Legalább 1,2 milliárd eurós tőke lesz a nyugdíjpénztárak kezében alig két év múlva. Szűk két héttel a végső határidő előtt az ING a piacvezető, a magyarországi érdekeltségű pénztárak alulteljesítettek.
Az ügyfélvadászat éve volt a magánnyugdíjpénztárak számára 2007: az agresszív marketinghadjáratnak köszönhetően a piac hat meghatározó szereplője összesen 2,56 millió ügyfélt toborzott. Kötelező magánnyugdíjpénztárat egyébként 2,908 millió állampolgár választott szeptember 17. óta: ebből látható, hogy a piac kisebb súlyú játékosainak összesen 400 ezer ügyféle kell osztozniuk. Az adatokból kiderül, hogy a hat nagy a piac több mint 88%-át uralja.
A csatlakozók száma némileg csökkent a karácsony és a szilveszterezés közeledtével, de a pénztárak várakozása szerint az utolsó nagy hullám közvetlenül a végső határidő, január 17. előtt várható.
A kötelező magánnyugdíj első körben – úgy tűnik – a biztosítói piac megszokott, nemzetközileg is számottevő szereplői számára nagy biznisz.
Romániában az ING pénztára a piacvezető
jelenleg 958 ezer ügyféllel (piaci részesedése 32,97%), a második a német Allianz és a hazai Ţiriac szövetkezése, az Allianz-Ţiriac (749 ezer ügyfél, 25,78%-os részesedés). A harmadik a Generali romániai pénztára 274 ezer ügyféllel és 9,44%-os részesedéssel, míg a negyedik az Aviva 237 ezer csatlakozóval és 8,16%-os részesedéssel - a piac ügyfélszám szerinti megoszlását lásd ábránkon.
Az itthon jelenlevő bankok is igyekeztek beszállni az üzletbe. A holland BT Aegon biztosítóval szövetkező Banca Transilvania azonban csak 2,99%-os, a BRD Groupe Société Générale nyugdíjalapja 2,44%-os, a Kereskedelmi Bank, a BCR pénztára 2,87%-os piaci részedést ért el.
Érdekesség, hogy három pénztár még ezer embert sem tudott meggyőzni arról, hogy őket válasszák: ilyen helyzetben van a AG2R, a Marfin és a Zepter nyugdíjalapja. Nem sokkal teljesített jobban a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. tulajdonában levő MKB Romexterra, mely alig 1425 ügyfélt gyűjtött be három hónap alatt.
A másik magyarországi érdekeltségű alap, az OTP Romania vállalkozása valamivel több mint 16 ezer csatlakozót vonzott, de ez is messze elmaradt a cég által eredetileg kitűzött 10%-os piaci részedéstől. Ennek nyomán Marius Floarea, az OTP Romania alapjának ügyvezető vezérigazgatója október végén le is mondott összes cégbeli tisztségéről.
Paraméterek
Kötelezõen a 35 évesek és annál fiatalabbaknak kell az állami nyugdíjalapot kiegészítõ magánnyugdíjpénztárat választaniuk január 17-ig. Opcionálisan a 35-45 év közöttiek is élhetnek a lehetõséggel. Jelenleg minden alkalmazott fizetésébõl 9,5% a társadalombiztosítási járulék. Ebbõl a 9,5-bõl az elsõ évben 2%-nyi rész jut a magánnyugdíjpénztáraknak. Az arány évente fél százalékkal emelkedik, míg nyolc év múlva eléri a bruttó fizetés 6%-át.
A nyugdíjpénztárazás márcsak azért is jó üzlet, mert októberben az átlagfizetés 1471 lej (körülbelül 440 euró) volt, ennek a 2%-a pedig kábé 8,80 euró. Tehát csak az átlagfizetésekkel számolva az évi befizetések mértéke körülbelül 360 millió euró évente.
A pehelysúlyú játékosok számára is van vigasz.
Ilie Şerbănescu gazdasági elemző úgy látja, az összesen 18 nyugdíjpénztár közül körülbelül hatnak-hétnek az a célja, hogy ügyfélkörét később egy nagyobb társaságnak adja el. Ez abból is látható, hogy olyan cégek is pénztáralapításba fogtak, melyeknek egyébként semmi közük a biztosítási szektorhoz – ilyen például a háztartási eszközöket, edényeket forgalmazó Zepter.
a témáról korábban: >>Kötelező magánnyugdíjak for dummies >>>>Magánnyugdíj- pénztárak: de hova álljanak a belgák? >>>>Kötelező magánnyugdíj, mely ápol és eltakar >>
A magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetéséről szóló törvény egyébként úgy rendelkezik, hogy a működés első három évének lezárultával egy alapnak legalább 50 ezer ügyféllel kell rendelkeznie, mely elemzők szerint nem nehéz cél. Amelyik alap viszont nem teljesíti e létszámot, azt a hatóság kötelező módon feloszlatja, és ügyfeleit a többi társaság között osztja el.
Nem is csoda, hogy egyes cégek ennyire lemaradtak a versenyben, ugyanis a nyáron a 18 alap közül tíz akkora piaci részesedés elérését tűzte ki maga elé, melyek összeadva duplán haladták meg a potenciált – vagyis kétszer annyi ügyfél kellett volna ahhoz, hogy mindnyájan teljesíthessék ezt a célt. Négy vállalat, az Allianz-Ţiriac, a BCR, a BT Aegon és az ING közölte, hogy 30%-os részedést kíván elérni, de közülük csak az ING-nek jött be a dolog. Az Aviva eladási igazgatója, Marius Mocanu úgy látja, a kötelező magánnyugdíjak piacán három év múlva legtöbb tíz szereplő marad. Az Omniasig igazgatója, Cristina Niţescu Lengyelország példájára hivatkozik, ahol az induláskori 17 alap közül mára nyolc maradt. (A szakértők a Newsin hírügynökségnek nyilatkoztak).
A nagybani játék igazából idén májustól kezdődik el,
mikor már biztossá válik, hogy melyik pénztár hány embert tudott magához csábítani az összesen 3,4 millió potenciális ügyfél közül.
Azokat a polgárokat, akik nem éltek a választás jogával, az állami nyugdíjpénztár kisorsolja az összes alap között – nem beszélve arról, hogy ki kell szűrni azokat, akik esetleg egynél több pénztárhoz is bejelentkeztek (becslések szerint a duplázók aránya 10% alatt marad, ami más országok tapasztalataihoz képest jó helyzet).
1,2 milliárd euró – ennyire becsüli a Capital üzleti hetilap a 2008-as gazdasági kilátásokról szóló mellékletében azt a tőkét, mely 2010-ig a magánnyugdíjpénztárakba fog tömörülni. Ez az összeg nem tartalmazza az alapok 8% körülire becsült saját hozamát.
Hogyha ezt is bekalkuláljuk, a romániai nyugdíjalapok 2020-ra körülbelül 20 milliárd euró fölött fognak diszponálni – ami nem lebecsülhető összeg, tekintve, hogy ezt a tőkét vissza is forgatják a gazdaságba, állampapírok, részvények felvásárlása és banki letétek formájában. Az alapok számára a fő cél ezzel együtt decens nyugdíjak biztosítása kell legyen: az elvárás az, hogy 20-30 évnyi befizetés után az ügyfél fizetése körülbelül 80%-át kitevő nyugdíjban részesüljön.
Noha tavaly az alapok megmutatták,
milyen teljesítményre képesek a marketingosztályaik, a következő években arról kell meggyőzniük az ügyfeleiket arról, hogy érdemes náluk is maradni.
Mert hiába fizet egy pénztár zsíros jutalékot az ügynökeinek – összesen 250 ezren foglalkoznak jelenleg ügyféltoborzással Romániában –, az ő munkájuk még nem garantálja az ügyfelek hűségét. A legjobb érv a meggyőző mértékű hozam, amit a pénztáraknak muszáj kigazdálkodniuk, ha meg akarják akadályozni tagjaik elvándorlását.
Az ügyfél valószínűleg szívesen átjelentkezik egy másik pénztárhoz, ha ott lényegesen előnyösebbek a hozamok – tehát várhatóan nagyobb összegű lesz a nyugdíj –, annak ellenére is, hogy az első két évben a költözés miatt az ügyfelet befizetései 5%-val sújtják. További kockázat a Capital elemzése szerint az, hogyha a magánnyugdíjak piaca túl kevés szereplő kezében összpontosul.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!