Felfalja önmagát a romániai gazdaság, ha minden marad a régiben. Mit javasol a készülő fenntartható fejlesztési stratégia?
Fenntartható termelés, fenntartható fogyasztás
Súlyos ára van az utóbbi öt, illetve 15 év romániai gazdasági fejlődésének – derül ki az ország most készülő fenntartható fejlesztési stratégiájából (FFS), melynek kiindulópontjait sorozatunk előző részében ismertettük. Cikkünk második részében a fenntarthatóság szempontjából két legérzékenyebb szakterültetet, a termelés-fogyasztást és a közlekedést vesszük alaposabban szemügyre. Mi a probléma a romániai gazdaság gyors ütemű bővülésével? Induljunk ki abból, hogy 2001 és 2005 között 140%-kal bővült a javak és szolgáltatások előállítása. Viszont a gazdaság a termelés felfuttatása érdekében 147%-kal több jószágot és szolgáltatást fogyasztott el, mint 2000-ben. A bruttó hozzáadott érték ezalatt 132,2%-kal bővült (ha 100%-nak a referenciaév, vagyis 2000 adatait vesszük). Ebből az következik, hogy hozzáadott értékben kevesebbet ért el a romániai gazdaság, mint a termékek, szolgáltatások mennyiségének bővítésével – annak ellenére, hogy a munka termelékenysége nőtt 2001 és 2005 között. Tehát a gazdaság 40%-kal többet termel ugyan, de egyúttal 47%-kal több erőforrást vesz igénybe; vagyis mennyiségi szempontból figyelemre méltó a teljesítmény, de a minőséget nézve kevésbé.
Kockázatos és nem fenntartható
az erőforrásokat ilyen arányban igénybe vevő gazdasági fejlődés – szögezi le a FFS. Ha folytatódik ez a trend, akkor hosszú távon a nemzeti össztermék, a GDP bővülése is veszélybe kerül, romlik a természeti környezet állapota.
„A gazdaság ilyentén fejlődése negatívan hat az emberi erőforrásokra is. Ha minden marad a régiben, akkor ilyen módon – tudatosan vagy hanyagságból – a vállalatok jövője, az alkalmazottak, részvényesek és tulajdonosok, illetve az egész társadalom érdekei kerülnek veszélybe, nem beszélve a jövő generációk jóléti esélyeiről” – mondja ki a FFS. Vagyis szükség van a fogyasztói és az azonnali haszonszerzésre irányuló szemléletmód megváltoztatására.
Ebből kiindulva 2013-ra azt kéne elérni, hogy az EU-huszonhetek átlagát meghaladó gazdasági bővülés az erőforrásokat a lehető leghatékonyabb módon vegye igénybe – áll a stratégiában.
A cél tehát olyan gazdasági ágazatok fellendítése, melyek viszonylag kevés energiát és egyéb erőforrást felhasználva magas hozzáadott értéket termelnek. Ezen a téren a legígéretesebb a szolgáltatások szektora. Fejlődésre bőven van tér, mert a romániai GDP-nek csak az 51%-a származik a szolgáltatások köréből, míg Bulgáriában 59%, Lengyelországban és Magyarországon 61-65%, Németországban és Szlovákiában 67-69%, az Egyesült Királyságban, Görögországban és Olaszországban 71-74%.
Hogyha valaki konkrétabb adatokra kíváncsi, a FFS tervezetéből kiderül, például Romániában turizmusból négyszer kevesebb bevétel esik egy lakosra, mint Lengyelországban, nyolcszor kevesebb, mint Bulgáriában, tizenegyszer kevesebb, mint Csehországban és Magyarországon.
A megoldás a FFS szerint a már bevált recept:
az informatikára, a kutatás-fejlesztés-innovációra, a távközlésre és a pénzügyi szolgáltatásokra alapozott gazdaság fejlesztése a közvetlenül termelő ágazatok helyett (ipar, építőipar, erdőgazdálkodás, halászat, mezőgazdaság). A legnagyobb kihívás valószínűleg a szolgáltatói ágazatok elterjesztése vidéki környezetben: Románia aktív lakosságának 32,2%-a a mezőgazdaságban dolgozik, de az ágazat csak 10%-kal járul hozzá a GDP-hez.
Az előrejelzések szerint az ipar nyersanyagszükséglete évi átlagban 3,6%-kal fog csökkenni 2008 és 20013 között. A zöld technológiák elterjedése és az öko-innováció támogatása a fenntartható fejlődést direkt módon fogják szolgálni – áll a stratégiában. Az állam mindehhez nem csak a törvényi háttér, hanem a zöld közbeszerzési eljárások rendszerének bevezetésével járul hozzá.
Azt nem biztos, hogy észreveszik a fogyasztók, ha a polgármesteri hivatalok újrafeldolgozott papírra fénymásolnak. Az is csak a könyvelői szakmát fogja érinteni, hogy a cégeknek, vállalatoknak be kell majd építeniük a mérlegükbe az erőforrásokkal való gazdálkodás hatékonysági mutatóját.
2009-től a tőzsdén jegyzett, de 2010-től az összes cégnek be kell számolnia arról, miként gazdálkodik az erőforrásokkal és működése miként érinti a természeti környezetet. Szintén a kívánatos gazdaságpolitikai intézkedések közé tartozik, hogy a munkaerőre kivetett adók csökkentésével a cégek az energia- és erőforrás-felhasználás után adózzanak többet.
Azt viszont biztos észlelni fogja az egész társadalom, ha megjelennek az áruházak polcain azok a címkék, melyek az egyes termékek környezetbarát mivoltát jellemzik, áll a jelentésben.
A 2020-as cél az, hogy megforduljon a gazdasági bővülés jelenlegi trendje, vagyis az ország kevesebb erőforrás felhasználása mellett több hozzáadott értéket termeljen. A fenntartható termelés és fogyasztás terén Romániának erre az időszakra kell utolérnie az EU-huszonhetek 2006-os teljesítményét.
Konkrét számadatokra lefordítva ez annyit tesz, hogy a szolgáltatási szektor erőteljes fejlesztésével Romániának azt kell elérnie, ahol jelenleg Görögország, Hollandia vagy Olaszország áll: vagyis a szolgáltatatások termeljék meg a nemzeti össztermék 69-70%-át. (A FFS évi átlagban 5,2%-os gazdasági bővüléssel számol).
A stratégia összeállítóinak reményei szerint 12 év alatt Romániában is elterjed a „zöld szemléletmód”, vagyis a közvélemény és az államigazgatás is tisztában lesz a fenntartható termelési és fogyasztási modell előnyeivel.
2030-cal viszont nem foglalkozik a stratégia. Ugyan a szövegben az áll, hogy 22 év alatt utol kell érni az EU 2030-as teljesítményét a fenntartható termelés-fogyasztás területén, de a témával foglalkozó uniós és romániai dokumentumok alapján nem lehet 2020-on túlmenő célokat megfogalmazni – állapítják meg a fenntartható fejlesztési stratégián dolgozó szakértők.
Közlekedés és fenntarthatóság
A fenntartható fejlődésre szánt uniós támogatások mintegy 60%-át a közlekedésfejlesztésre tervezi elkölteni Románia. A FFS szerint azért indokolt ennyit költeni a közlekedésre, mert az út- és vasúthálózat alulfejlett, az autópark nem megfelelő.
Fizessen a szennyezõ! – CO2-kártyával a környezetért
Nem alkalmazzák megfelelõen a tagállamok a szennyezõ fizet elvet – véli az Európai Parlament. Az EP szerint a széndioxid-kibocsátás kereskedelmébõl befolyó összegek az EU fõ finanszírozási forrásává válhatnak. A képviselõk adókkal, díjakkal riasztanának el a környezetszennyezõ tevékenységektõl, miközben csökkentenék a munkajövedelmek után fizetendõ adókat.
Az Európai Parlament csütörtökön 479 igen, 53 nem, 5 tartózkodó szavazattal elfogadta Anne Ferreira (szocialista, francia) jelentését, amelyet a képviselõnõ a a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökrõl szóló zöld könyv kapcsán készített.
Az Európai Parlament szerint a szennyezõ fizet elv a környezetvédelmi politika egyik pillére, ami azzal jár, hogy a külsõ költségeket beépítik a piaci árakba annak érdekében, hogy azok tükrözzék az elõállítás tényleges költségeit, illetve az okozott környezeti és egészségi károk költségeit. A képviselõk szerint a szennyezõ fizet elv alkalmazása a tagállamok többségében sok kívánnivalót hagy maga után. Az állásfoglalás szerint a környezetvédelmi költségek internalizálására való képtelenség a környezetet károsító tevékenységek támogatását jelenti.
A fenntartható fejlõdés és a szénmentes gazdaság kialakítása sokféle elriasztó eszközt (például adókat, díjakat) és ösztönzõket (például kereskedelmi rendszereket) igényel – áll a szövegben. A parlament szerint a közösségi piaci alapú eszközök nem korlátozódhatnak a CO2-kibocsátási jogok vagy a kibocsátási kvóták kereskedelmi rendszerére. A képviselõk elképzelhetõnek tartanák például a szénadó esetleges bevezetését a fosszilis energiáknak nyújtott támogatások csökkentésének ellentételezéseként.
Az EP hangsúlyozza, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó adókat nem lenne szabad elsõsorban adóbevétel-növelõ eszköznek tekinteni, hanem inkább olyan eszköznek, amellyel ésszerû áron megelõzhetõ a környezet bármiféle káros szennyezése vagy romlása – s amely révén növelhetõ a társadalom jóléte. A parlament arra kéri a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy CO2-kártyának személyek, illetve kis- és középvállalkozások részére történõ bevezetésérõl. A kártyán feltüntetnék az energiafogyasztást és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét is. (ep-sajtószolgálat)
A legnagyobb probléma az, hogy a romániai gazdaság az elmúlt években 5-8 százalékkal bővült, s ezzel párhuzamosan egyre nő az igény a közúti szállítás iránt. A főleg kamionokra alapozott szállítási ipar pedig jelentős erőforrás-pazarlási tényező – szögezi le a stratégia. De most lássuk a célkitűzéseket.
2013-ra az „európai standardoknak megfelelő” szállítási infrastruktúra kialakítása a cél, mely a személyek és áruk biztonságos, gyors és hatékony mozgását biztosítja
Logikus, hogy a cél a közúti szállítás egy részének vasútra terelése – szögezik le a FFS-t összeállító szakértők. Ehhez képest Romániában nem működik olyan rendszer, amely speciális tehervagon-platók felhasználásával lehetővé tenné, hogy az országba belépő kamionok az arányaiban jóval kevésbé szennyező vasúton tegyék meg útjukat.
A stratégia mindenesetre leszögezi, hogy a cél a fontosabb vasútvonalakat úgy modernizálni, hogy azon 140-160 km/órás sebességgel közlekedhessenek a szerelvények; plusz fontos a konténeralapú szállítás népszerűségének növelése.
A gazdaság szerkezetét úgy kell fokozatosan átalakítani,
hogy csökkenjen az erősen nyersanyagfüggő ágazatok, mint például a bányászat, az acélipar és a vegyipar részaránya, ugyanis ezek az iparágak egyrészt rengeteg energiát, másrészt nagy mennyiségű nyersanyag mozgatását igénylik. A cél a feldolgozó, magas hozzáadott értékű termékeket előállító ágazatok, illetve a szolgáltatási szektor fejlesztése. A stratégia nem tér ki arra, hogy ezt a váltást miként lehet elérni.
Mivel az energetikai fejlesztések terén az állam sokkal inkább élhet a közvetlen beleszólás eszközével, inkább tűnik realista célnak a nyersanyagigényes hőerőművek visszafejlesztése a mikro-vízierőművek, a szélenergia, a napenergia és a geotermikus erőművek javára.
Ami az infrastruktúrát illeti, a stratégia a IV. pán-európai közlekedési folyosó mentén zajló sztrádaépítést említi, vagyis az ún. dél-erdélyi autópályát, amely Temesváron, Lugoson, Szebenen keresztül köti össze Aradot Bukaresttel. A projekt hozzávetőleges költségvetése 1,8 milliárd euró. A közlekedési folyosó végpontja Konstanca. Ide kapcsolódik a Lugos-Drobeta Turnu Severin-Craiova sztráda terve is, mely Szófia, Isztambul és Athén irányába jelentene kapcsolatot.
Szintén az IV. folyosó nyomvonalát követi az Arad-Konstanca vasútvonal már zajló korszerűsítése, mely összesen 1775,2 millió euróba kerül. Öt év alatt 18 vasútállomást kell korszerűsíteni, nem beszélve a vasúti hidakról, átkelőkről és alagutakról. Hogyha mindez megvalósul, 26 százalékra fog nőni a vasút részaránya a személyszállításban. Ezzel valószínűleg ellensúlyozni lehet a közúti közlekedés bővülését, fogalmaz a dokumentum.
800 km-nyi főutat kell korszerűsíteni
2013-ra úgy, hogy bírják a 10 tonna tengelyterhelésű kamionok miatti igénybevételt. 15 város körül kell körgyűrűt építeni. Közlekedésbiztonság terén az egymillió utasra eső súlyos balesetek arányának 20%-os csökkentése az ötéves cél, például vasúti alul- és felüljárók építésével, a jelzőrendszerek korszerűsítésével. Erre 270,5 millió eurót fordítanak.
Ami a víziutakat illeti, egyszerűen arról van szó, hogy kotorni kell a Dunát: 450 km-nyi folyamszakaszon kell biztosítani 2,5 méternyi merülést.
2020-ra a cél az EU 2006-os átlagának elérése a közlekedés-szállítás gazdasági hatékonyságának és a környezetre gyakorolt hatásának terén.
2020-ig – amennyiben a FFS beválik – évente és átlagosan 3-4 százalékkal csökken a gazdaság tonna/km-ben kifejezett szállítási igénye. Épül a IV. közlekedési folyosó déli ága, vagyis a Lugos-Calafat autópálya és az Arad-Calafat vasúti fővonal. Befejeződnek a IV. folyosót kiszolgáló közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztések.
Elkészülnek a IX. pán-európai közlekedési folyosóra elképzelt fejlesztési tervek, melyeknek alapján megépülnek a Moldova Köztársaságot Iaşival, Bákóval, Bukaresttel és Giurgiuval összekapcsoló sztrádák, főútvonalak és vasúti fővonalak.
A 2030-as célokat a FFS kidolgozás alatt álló változata még nem tartalmazza. A szakértők annyit állapítanak meg, hogy ilyen hosszú távra akkor lehet célokat megállapítani, hogyha előbb elkészül Románia átlalános közlekedési terve.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!