Nem érdekeltek az állatkertek vezetői abban, hogy megfelelő körülményeket teremtsenek az állatoknak. A kormány 14 kert rehabilitációját finanszírozza, további 18-at bezárás fenyeget.
Nem felelnek meg az egyre szigorodó állattartási követelmények a hazai állatkertek, ezért középtávon (2-3 éven belül), amennyiben az önkormányzatok nem hajtanak végre jelentős, a befogott állatállomány életfeltételeit javító beruházásokat, a létesítményeket bezárhatják – mondta lapunk érdeklődésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az állatkertek bezárásának ügye amiatt váltott ki sajtóvisszhangot, mert Korodi tegnap a zernyesti medvemenhelyen azt mondta: az országban jelenleg működő 32 állatkertből 14 biztosan kormánytámogatást kap, a többinek azonban saját forrásból kell fedeznie az állatkert-rehabilitációs költségeket, ellenkező esetben
bezárással számolhat.
Bár a sajtó tényként kezelte a kormánytámogatásban nem részesülő állatkertek felszámolását, Korodi lapunk kérdésére finomította a képet, mondván hogy erre abban az esetben kerül sor, ha továbbra sem javulnak az állattartási feltételek ezekben az állatkertekben. Noha tavaly a zöld tárca az összes állatkert vezetőjét tájékoztatta az állatkert-korszerűsítésre kiírt programról, csupán 14 állatkerttől érkezett visszajelzés – vázolta a helyzetet a Transindex nek Korodi. Ezek a létesítmények most állami finanszírozásban részesülnek, illetve az elkövetkezőkben döntenek további 6, határidő után szaktárcához beérkezett finanszírozási kérvényéről. Központi támogatást utal majd ki a zöld tárca a nagyváradi, a brassói, a resicabányai, a tordai, a craiovai, a galaţi-i, a vajdahunyadi, a marosvásárhelyi, a zalatnai, a ploieşti-i, a rădăuţi-i, a temesvári, a bârladi és a râmnicu-vâlceai állatkertek felújítására. A támogatás összértéke 130 millió lej, melyet 2012-ig kapnak meg az önkormányzatok, melyeknek a beruházásban 25 százalékos önrészt kell vállalniuk. A rehabilitációs program fontosságát jelzi, hogy az országban működtetett állatkertekben 5000 emlős, 5200 madárféle, 450 hüllő és megközelítőleg 5300 halfajta él. Amint azt Korodi lapunknak is megjegyezte, ezeket az állatokat
olyannyira rossz körülmények között tartják,
hogy a szabadidős létesítmények inkább állatfogságoknak vagy állatoknak fenntartott lágereknek nevezhetőek. A beruházások szükségességét indokolja még, hogy az európai medveállomány 60 százaléka Romániában található. Ezeknek jelentős hányada pedig a 32 állatkert valamelyikében tengődik, leszámítva a Zernyesten található Libearty rezervációt, ahol a barnamedvék megfelelő körülmények között élnek – mondta tegnap Korodi. Az állatkertek felszámolása kapcsán kérdés, hogy mit kezdenek a hatóságok a megmaradt állatállománnyal. A politikus az Erdély FM -nek elmondta: a zöld tárca májusban szervez konferenciát a Born Wild állatvédő szervezettel közösen, melyen többek között arról tárgyalnak, hogy mi legyen azoknak az állatoknak a sorsa, melyek a bezárandó állatkertekben élnek. Az sem mellékes szempont, hogy a létesítmények bezárásával milyen kézbe kerülnek majd az ingatlanbefektetők számára rendkívül vonzó zöld területek. Korodi elmondta, ez főként a bukaresti állatkert felszámolása esetén lehet probléma, mivel a fővárosi telekvadászat, ennek következtében pedig a telekárak is messze túlszárnyalják az országos ingatlanárakat. A bukaresti állatkert rehabilitációjának ügye lassan 3 éve húzódik, amennyiben ez nem oldódik meg a legracionálisabb megoldás, hogy bezárják – jegyezte meg a tárcavezető.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!