Sikert sikerre halmozott a romániai gazdaság 2003-2006 között, messze felülmúlva az EU és a szomszédok növekedését, mire tavaly hirtelen minden bizonytalanná vált. Juhász Jácint közgazdász-szakértő úgy véli, a kép nem ennyire sötét .
A gyors ütemű, három évig töretlen gazdasági növekedés után 2007-re nyilvánvaló jelek mutatnak arra, hogy a hazai gazdaság túlhevült, vagyis a fogyasztás nem követi a termelés arányát – ez az egyik fő következtetése az Európai Bizottság jelentésének, mely Románia konvergencia-teljesítményét értékelte (vagyis azt, hogy az ország mennyiben érett az euró majdani átvételére). Az elemzés rámutat: az ország a 2003-2006-es időszakban rendkívül erős, átlagban évi 6,5 százalékos gazdasági növekedést regisztrált. A jelen pillanatban egyelőre még versenyképesnek mondható gazdaság azonban egyre nehezebben birkózik meg a hirtelen gazdasági növekedés mellékhatásaival. Ennek oka részben – mutatnak rá a brüsszeli gazdasági szakértők –, hogy a külkereskedelmi hiány 2007-ben elérte a bruttó hazai össztermék 13 százalékát, miközben a külföldről származó közvetlen tőkebefektetések mértéke jelentősen csökkent. Ezzel párhuzamosan a más forrásból, mint privatizálásból származó tőkebefektetések aránya múlt évben viszonylag magas volt.
A gazdaság túlpörgésére utaló jelek a következők:
egyre növekszik amunkaerőhiány,folyamatosan emelkednek a bérek, valamint a lakossági hitelmennyiség ugrásszerűen bővül. Mindezen tényezők közvetlenül befolyásolják a fogyasztást – részletezi a jelentés.
Hogy a romániai gazdaság most nem csúcssebességen üzemel, ezt az is jelezte, hogy tavaly decemberben az államháztartási hiány a kormány várakozásai ellenére drasztikusan megugrott, elérve a GDP 2,4 százalékát. Az arányeltolódásokat jól tükrözi, hogy az év első 11 hónapjában az államháztartási deficit átlagban még csak 1,14 százalék volt.
Varujan Vosganian pénzügyminiszter decemberben még úgy nyilatkozott, ez a mutató év végére a GDP csupán 1,4 százalékát teszi majd ki, egy hónappal korábban, novemberben pedig azt sem tartotta kizártnak, hogy a kabinet 1 százalékos államháztartási deficittel zárja az évet.
A Világbank elõrejelzése
A Világbank Románia gazdaságára vonatkozó adataiból kiderül, az ország 2007-ben regisztrált gazdasági növekedése meghaladta a globális átlagot. Idénre a nemzetközi pénzintézet szakértõi 5,9 százalékos növekedést jósolnak, azaz majdnem fél százalékkal alacsonyabbat, mint ami a hazai gazdasági szakértõk prognózisában szerepel. Globális szinten a gazdasági növekedés idén 3,3 százalékos lesz.
A dokumentum arra is kitér, hogy túlságosan optimisták a kormány 2008-2009-es GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzései. A kabinet konvergencia-programjában azzal számol, hogy a 2007-es 6,1 százalékos GDP-növekedés 2008-ban eléri a 6,5 százalékot, majd 2010-ig ez az arány 5,8 százalékon állapodik meg. Ezzel szemben az EU-s várakozások ebben az évben 5,9 százalékos, 2009-re pedig 5,8 százalékos gazdasági növekedést mutatnak.
Januárban az évi infláció az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint elérte a 7,26 százalékot. Az energia- és fogyasztói árak emelkedése miatt a BNR februárra még magasabb inflációt jósolt, márciusra pedig inflációs csúcsértéket jelzett előre, amikor ez az arány a 8 százalékot is eléri. Közben a jegybank 4,3 százalékról 5,9 százalékra módosította évi inflációs célsávját – ez 1,6 százalékos különbséget jelent.
A jelenlegi információk ismeretében a kormány által 2008-ra és 2009-re előrejelzett növekedés mondhatni optimista. Elsősorban az nem világos, hogy miképpen csökkenthető a folyó külkereskedelmi hiány, miközben egyetlen alkalmazott a cégeknek mind több pénzbe kerül, a kereslet pedig folyamatosan nő, amit a korlátlan fiskális politika még tovább gerjeszt – fogalmaz a jelentés.
A dokumentum az ország konvergencia-programja megvalósításának legnagyobb akadályaként a folyamatosan növekvő inflációt jelöli meg. A hirtelen inflációnövekedés egy hosszú, sikeres inflációleszorítási időszak után elsősorban azzal magyarázható – érvelnek az EU pénzügyi szakértői –, hogy a múlt év folyamán
a hazai kínálatot számos sokkhatás érte.
Ez közvetlenül összefügg a mezőgazdaság tavalyi gyenge teljesítményével – a mezőgazdasági termelők akkor azzal indokolták az alapélelmiszerek drasztikus drágítását, hogy az egész évben tartó kedvezőtlen időjárási viszonyok és a hosszú nyári szárazság óriási károkat okozott.
Az inflációt negatívan befolyásoló tényezők közé sorolja a dokumentum az általános béremelést – beleértve a közalkalmazottak fizetésemelését is –, valamint az alapélelmiszerek és fogyasztási cikkek nemzetközi piaci árának emelkedését.
Az inflációs kilátásokat – a lakossági hitelezés és bérek országos szintű növekedése mellett – tovább rontotta a folyamatosan növekvő kereslet – áll még a jelentésben. Ezzel párhuzamosan 2007 augusztusától kezdve pedig drasztikusanleértékelődötta lej, a bér- és nyugdíjemelésekkel pedig nőttek az állami kiadások,
a kormány mindeközben túlköltekezett.
Ami az EU-s tagállamok és Románia inflációs különbségeit illeti, ezzel kapcsolatban a dokumentum leszögezi: ez a különbség várhatóan stabilizálódik, esetleg mérséklődik. Lehetséges viszont, hogy az ország konvergencia-programjában szereplő intézkedések nem segítik elő a nominális konvergencia kritériumok teljesítését – áll a jelentésben.
Isãrescu egy bérnövekedés-áremelkedés egymást gerjesztõ folyamattól tart
Románia nem fogja tudni bevezetni 2014-ben az eurót, ha az elkövetkezõ két évben nem sikerül csökkenteni az inflációt – nyilatkozta február 26-án Mugur Isãrescu , a jegybank (BNR) elnöke. Isãrescu azt is kilátásba helyezte, 2010-ben és 2011-ben komoly megszorító intézkedések következnek, ha az infláció nem csökken. Komoly veszélyforrás szerinte, egy bérnövekedés-és áremelkedés egymást gerjesztõ hatás kialakulása, annál is inkább, hogy ez a folyamat rendkívül nehezen állítható le, ha egyszer elindult. A fizetések akkor reálisak, ha a termelékenységgel párhuzamosan nõnek: a kormánynak ki kell egyensúlyoznia a bérek-termelési arány különbségeit – mutatott rá a jegybank elnöke.
Ahhoz, hogy az ország egy főre eső GDP-je elérje az uniós átlagot, a kormánynak szigorú fiskális politikát kell alkalmaznia – figyelmeztet jelentésében a bizottság –, egy ilyen jellegű intézkedéssorozattal korrigálható a közpénzek bőkezű elosztása. A pénzügyi szakértők a kormánynak azt javasolják, alkalmazzon olyan politikákat, mellyel még több befektetést vonzhat az országba, mivel ez fedezné a gazdasági növekedés igényeit.
Korántsem olyan veszélyes a romániai gazdaság állapota,
ahogyan azt esetleg egyes előrejelzések lefestik, az előrejelzésekkel pedig egyébként is érdemes óvatosan bánni – mondta a Transindex nek Juhász Jácint egyetemi adjunktus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának dékánhelyettese.
Románia gazdasági növekedése az elmúlt három évben messze felülmúlta az európai uniós átlagot, de a térség szomszédos országai, így például Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését is – vázolta a helyzetet a pénzügyi szakértő.
A gazdasági növekedés lassulásának okai többrétűek, ezt részben ellenőrizhető, másrészt ellenőrizhetetlen tényezők is befolyásolták.
Az amerikai ingatlanpiaci válság eredményeként csökkent a tőkebefektetések mértéke – az országban korábban jelenlevő tőke egy jelentős része kivonult, következésképpen a valutaárfolyamok is elkezdtek ingadozni. Emellett a tavalyi mezőgazdasági év gyenge volt a tavalyelőttihez képest, 2006-ban a jó mezőgazdasági év egyenesen megdobta a gazdaságot.
További probléma, hogy idén választási év van – az ilyen időszakok pedig mindig katasztrofális hatást gyakorolnak a nemzetgazdaságokra, – ilyenkor a kormány ígérget, nyugdíjemelést hajt végre, szociális juttatásokat nyújt a választások megnyerésének érdekében. Ilyen körülmények között a Nemzeti Banknak muszáj szorosan tartani a gyeplőt, és felelős monetáris politikát alkalmazni a kormány laza fiskális politikájával szemben.
Rontja még a gazdaság versenyképességét a fogyasztás elszabadulása, amely együtt járt az import növekedésével. Ilyenkor jelentős mértékű valuta áramlik ki az országból, tehát
nincs miből fedezni a valutatartalékokat.
Emellett, ha alacsonyak a kamatlábak, könnyen vesz fel hitelt a lakosság, ami a fogyasztást tovább gerjeszti.
Hiába szigorít be a jegybank, ha a kormány például adócsökkentést hajt végre, mellyel a lakosság zsebében marad a pénz, tehát újra költekezni kezd – magyarázta a gazdasági szakember. Ha a kormány fiskális politikája nincs összhangban a jegybank monetáris politikájával, ez jelentősen visszafoghatja a gazdasági növekedést – vonta le a következtetést Juhász Jácint.
A választások a tétje mindennek –
jellemző módon a választási ciklus első három évében a kormányzat politikájában a gazdasági szempontok elsődlegesek, majd a választásokat megelőző, utolsó kormányzati évben lazítanak a korábbi fegyelmezettebb fiskális politikán azért, hogy szociális juttatásokat tudjanak biztosítani.
Ennek ellenére azt mégsem mondhatjuk, hogy Romániában nem létezik semmiféle kontroll – látható ez abból is, hogy amikor a PSD az alapélelmiszerek áfájának csökkentését javasolta, a mostani kormány egységesen leszavazta a kezdeményezést – árnyalta az összképet a közgazdász.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!