Messze túllépte a normalitás határát az a cirkusz, ami a finn piacvezető nemeszsuki beruházását övezi. Miközben mindenki háborog, a telefongyártó már az irodai növényzetet is megrendelte.
Egy nagyszerű, Kolozsvár fellendülésével kecsegtető gazdasági hírből szociális kérdést csináltak Németországban, majd a román sajtó szokásos szkepticizmusa is közbeszólt. A Nokia nemeszsuki befektetése lassan már a verespataki ciános kitermelési tervhez hasonló tiltakozást szül, miközben itthon win-win szituációról van szó, Németországban pedig a bevétel maximalizálásáról. A bochumi gyár tervezett bezárása attól nem hétköznapi, hogy
nem egy veszteséges vállalkozásról
van szó – ezért érthetetlen az alkalmazottak számára, miért akarja elbocsátani őket a Nokia. A Ruhr-vidéken, ahol Bochum fekszik, a szénbányászat és a vaskohászat hanyatlása óta megnőtt a munkanélküliség, itt már nem az van, hogy hű, megszűnt a munkahelyem, kitöltök néhány űrlapot, és egy hét múlva a szomszédos gyárban alkalmaznak. A Nokia részéről azonban jól megalapozott döntés, hogy keletebbre költözik, hiszen egyáltalán nem mindegy számára, hogy mekkora a profitja. Erre hivatkozva jelentették be a 2300 alkalmazottat foglalkoztató mobiltelefon-üzem bezárását. A bochumi gyár felszámolása ugyanakkor további mintegy 2000 kisegítő, illetve beszállító munkást érint. Jürgen Rüttgers , Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szerint a döntésnek nincs érthető magyarázata, a Nokia érvelése – miszerint a németországi bérek tízszer magasabbak, mint Romániában – nem állja meg a helyét, mivel
a bérek az összes költségnek csak kis részét teszik ki.
A Nokia 1999-ben azzal a feltétellel kapott beruházási támogatást – a német szövetségi kormánytól 28 millió eurót, a tartományi kormánytól 60 millió eurót –, hogy 2856 munkahelyet létesít. Az erre vonatkozó kötelezettségvállalás érvényessége 2006. szeptemberben ugyan lejárt, de a német gazdasági minisztérium szerint addig sem dolgoztak 2800-an a bochumi üzemben.
Észak-Rajna-Vesztfália gazdasági minisztere erre alapozva kezdeményezte annak kivizsgálását, hogy a Nokia betartotta-e vállalásait. A német sajtó értesülései szerint már meg is bízta a tartományi bankot (NRW Bank) az ügy vizsgálatával. Ha a vizsgálat eredménye az lesz, hogy a cég nem teljesítette vállalásait, a támogatások visszafizetésére kötelezhetik. Mindezt annak ellenére, hogy Bochumnak így is megérte a Nokiával üzletelni.
Az ügyet kiemelt fontosságúként kezelte a német politika is, aki tehette, populista beszólásokkal cifrázta a helyzetet, azt róva fel a finn gyártónak, hogy megrendíti az emberek
szociális piacgazdaságba vetett hitét.
Az ügy az unióba is begyűrűzött: a tartományi gazdasági minisztérium kapcsolatba lépett az Európai Bizottsággal is annak megállapítására, hogy a bezárás, illetve a termelés áthelyezése uniós támogatási pénzek bevonásával történik-e. Ezt José Manuel Barroso bizottsági elnök cáfolta, és elfogadhatatlannak nevezte az ilyen jellegű kifizetések lehetőségét.
Barroso ugyanakkor Németországot figyelmeztette: ha üzemeket Finnországból Németországba helyezhetnek át, azt is lehetővé kell tenni, hogy gyárak Németországból Romániába költözzenek. Végül is a munkahelyek az EU-n belül maradnak – hangoztatta a bizottsági elnök.
Az európai kitérő azonban hosszabbra nyúlt, miután Günter Verheugen uniós iparügyi biztos a hétvégén megkérdőjelezte a cégeket egy adott tagországban letelepítő uniós szubvencionálási politikát. A Nokia-ügy apropót ad az állami szubvenciós politikát összességében átgondolni – jelentette ki a biztos a Welt am Sonntag nak. Verheugen úgy véli: nincs értelme annak, hogy egy uniós állam szubvenciót fizessen egy adott cég EU-tagországbeli letelepítéséért és munkahelyteremtéséért.
A biztos szerint ahelyett, hogy magáncégeknek beruházási támogatást adnának, a pénzt oktatásra, képzésre és a jó infrastruktúra kiépítésére kellene fordítani, hogy
ezek jelentsenek vonzerőt
a termelőhelyeket kereső cégeknek. A németországi helyzet kedden csúcsosodott ki, amikor több mint húszezren tüntettek Bochumban az üzem bezárása, illetve a termelés Kolozsvárra és Komáromra való költöztetése ellen. Az egyik legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall által szervezett tüntetésen pártállástól függetlenül több magas rangú tartományi politikus is részt vett. A szakszervezet és az üzemi tanács vezetői közölték: alternatív tervet készülnek a Nokia vezetői elé terjeszteni.
A helyzetre jellemző, hogy a felháborodás messze túlmutat az üzem alkalmazottai és a szakszervezetisek körén: a Forsa közvélemény-kutató tegnap közzétett felmérése szerint a németek 56 százaléka
már nem venne Nokia készüléket.
A megkérdezettek 34 százalékát még nem befolyásolná a Nokia döntése a legközelebbi mobil-vásárlásnál. A felmérésbe bevont személyek 68 százaléka véli úgy, hogy a bochumi Nokia-gyár bezárása rontja a finn cég megítélését, 31 százalék szerint a tervezett bezárás nem lesz rossz hatással a Nokiára. Értesülések szerint a finn konszern vezetőségének döntése miatt több német politikus vissza készül adni Nokia szolgálati telefonját.
Mi a helyzet itthon, Nemeszsukon?
A Nokia nyugodtan dolgozik, hogy 60 millió euróból befejezze befektetését, és a tervek szerint már az első negyedévben indulhat a termelés. A pontos tervezést jól mutatja, hogy a finn gyártó már azt is tudja, melyik irodájában milyen dísznövény lesz.
Most azonban a román sajtó is kezdi piszkálgatni a befektetést, pontosabban azt, hogy a Nokia kedvezményes áron kapott több hektárnyi területet Kolozsvártól 18 kilométerre, hogy állami pénzekből építik ki a Nemeszsukot Kolozsvárral összekötő sztrádát, hogy szintén közpénzekből építik ki az infrasktruktúrát, és hogy teljesítik a Nokia igényét: a kolozsvári reptér kifutópályájának 3,5 km-rel való meghosszabbítását.
A Hotnews.ro azt a gyanút veti fel, hogy a folyamatban többen meggazdagodtak – és bizonyítékként felhozza, hogy Nemeszsuk demokrata párti polgármestere is ingatlanspekulációval próbálkozott, amin
a korrupcióellenes hatóság rajta is kapta.
A hírportál kommentárja szerint ez azért sikerülhetett, mert a polgármester nem volt elég nagy hal – szerintük Marius Nicoara és köre az igazi haszonélvezője a nagybefektetésnek.
Ez a gyanúsítgatás elég szépen összevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung Románia – olcsó, de korruptcímű összeállításával, amelyben az ország legnagyobb problémái között a hatalommal való visszaélést, a korrupciót, valamint az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén történő visszaéléseket említette.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!