egész társadalom, ha megjelennek az áruházak polcain azok a címkék, melyek az egyes termékek környezetbarát mivoltát jellemzik, áll a jelentésben.
A 2020-as cél az, hogy megforduljon a gazdasági bővülés jelenlegi trendje, vagyis az ország kevesebb erőforrás felhasználása mellett több hozzáadott értéket termeljen. A fenntartható termelés és fogyasztás terén Romániának erre az időszakra kell utolérnie az EU-huszonhetek 2006-os teljesítményét.
Konkrét számadatokra lefordítva ez annyit tesz, hogy a szolgáltatási szektor erőteljes fejlesztésével Romániának azt kell elérnie, ahol jelenleg Görögország, Hollandia vagy Olaszország áll: vagyis a szolgáltatatások termeljék meg a nemzeti össztermék 69-70%-át. (A FFS évi átlagban 5,2%-os gazdasági bővüléssel számol).
A stratégia összeállítóinak reményei szerint 12 év alatt Romániában is elterjed a „zöld szemléletmód”, vagyis a közvélemény és az államigazgatás is tisztában lesz a fenntartható termelési és fogyasztási modell előnyeivel.
2030-cal viszont nem foglalkozik a stratégia. Ugyan a szövegben az áll, hogy 22 év alatt utol kell érni az EU 2030-as teljesítményét a fenntartható termelés-fogyasztás területén, de a témával foglalkozó uniós és romániai dokumentumok alapján nem lehet 2020-on túlmenő célokat megfogalmazni – állapítják meg a fenntartható fejlesztési stratégián dolgozó szakértők.
Közlekedés és fenntarthatóság
A fenntartható fejlődésre szánt uniós támogatások mintegy 60%-át a közlekedésfejlesztésre tervezi elkölteni Románia. A FFS szerint azért indokolt ennyit költeni a közlekedésre, mert az út- és vasúthálózat alulfejlett, az autópark nem megfelelő.
Fizessen a szennyezõ! – CO2-kártyával a környezetért
Nem alkalmazzák megfelelõen a tagállamok a szennyezõ fizet elvet – véli az Európai Parlament. Az EP szerint a széndioxid-kibocsátás kereskedelmébõl befolyó összegek az EU fõ finanszírozási forrásává válhatnak. A képviselõk adókkal, díjakkal riasztanának el a környezetszennyezõ tevékenységektõl, miközben csökkentenék a munkajövedelmek után fizetendõ adókat.
Az Európai Parlament csütörtökön 479 igen, 53 nem, 5 tartózkodó szavazattal elfogadta Anne Ferreira (szocialista, francia) jelentését, amelyet a képviselõnõ a a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökrõl szóló zöld könyv kapcsán készített.
Az Európai Parlament szerint a szennyezõ fizet elv a környezetvédelmi politika egyik pillére, ami azzal jár, hogy a külsõ költségeket beépítik a piaci árakba annak érdekében, hogy azok tükrözzék az elõállítás tényleges költségeit, illetve az okozott környezeti és egészségi károk költségeit. A képviselõk szerint a szennyezõ fizet elv alkalmazása a tagállamok többségében sok kívánnivalót hagy maga után. Az állásfoglalás szerint a környezetvédelmi költségek internalizálására való képtelenség a környezetet károsító tevékenységek támogatását jelenti.
A fenntartható fejlõdés és a szénmentes gazdaság kialakítása sokféle elriasztó eszközt (például adókat, díjakat) és ösztönzõket (például kereskedelmi rendszereket) igényel – áll a szövegben. A parlament szerint a közösségi piaci alapú eszközök nem korlátozódhatnak a CO2-kibocsátási jogok vagy a kibocsátási kvóták kereskedelmi rendszerére. A képviselõk elképzelhetõnek tartanák például a szénadó esetleges bevezetését a fosszilis energiáknak nyújtott támogatások csökkentésének ellentételezéseként.
Az EP hangsúlyozza, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó adókat nem lenne szabad elsõsorban adóbevétel-növelõ eszköznek tekinteni, hanem inkább olyan eszköznek, amellyel ésszerû áron megelõzhetõ a környezet bármiféle káros szennyezése vagy romlása – s amely révén növelhetõ a társadalom jóléte. A parlament arra kéri a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy CO2-kártyának személyek, illetve kis- és középvállalkozások részére történõ bevezetésérõl. A kártyán feltüntetnék az energiafogyasztást és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét is. (ep-sajtószolgálat)
A legnagyobb probléma az, hogy a romániai gazdaság az elmúlt években 5-8 százalékkal bővült, s ezzel párhuzamosan egyre nő az igény a közúti szállítás iránt. A főleg kamionokra alapozott szállítási ipar pedig jelentős erőforrás-pazarlási tényező – szögezi le a stratégia. De most lássuk a célkitűzéseket.
2013-ra az „európai standardoknak megfelelő” szállítási infrastruktúra kialakítása a cél, mely a személyek és áruk biztonságos, gyors és hatékony mozgását biztosítja
Logikus, hogy a cél a közúti szállítás egy részének vasútra terelése – szögezik le a FFS-t összeállító szakértők. Ehhez képest Romániában nem működik olyan rendszer, amely speciális tehervagon-platók felhasználásával lehetővé tenné, hogy az országba belépő kamionok az arányaiban jóval kevésbé szennyező vasúton tegyék meg útjukat.
A stratégia mindenesetre leszögezi, hogy a cél a fontosabb vasútvonalakat úgy modernizálni, hogy azon 140-160 km/órás sebességgel közlekedhessenek a szerelvények; plusz fontos a konténeralapú szállítás népszerűségének növelése.
A gazdaság szerkezetét úgy kell fokozatosan átalakítani,
hogy csökkenjen az erősen nyersanyagfüggő ágazatok, mint például a bányászat, az acélipar és a vegyipar részaránya, ugyanis ezek az iparágak egyrészt rengeteg energiát, másrészt nagy mennyiségű nyersanyag mozgatását igénylik. A cél a feldolgozó, magas hozzáadott értékű termékeket előállító ágazatok, illetve a szolgáltatási szektor fejlesztése. A stratégia nem tér ki arra, hogy ezt a váltást miként lehet elérni.
Mivel az energetikai fejlesztések terén az állam sokkal inkább élhet a közvetlen beleszólás eszközével, inkább tűnik realista célnak a nyersanyagigényes hőerőművek visszafejlesztése a mikro-vízierőművek, a szélenergia, a napenergia és a geotermikus erőművek javára.
Ami az infrastruktúrát illeti, a stratégia a IV. pán-európai közlekedési folyosó mentén zajló sztrádaépítést említi, vagyis az ún. dél-erdélyi autópályát, amely Temesváron, Lugoson, Szebenen keresztül köti össze Aradot Bukaresttel. A projekt hozzávetőleges költségvetése 1,8 milliárd euró. A közlekedési folyosó végpontja Konstanca. Ide kapcsolódik a Lugos-Drobeta Turnu Severin-Craiova sztráda terve is, mely Szófia, Isztambul és Athén irányába jelentene kapcsolatot.
Szintén az IV. folyosó nyomvonalát követi az Arad-Konstanca vasútvonal már zajló korszerűsítése, mely összesen 1775,2 millió euróba kerül. Öt év alatt 18 vasútállomást kell korszerűsíteni, nem beszélve a vasúti hidakról, átkelőkről és alagutakról. Hogyha mindez megvalósul, 26 százalékra fog nőni a vasút részaránya a személyszállításban. Ezzel valószínűleg ellensúlyozni lehet a közúti közlekedés bővülését, fogalmaz a dokumentum.
800 km-nyi főutat kell korszerűsíteni
2013-ra úgy, hogy bírják a 10 tonna tengelyterhelésű kamionok miatti igénybevételt. 15 város körül kell körgyűrűt építeni. Közlekedésbiztonság terén az egymillió utasra eső súlyos balesetek arányának 20%-os csökkentése az ötéves cél, például vasúti alul- és felüljárók építésével, a jelzőrendszerek korszerűsítésével. Erre 270,5 millió eurót fordítanak.
Ami a víziutakat illeti, egyszerűen arról van szó, hogy kotorni kell a Dunát: 450 km-nyi folyamszakaszon kell biztosítani 2,5 méternyi merülést.
2020-ra a cél az EU 2006-os átlagának elérése a közlekedés-szállítás gazdasági hatékonyságának és a környezetre gyakorolt hatásának terén.
2020-ig – amennyiben a FFS beválik – évente és átlagosan 3-4 százalékkal csökken a gazdaság tonna/km-ben kifejezett szállítási igénye. Épül a IV. közlekedési folyosó déli ága, vagyis a Lugos-Calafat autópálya és az Arad-Calafat vasúti fővonal. Befejeződnek a IV. folyosót kiszolgáló közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztések.
Elkészülnek a IX. pán-európai közlekedési folyosóra elképzelt fejlesztési tervek, melyeknek alapján megépülnek a Moldova Köztársaságot Iaşival, Bákóval, Bukaresttel és Giurgiuval összekapcsoló sztrádák, főútvonalak és vasúti fővonalak.
A 2030-as célokat a FFS kidolgozás alatt álló változata még nem tartalmazza. A szakértők annyit állapítanak meg, hogy ilyen hosszú távra akkor lehet célokat megállapítani, hogyha előbb elkészül Románia átlalános közlekedési terve.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!