Miután négyszeresére ugrottak a lakásárak, a Nemzeti Banknál is leesett a tantusz.
Arra kérte a közjegyzőket Mugur Isărescu, a Nemzeti Bank kormányzója, hogy szolgáltassanak adatokat az ingatlanpiaci tranzakciókról. „Valószínűleg a jövő héten találkozunk a jegybankban a közjegyzők szövetségének a képviselőivel, mert az az első lépés, ha kezdeni akarsz valamit az ingatlanpiaccal, ha figyelembe akarod venni az árakat, hogy legyenek megalapozott, a realitásokat tükröző statisztikai adataid” – magyarázta Isărescu a Newsin hírügynökség tudósítása szerint. Jelenleg az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem szolgáltat adatokat a romániai ingatlanpiacon szokásos árakról, a kialakuló trendekről. Négyszeresére emelkedett az ingatlanok ára 2003 és 2007 decembere között a fővárosban. Vidéken átlagosan dupla annyit kell fizetni a lakásokért, telkekért, mint 2003 előtt, derül ki ingatlanpiaci elemzők becsléseiből. Az árak elszabadulásának oka egyértelműen a szűkös kínálat. Romániában
egyszerűen nem épül elég új lakás – mondják.
A keresletet növeli az egyre népszerűbb ingatlan- és jelzáloghitelezés is, melynek hátterében a bérek növekedése és a kamatlábak csökkenése áll, miután az infláció jelentősen alacsonyabb lett az utóbbi években.
A jelzáloghitelezés közvetett hatása az ingatlanpiac részleges kifehéredése volt. Ennek egyszerű az oka: egy lakáshitel megítéléséhez valós adatokat kell szolgáltatni a banknak, így már a közjegyző előtt sem olyan könnyű letagadni a megvásárolt ház, lakás, telek valódi árát adóelkerülés céljából. Ebből következően nagyobb az esély arra, hogy a BNR a közjegyzők adatsoraiból valós képet kaphat az ingatlanpiaci fejleményekről.
Isărescu felkérésére a közjegyzők szakmai szövetsége (UNNPR) azzal válaszol, hogy tavaly október óta szeretnének összehozni egy találkozót a Nemzeti Bank kormányzójával ebben a témában, de mindeddig nem jártak sikerrel.
A bukaresti közjegyzők kamarája – mely a szakma legnagyobb szervezete – már három-négy feljegyzést juttatott el erről a BNR vezetőjének, de mindeddig semmiféle választ nem kaptak. A kamara az ingatlanpiaci ügyletek számáról és értékéről szeretett volna referálni, továbbá arról is, hogy mennyibe kerülnek az ingatlanpiaci szakértők megbízási díjai.
„Mind a mai napig nem vettek tudomást rólunk. Viszont a jövő héten, amennyiben a találkozó létrejön, a BNR rendelkezésére bocsátunk minden statisztikát”, nyilatkozta a Hotnews hírportálnak Alin Briceag, az UNNPR kommunikációért felelős illetékese.
Óvatosabban finanszírozzák a bankok az ingatlanépítési projekteket
Miután Romániára is jellemzõ lett a lakóparképítési-láz, a pénzintézetek óvatosabbak lettek az új lakónegyed-beruházásokat tervezõ vállalkozásokkal szemben. Ezzel együtt a bankárok azt érzékeltetik, hogy nem tartanak különösebben az ingatlanpiac visszaesésétõl.
„Megfigyelhettük, hogy ilyen óvatos nyilatkozatok általában akkor jelentkeznek, miután látványosan megemelkednek az ingatlanárak. Nálunk a gyors ütemû emelkedés olyan árakat produkált, melyeket még elképzelni is merészség lett volna néhány évvel ezelõtt, tehát természetes, hogy a szakértõk egy része azt kezdi firtatni, hogy nem megy-e végbe valamiféle korrekció a piacon.
Nem akarok feltétlenül véleményt nyilvánítani a kérdésben, de arra emlékezteték, hoy az utóbbi idõben jelentõs mértékû korrekció ment végbe egyrészt a tõzsdét, másrészt a lej árfolyamát tekintve” – mondja Mihai Bogza, a Bancpost igazgatótanácsának elnöke.
Ingatlanpiaci szakértõk szerint a bankok óvatoskodása normális, és nem egyedi jelenség. „Mindenki a más pénzén szeretne üzletet csinálni, de kevesen értenek a fejlesztéshez. A beruházók az egész projektet hitelbõl szeretnék fedezni, míg a bankok biztosítékokat akarnak” – magyarázza Ionuþ Bordei, a CB Richard Ellis-Eurisko lakóövezet részlegének igazgatója.
A visszafogottság másik oka, hogy a romániai bankpiacon kezd elmúlni az „ügyfélszerzés minden áron” korszaka – korábban a pénzintézetek szemet hunytak a beruházási tervek negatív oldalai fölött. További tényezõ, hogy az utóbbi idõben egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy a beruházók nem fordítanak kellõ figyelmet a lakások minõségére. Ennek következtében a bankok kétszer is meggondolják, hogy a nevüket adják egy lehetséges botrányhoz. (cotidianul)
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!