Nagy kereslet mutatkozik az újrahasznosításra előkészített fémre az EU-ban.
Koszovó 2,2 milliárd eurós gazdaságának mutatói között igazi csemegéket is találhatunk, például hogy tízszer annyi az importja, mint az exportja – írja Dominic Laurie, a BBC News munkatársa pristinai riportjában . A brit közszolgálati hírszájt munkatársa számadatokkal is alátámasztja meghökkentőnek tűnő állítását, miszerint
a legfontosabb koszovói exportcikk az ócskavas,
és hogy ezért látni országszerte mindenfele annyi roncstelepet és lerobbant, felismerhetetlenségig összetört, rozsdás verdát.
Koszovói útinaplónkból
A roncsautó-jelenségre persze mi is felfigyeltünk koszovói riportútunk során, s több bejegyzésben is igyekeztünk vázolni a kevés információt és sejtéseinket.
Roncsautók >> Szerbiát és Koszovót ellepik az elmúlás különféle stádiumaiban levõ autóroncsok. Koszovó fele minden faluban volt 2-3 ilyen telep, ahol egymás hegyén-hátán több tucat, akár több száz autó áll, hiányzó kerekekkel, lámpával, szélvédõvel vagy flex-szel szétvágva.
Tényleg csak cserealkatrésznek kellenének? Vagy más célt is szolgáltak valaha? Nem tudni, de annyi bizonyos, hogy ez a térség nyeli el, majd közvetíti tiszta papírokkal Oroszország fele a lopott nyugati luxusautókat.
Közlekedés Koszovóban >> Az utak szélén autómosók, autóalkatrész-telepek (magyarán: bontók), szervizek és benzinkutak állnak szorosan egymás mellett. (...) úgy tûnik, virágzik a biznisz – szemre sokkal több van belõlük, mint például Romániában vagy Nyugaton. Sõt, azt hiszem, ez az egyedüli üzletág, mely virul Koszovóban.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) becslései szerint 1,2 milliárd euró értékben hoztak be 2007-ben az országba különböző javakat, ugyanakkor csupán 100 millió euró értékben vittek ki. Az össz-GDP egyhatodát a külföldön dolgozó koszovóiak hazahozott vagy -küldött készpénze teszi ki, ez az összeg idén növekedni fog – áll az ENSZ-becslésben.
A függetlenségét februárban kikiáltott Koszovó egyes falvaiban akár 80 százalékos is lehet a munkanélküliség, ezek a közösségek nagyon nagy mértékben a külföldre szakadt vendégmunkások fizetésére kénytelenek alapozni.
Röviden, az embrióstádiumban leledző terület, amely februárban kinyilvánította Szerbiától való függetlenségét, számos nehéz kihívással szembesül, új vezetői azért kínlódnak, hogy egységessé tegyék az országot, és közben
helyrepofozzák a pelyhüdt gazdaságot
– helyezi képbe egy mondattal olvasóit a riporter. Talán a legsokkolóbb szerinte az, hogy Koszovó legexportképesebb ágazata az elmúlt években az ócskavasgyűjtés volt. Ha aprólékosan összehasonlítjuk más országok adataival, kikövetkeztethetjük, hogy a koszovói gazdaság teljes exportjának felét a roncsautókkal való kereskedés ágazata adja – legalábbis ENSZ-adatok szerint.Nemrég a bontókban még nem volt hiány nyersanyagban. A koszovóiak, akik többnyire nem engedhettek meg maguknak egy új autót, Nyugatról behozott, ottani szemmel nézve túlkoros gépkocsikat vásároltak maguknak. Németország volt a fő roncsautó-forrás, ott él ugyanis a legtöbb külföldön dolgozó koszovói albán.
2006 januárjától azonban az UNMIK betiltotta a nyolc évnél öregebb gépkocsik behozatalát Koszovóba. Ennek következtében azóta az üzletág hanyatlásnak indult, és hamarosan teljesen befuccsol, hiszen
nincs elég utánpótlás 15-20 éves gépkocsikból.
Az ENSZ-álláspont szerint a közlekedésbiztonsági előírások és a koszovói polgárok védelme előbbrevaló, mint a legfontosabb exportágazat – így most többezer állás került veszélybe. Emiatt az ócskavasimport helyét egyre inkább átveszi a trendibb recycling.
A pristinai repülőtér melletti ócskavasbegyűjtő vállalkozás, a Riciklimi vezetője a BBC-riporternek elmondta, a 2006-os törvény késztette irányváltásra.
Udvarán most már nemcsak egymásra pakolt autóroncsok, hanem minden elképzelhető fémhulladék helyet kap. Munkásai szortírozzák a különböző alapanyagú és -ötvözetű, hasznavehetetlenné vált tárgyakat, alumínium kályhacsöveket, rézdrótkötegeket, acéldarabokat raknak külön kupacokba, amelyet aztán egy Macedóniába induló teherszállítóra pakolnak.
Berat Morina vállalkozása fél focipályányi területen működik, és a legnagyobb fémhulladék-újrahasznosítással foglalkozó gazdasági szereplők közt tartják számon. A tulajdonos elismeri, nem lesz egyszerű megfelelni az európai újrahasznosítási standardoknak.
Az EU-ban nagy kereslet mutatkozik az újrahasznosításra előkészített fémre, Szlovénia és Horvátország máris vevő Koszovó exportcikkére.
De jó pénzért jó szolgáltatásokat várnak el,
a fémhulladék aprólékos és pontos szétválogatását, újrafeldolgozásra való előkészítését, amelyet csupán költséges beruházással, mágneses és vízszűréses berendezések segítségével lehet profin elvégezni.
A koszovói vállalkozónak erre nem futja, ám van egy nagy előnye: 150-200 euróért alkalmazhat már szakképzetlen munkásokat az üzemébe. Egy olyan országban, ahol egyes becslések szerint 50 százalékos a munkanélküliség, a humán erőforrás megléte mindmáig kiaknázatlan előny – állapítja meg Dominic Laurie.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!