Gazdaság és választások: csak egy kis katasztrófa

2008. február 27. – 15:54

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Sikert sikerre halmozott a romániai gazdaság 2003-2006 között, messze felülmúlva az EU és a szomszédok növekedését, mire tavaly hirtelen minden bizonytalanná vált. Juhász Jácint közgazdász-szakértő úgy véli, a kép nem ennyire sötét .

A gyors ütemű, három évig töretlen gazdasági növekedés után 2007-re nyilvánvaló jelek mutatnak arra, hogy a hazai gazdaság túlhevült, vagyis a fogyasztás nem követi a termelés arányát – ez az egyik fő következtetése az Európai Bizottság jelentésének, mely Románia konvergencia-teljesítményét értékelte (vagyis azt, hogy az ország mennyiben érett az euró majdani átvételére). Az elemzés rámutat: az ország a 2003-2006-es időszakban rendkívül erős, átlagban évi 6,5 százalékos gazdasági növekedést regisztrált. A jelen pillanatban egyelőre még versenyképesnek mondható gazdaság azonban egyre nehezebben birkózik meg a hirtelen gazdasági növekedés mellékhatásaival. Ennek oka részben – mutatnak rá a brüsszeli gazdasági szakértők –, hogy a külkereskedelmi hiány 2007-ben elérte a bruttó hazai össztermék 13 százalékát, miközben a külföldről származó közvetlen tőkebefektetések mértéke jelentősen csökkent. Ezzel párhuzamosan a más forrásból, mint privatizálásból származó tőkebefektetések aránya múlt évben viszonylag magas volt.

A gazdaság túlpörgésére utaló jelek a következők:

egyre növekszik amunkaerőhiány,folyamatosan emelkednek a bérek, valamint a lakossági hitelmennyiség ugrásszerűen bővül. Mindezen tényezők közvetlenül befolyásolják a fogyasztást – részletezi a jelentés.

Hogy a romániai gazdaság most nem csúcssebességen üzemel, ezt az is jelezte, hogy tavaly decemberben az államháztartási hiány a kormány várakozásai ellenére drasztikusan megugrott, elérve a GDP 2,4 százalékát. Az arányeltolódásokat jól tükrözi, hogy az év első 11 hónapjában az államháztartási deficit átlagban még csak 1,14 százalék volt.

Varujan Vosganian pénzügyminiszter decemberben még úgy nyilatkozott, ez a mutató év végére a GDP csupán 1,4 százalékát teszi majd ki, egy hónappal korábban, novemberben pedig azt sem tartotta kizártnak, hogy a kabinet 1 százalékos államháztartási deficittel zárja az évet.

A Világbank elõrejelzése

A Világbank Románia gazdaságára vonatkozó adataiból kiderül, az ország 2007-ben regisztrált gazdasági növekedése meghaladta a globális átlagot. Idénre a nemzetközi pénzintézet szakértõi 5,9 százalékos növekedést jósolnak, azaz majdnem fél százalékkal alacsonyabbat, mint ami a hazai gazdasági szakértõk prognózisában szerepel. Globális szinten a gazdasági növekedés idén 3,3 százalékos lesz.

A dokumentum arra is kitér, hogy túlságosan optimisták a kormány 2008-2009-es GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzései. A kabinet konvergencia-programjában azzal számol, hogy a 2007-es 6,1 százalékos GDP-növekedés 2008-ban eléri a 6,5 százalékot, majd 2010-ig ez az arány 5,8 százalékon állapodik meg. Ezzel szemben az EU-s várakozások ebben az évben 5,9 százalékos, 2009-re pedig 5,8 százalékos gazdasági növekedést mutatnak.

Januárban az évi infláció az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint elérte a 7,26 százalékot. Az energia- és fogyasztói árak emelkedése miatt a BNR februárra még magasabb inflációt jósolt, márciusra pedig inflációs csúcsértéket jelzett előre, amikor ez az arány a 8 százalékot is eléri. Közben a jegybank 4,3 százalékról 5,9 százalékra módosította évi inflációs célsávját – ez 1,6 százalékos különbséget jelent.

A jelenlegi információk ismeretében a kormány által 2008-ra és 2009-re előrejelzett növekedés mondhatni optimista. Elsősorban az nem világos, hogy miképpen csökkenthető a folyó külkereskedelmi hiány, miközben egyetlen alkalmazott a cégeknek mind több pénzbe kerül, a kereslet pedig folyamatosan nő, amit a korlátlan fiskális politika még tovább gerjeszt – fogalmaz a jelentés.

A dokumentum az ország konvergencia-programja megvalósításának legnagyobb akadályaként a folyamatosan növekvő inflációt jelöli meg. A hirtelen inflációnövekedés egy hosszú, sikeres inflációleszorítási időszak után elsősorban azzal magyarázható – érvelnek az EU pénzügyi szakértői –, hogy a múlt év folyamán

a hazai kínálatot számos sokkhatás érte.

Ez közvetlenül összefügg a mezőgazdaság tavalyi gyenge teljesítményével – a mezőgazdasági termelők akkor azzal indokolták az alapélelmiszerek drasztikus drágítását, hogy az egész évben tartó kedvezőtlen időjárási viszonyok és a hosszú nyári szárazság óriási károkat okozott.

Az inflációt negatívan befolyásoló tényezők közé sorolja a dokumentum az általános béremelést – beleértve a közalkalmazottak fizetésemelését is –, valamint az alapélelmiszerek és fogyasztási cikkek nemzetközi piaci árának emelkedését.

Az inflációs kilátásokat – a lakossági hitelezés és bérek országos szintű növekedése mellett – tovább rontotta a folyamatosan növekvő kereslet – áll még a jelentésben. Ezzel párhuzamosan 2007 augusztusától kezdve pedig drasztikusanleértékelődötta lej, a bér- és nyugdíjemelésekkel pedig nőttek az állami kiadások,

a kormány mindeközben túlköltekezett.

Ami az EU-s tagállamok és Románia inflációs különbségeit illeti, ezzel kapcsolatban a dokumentum leszögezi: ez a különbség várhatóan stabilizálódik, esetleg mérséklődik. Lehetséges viszont, hogy az ország konvergencia-programjában szereplő intézkedések nem segítik elő a nominális konvergencia kritériumok teljesítését – áll a jelentésben.

Isãrescu egy bérnövekedés-áremelkedés egymást gerjesztõ folyamattól tart

Románia nem fogja tudni bevezetni 2014-ben az eurót, ha az elkövetkezõ két évben nem sikerül csökkenteni az inflációt – nyilatkozta február 26-án Mugur Isãrescu , a jegybank (BNR) elnöke. Isãrescu azt is kilátásba helyezte, 2010-ben és 2011-ben komoly megszorító intézkedések következnek, ha az infláció nem csökken. Komoly veszélyforrás szerinte, egy bérnövekedés-és áremelkedés egymást gerjesztõ hatás kialakulása, annál is inkább, hogy ez a folyamat rendkívül nehezen állítható le, ha egyszer elindult. A fizetések akkor reálisak, ha a termelékenységgel párhuzamosan nõnek: a kormánynak ki kell egyensúlyoznia a bérek-termelési arány különbségeit – mutatott rá a jegybank elnöke.

Ahhoz, hogy az ország egy főre eső GDP-je elérje az uniós átlagot, a kormánynak szigorú fiskális politikát kell alkalmaznia – figyelmeztet jelentésében a bizottság –, egy ilyen jellegű intézkedéssorozattal korrigálható a közpénzek bőkezű elosztása. A pénzügyi szakértők a kormánynak azt javasolják, alkalmazzon olyan politikákat, mellyel még több befektetést vonzhat az országba, mivel ez fedezné a gazdasági növekedés igényeit.

Korántsem olyan veszélyes a romániai gazdaság állapota,

ahogyan azt esetleg egyes előrejelzések lefestik, az előrejelzésekkel pedig egyébként is érdemes óvatosan bánni – mondta a Transindex nek Juhász Jácint egyetemi adjunktus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának dékánhelyettese.

Románia gazdasági növekedése az elmúlt három évben messze felülmúlta az európai uniós átlagot, de a térség szomszédos országai, így például Lengyelország és Magyarország gazdasági növekedését is – vázolta a helyzetet a pénzügyi szakértő.

A gazdasági növekedés lassulásának okai többrétűek, ezt részben ellenőrizhető, másrészt ellenőrizhetetlen tényezők is befolyásolták.

Az amerikai ingatlanpiaci válság eredményeként csökkent a tőkebefektetések mértéke – az országban korábban jelenlevő tőke egy jelentős része kivonult, következésképpen a valutaárfolyamok is elkezdtek ingadozni. Emellett a tavalyi mezőgazdasági év gyenge volt a tavalyelőttihez képest, 2006-ban a jó mezőgazdasági év egyenesen megdobta a gazdaságot.

További probléma, hogy idén választási év van – az ilyen időszakok pedig mindig katasztrofális hatást gyakorolnak a nemzetgazdaságokra, – ilyenkor a kormány ígérget, nyugdíjemelést hajt végre, szociális juttatásokat nyújt a választások megnyerésének érdekében. Ilyen körülmények között a Nemzeti Banknak muszáj szorosan tartani a gyeplőt, és felelős monetáris politikát alkalmazni a kormány laza fiskális politikájával szemben.

Rontja még a gazdaság versenyképességét a fogyasztás elszabadulása, amely együtt járt az import növekedésével. Ilyenkor jelentős mértékű valuta áramlik ki az országból, tehát

nincs miből fedezni a valutatartalékokat.

Emellett, ha alacsonyak a kamatlábak, könnyen vesz fel hitelt a lakosság, ami a fogyasztást tovább gerjeszti.

Hiába szigorít be a jegybank, ha a kormány például adócsökkentést hajt végre, mellyel a lakosság zsebében marad a pénz, tehát újra költekezni kezd – magyarázta a gazdasági szakember. Ha a kormány fiskális politikája nincs összhangban a jegybank monetáris politikájával, ez jelentősen visszafoghatja a gazdasági növekedést – vonta le a következtetést Juhász Jácint.

A választások a tétje mindennek –

jellemző módon a választási ciklus első három évében a kormányzat politikájában a gazdasági szempontok elsődlegesek, majd a választásokat megelőző, utolsó kormányzati évben lazítanak a korábbi fegyelmezettebb fiskális politikán azért, hogy szociális juttatásokat tudjanak biztosítani.

Ennek ellenére azt mégsem mondhatjuk, hogy Romániában nem létezik semmiféle kontroll – látható ez abból is, hogy amikor a PSD az alapélelmiszerek áfájának csökkentését javasolta, a mostani kormány egységesen leszavazta a kezdeményezést – árnyalta az összképet a közgazdász.

Adjuk össze, adjuk ki TGM kolozsvári esszéit!

2 millió forintot, vagy ennek megfelelő 26 000 lejt / 5330 eurót szeretnénk összegyűjteni, hogy kiadhassuk Tamás Gáspár Miklós Kolozsvári esszék című kötetét. Azoknak a támogatóknak, akik ehhez külön hozzájárulnak, a neve a könyvben is megjelenik majd támogatóként.

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!