Örülnek az arab befektetők az amerikai recessziónak, olcsón juthatnak részesedéshez a legnagyobb bankokban. A fő téma a pénz volt a Világgazdasági Fórumon, de persze a szegényeken is fognak segíteni.
Az idei davosi világgazdasági fórum elég pesszimistára sikeredett, eltérően az előzőektől. A informális világtalálkozón részt vevő politikusok és gazdasági vezetők kénytelenek voltak megállapítani, hogy a sokéves, látványos gazdasági növekedés időszaka éppen mostanában véget ér – foglalta össze az MTI a január 27-én véget ért, ötnapos fórum legfőbb tanulságát.
A gazdasági bizonytalanság volt a fő téma, ám a résztvevők véleménye megoszlott a tekintetben, hogy az Egyesült Államok gazdaságának lassulása milyen kihatással lesz a világ gazdaságaira.
Condoleeza Rice amerikai külügyminiszter kijelentése, miszerint az amerikai gazdaság továbbra is a világgazdasági növekedés fontos motorja marad,
senkit sem győzött meg,
hacsak nem arról, hogy ha az amerikai „motor” köhög, akkor alkalmasint a világgazdaság is lassításra kényszerül. Kincstári optimizmus-gyanús volt Francois Fillon francia miniszterelnök megállapítása is, hogy „az európai gazdaság alapjai egészében véve egészségesek, és különösen igaz ez Franciaországra nézve”, írta vasárnap az AFP hírügynökség. A közgazdászok, elemzők többségének véleménye az, hogy recesszió lesz az Egyesült Államokban, erős lassulás Európában és némi lassulás a felzárkózó gazdaságú országokban is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn „komoly és világméretű” választ sürgetett: bankártól szokatlan módon javasolta, hogy a világ mértékadó kormányai állítsák a költségvetési politikát a gazdasági növekedés szolgálatába, és ne csak a pénzügyi eszközökre összpontosítsanak. Davosban
sok bírálat érte a központi bankokat,
amiért a múltban nem ellenőrizték elég szigorúan a mind bonyolultabb és homályosabb pénz- és tőkepiaci technikák kifejlődését, hogy azután a piacok segítségére kelljen sietniük, amikor beköszöntött a hitelválság a bankközi kölcsönzésben.
>> A BBC tematikus oldala a 2008-as Világgazdasági Fórumról >>
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet viszont meglehetősen „fatalista” véleményt szegezett ezzel szembe, úgy vélvén Davosban, hogy a piaci kiigazítás „várható volt, és szükséges is”, írta az AFP. Az EKB elnöke visszautasította azokat a – főleg ismét politikusi körökből származó – követeléseket, hogy az EKB csökkentse alapkamatát az amerikai Fed mintájára, a gazdasági növekedés megmentése érdekében. Csakúgy, mint mindig, Trichet ezúttal is hangsúlyozta: kizárólag az infláció elleni harc határozza meg az EKB cselekvését.
Egyes politikusok, befektetési bankárok és alapkezelők azonban egyenesen úgy vélték, hogy „ilyenkor a legjobb Amerikában lenni”. Micsoda nagyszerű befektetési alkalom! Ilyen lehetőség nem jön minden nap – mondta a 200 milliárd dollárral gazdálkodó kuvaiti állami befektetési alap (Kuwait Investment Authority) vezetője, Báder asz-Szaád a Reutersnek. Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és mások állami alapjai az utóbbi két hónapban vagy 30 milliárd dollárért vásároltak
a bajba került amerikai nagybankok tőkeemeléseiből.
Ez kölcsönösen hasznos: a bankok kilábalnak a szédelgő jelzálogpiaci műveletek okozta „nem elsőrendű válságból”, a részvényeik eladásából származó bevételük már eléri vagy meghaladja a „válság” okozta értékpapír-veszteségeket, tőkemegfelelési mutatóik, amelyek a bajok kitörésekor 7 százalék körüli értékekkel fenyegettek, már rendre elérik vagy meghaladják a nemzetközileg biztonságosnak tartott 8 százalékot. Más oldalról a befektetők olcsón, a tavaly év eleji értéküknél akár 50-60 százalékkal olcsóbban jutottak 5-10 százalékos részesedésekhez a legnagyobb amerikai bankokban.
Honnan eredt a globális tõkepiaci felfordulás?
A bajok okozói közvetlenül az amerikai pénzintézetek voltak, amelyek a korábbi években arra használták ki a rekord alacsony alapkamatot – a Fed alapkamata 1 százalékos volt 2003. júniustól 2004. júniusig –, hogy a jelzálogkölcsön-kínálatot kiterjesztették a kétes hitelképességû lakossági ügyfelekre. A sokszáz éves bankszabályokat félrelökõ, „innovatívnak” nevezett kölcsönzési gyakorlat kockázatát pedig úgy csökkentették, hogy a nem elsõrendû adóságokra származékos termékeket építettek, és ezeket szerte a világon eladták. Amikor az amerikai központi kamatemelések nyomán – a Fed alapkamata 2006. júniusig 5,25 százalékra emelkedett, és tavaly szeptemberig ott is maradt – a nem elsõrendû jelzálogkölcsönök amerikai piaca szükségképpen megrendült, a következmények szerte a világon jelentkeztek a bankoknál lévõ származékos papírok leértékelõdésének formájában.
>> Kelet-Európa is megszenvedi a globális tõkepiaci felfordulást >>
A holland Rabobank vezérigazgatója, Bert Heemskerk is úgy vélte, a bátor befektető most azokra a részvényekre kacsingat, amelyek nagyot estek még a múlt héten is.
Ehhez erős idegek kellenek,
de úgyszólván biztos vagyok benne, hogy a piaci részvényárak már nagyon közel vannak a mélyponthoz – mondta, arra célozva, hogy innen inkább emelkedés valószínűsíthető.
A „nem elsőrendű válság” vonzza a Dubai World ingatlanalap elnökét, Szultán Ahmed bin Szulajjem et is. Az Egyesült Államokban vásárolunk (ingatlant). Valaki gondja másvalakinek a profitja. Amit az ember meg akar venni, most olcsóbban megveheti – mondta újságíróknak Davosban.
Elemzők úgy vélik, hogy Kína ellensúlyozhatja globálisan
az Egyesült Államok gazdaságának gyengülését, és gyengítheti az amerikai gazdaság világgazdaságra gyakorolt visszafogó hatását. A kínai kormányfő, Ven Csia-pao szerint azonban az idei év nehéznek ígérkezik a gazdaság szempontjából, a nemzetközi bizonytalanság mellett a hazai gondok miatt is.
Kínában idén várhatóan emelik a jegybanki alapkamatot, hogy mérsékeljék az inflációt és fékezzék a gazdaság növekedését, amit amúgy is befolyásol majd, hogy csökken az ázsiai ország exportja a globális gazdaság növekedésének lassulása miatt.
A fórumon optimistább vélemények is megfogalmazódtak. A JP Morgan amerikai befektetési bank vezérigazgatója, Jamie Dimon amellett érvelt, az amerikai ingatlanpiaci visszaesés és a nem elsőrendű jelzálogkölcsönök okozta felfordulás magától elmúlik, a gyógyulás „fele már mögöttünk is van”. Ingatlanpiaci buborék volt az Egyesült Államokban, a buborék kipukkadt, és a nem elsőrendű adósok, illetve a nem elsőrendű adósságokra alapozott származékos papírok voltak az első áldozatok.
Mindez magától meggyógyul,
és véleményem szerint félig már el is múlt a baj – mondta a JP Morgan vezetője. Mindenesetre a bonyodalmaknak még nincs végük, és az Európai Központi Banknak ez jó alkalom, hogy újra meg újra figyelmeztessen mindenkit: a béreken kell takarékoskodni, különben a pótlólagos piaci pénzforrások az infláció gyorsulásához vezethetnek.
A bankok maguktól is gondolnak erre: a Citigroup már közölte, hogy a válságra és a tavaly csökkent profitra való tekintettel felmondanak 4200 dolgozónak. A londoni Cityben az idén várhatóan 20 ezer embernek mondanak fel elemzők szerint.
A fórum további fontos témája a klímaváltozás, a béke (különös tekintettel az izraeli-palesztin viszonyra) és szegénység volt. Az ENSZ által meghirdetett humanitárius célokról nemcsak Ban Ki Mun főtitkár vagy Gordon Brown brit miniszterelnök beszélt, több amerikai nagyvállalat képviselője felhívásban csatlakozott a közpolitika hatékonyságát elősegítő együttműködéshez. Ennek keretében májusban a csatlakozni kívánó multik előterjesztik a világszervezetnek, hogyan és miben tudnak segíteni e célok elérésében – számol be a BBC.
Akik aggódnak, adakoznak:
Bill Gates , a Microsoft alapító-tulajdonosa bejelentette, 306 millió dollárt adományoz az afrikai és ázsiai szegények megsegítésére, elsősorban az úgynevezett zöld mezőgazdasági technológiák támogatásával. Gates felajánlását a napokban általa meghirdetett „kreatív”, értsd emberarcúbb kapitalizmus megteremtésének jegyében tette.
>> Az ENSZ milleniumi fejlesztési céljairól >>
A nemzetközi fórumon elmaradhatatlan szereplő volt Al Gore volt amerikai alelnök és Bono , a mostanában politikai állásfoglalásairól híressé vált U2-frontember. Közös sajtótájékoztatójukon túlságosan mérsékeltnek ítélték a szegénység és a klímaváltozás elleni globális küzdelmet, mondván, az emberiség e legfőbb problémáinak gyors megoldásra van szüksége. A béke-Nobel 2007-es nyertese szerint az utóbbi hetek, hónapok tudományos eredményei is arra figyelmeztetnek, a klímakrízis egyre súlyosbodik, ezért minél hamarabb cselekedni kell.
Bono az afrikai országok adósságainak eltörlését szorgalmazta, valamint az AIDS elleni küzdelem fokozását. Emlékeztett arra, hogy az iparilag fejlett országok nem teljesítették 50 milliárd dollárról szóló felajánlásukat a szegénység leküzdésére.
Botrányosnak nevezte, hogy a G8 nem váltotta be az ígéretét, bár, mint mondta, Német- és Franciaország lépései azért adnak okot optimizmusra, hogy a fejlett országok végül mégis felvállalják a felelősséget.
Mint minden évben, idén is globalizációellenes tüntetők demonstráltak a Világgazdasági Fórum ellen. A svájci Wintherthurban petárdákat dobtak a Sulzer gépipari konszern épületére, de nem okoztak jelentős anyagi károkat. Zürichben az indiai konzulátust és a Merrill Lynch amerikai befektetési bank fiókját rongálták meg radikális tüntetők. Baselban a gyújtogatások és egyéb rongálások miatt több százezer eurós kár keletkezett.
Gyurcsány Davosban
Az International Herald Tribune csütörtökön írt arról, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálata és átalakítása mellett érvelt. A Párizsban megjelenõ angol nyelvû lap tudósítása szerint a magyar kormányfõ hangsúlyozta, hogy a globálisan emelkedõ élelmiszerpiaci kereslet és árak fényében a gazdák kevésbé vagy egyáltalán nem lesznek ráutalva támogatásokra. A kijelentés óriási belpolitikai vihart kavart Magyarországon az uniós agrártámogatás kapcsán.
Glattfelder Béla Fideszes EP-képviselõ kiemelte: Magyarország az európai KAP (Közös Agrárpolitika) jelenlegi formájának megtartásában érdekelt, azért is, mert 2014-ben – és az azt követõ hét évben – a területalapú támogatásokból 400 milliárd forint jutna évente Magyarországnak. Font Sándor , az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottsága elnöke emlékeztetett arra, jelenleg a magyar gazdálkodók mindössze a felét kapják a régi tagországok gazdáinak járó támogatásnak, és a múlt évben a magyar mezõgazdaság teljesítménye 30 százalékkal csökkent.
Daróczi Dávid kormányszóvivõ hangsúlyozta: a miniszterelnök felvetése arról szólt, hogy a globális élelmiszerpiaci kereslet hosszú távon nagy lehetõséget jelenthet a magyar gazdáknak, akik a piacon termékeik tisztes árából szeretnének megélni. Ha pedig tartósan magasak maradnak az árak, akkor 2013 után az uniós támogatások egy részét más célokra, az oktatás és a kutatás-fejlesztés, azaz a versenyképesség javítására fordíthatná a közösség – tette hozzá. Font Sándor a miniszterelnök davosi kijelentését azzal magyarázta, hogy a kormányfõ nem ismeri a magyar mezõgazdaság helyzetét. A fideszes képviselõ arra az újságírói felvetésre, hogy a mezõgazdasági árak növekedése a gazdálkodók számára nagy hasznot jelentene, azt válaszolta, hogy a haszon jelentõs hányada fõként a kereskedõknél, és csekélyebb mértékben a feldolgozóknál csapódik le. (mti)
(MTI/AFP, MTI/Reuters, MTI/AP, bbj.hu/Xinhua, hotnews.ro, weforum.org, news.bbc.co.uk)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!