Hitetlenkedve pislognak az égbe törő bevételek láttán a Romániába települt multinacionálisok menedzserei. A Carrefour például két évvel hamarabb éri el az évi egymilliárd eurós forgalmat itt, mint ahogy tervezte.
„- Románia igazán bekerülhetne a Rekordok Könyvébe azért, mert amilyen nyomorultak vagyunk, mégis mi finanszírozzuk jóideje a latin anyavállalat veszteségét” – így kommentálta még 2004 júniusában Varujan Pambuccian képviselő, az alsóház távközlési bizottságának elnöke a francia Orange romániai pénzügyi eredményeiről szóló híreket. Bernard Moscheni, az Orange romániai vezérigazgatója három évvel ezelőtt egy zártkörű találkozón szintén így csodálkozott el: „- Igazán nem értem, honnan van ekkora a nyereségünk Romániában?!” Moscheni különben a cége eredményeiből, az ügyfélkör szédítő iramú növekedéséből arra tippelt, hogy a romániai minimálbérnek 600 dollárnak kell lennie (a valóságban 120 dollár volt 2004-ben). A romániai fogyasztás szárnyalását nem csak az egyre bővülő külkereskedelmi hiány, hanem a kiskereskedelemre specializálódott multinacionális vállalatok idei eredményei is jelzik.
A legújabb bejelentés a franciaországi központú Carrefour hipermarket-lánc romániai leányvállalatától származik.
Jacobo Caller Celestino igazgató közlése szerint egy évvel ezelőtt még az szerepelt az üzleti tervekben, hogy 2010-ben érik el az évi egymilliárd eurós forgalmat. De mivel az idei forgalom 40%-os bővüléssel várhatóan 850 millió euró körül alakul, a Carrefour illetékese közölte, több mint valószínű, hogy két évvel hamarabb,
már 2008 végén elérik az egymilliárdos álomhatárt.
Mit is jelent a gyakorlatban ez a pénzmennyiség? Ennyire rúg az összes romániai elektronika- és háztartásigép-áruház teljes forgalma. Más összehasonlításban: évi egymilliárd euró értékben árusít sört a négy legnagyobb romániai szeszesitalgyártó.
A Carrefour jelenleg tíz hipermarketet működtet Romániában, s a legújabb ma nyílik meg Brăila városában. A vállalat Franciaországon kívül összesen 4325 hiper- és szupermarketet, valamint diszkontáruházat működtet Európa-szerte.
Csak az idén a cég négy új üzletházat nyitott meg Romániában, továbbá 55 millió euróért felvásárolta a 21 kisebb alapterületű üzletet működtető bolthálózatot, az Artimát. A felvásárlás esetleges piactorzító hatásait még vizsgálja a versenyhivatal; de a Carrefour hazai menedzsmentje eleve azzal számolt, hogy az Artima-üzletek csak 2009-től járulnak hozzá számottevő mértékben a forgalomhoz.
Mint Celestino elmondta, a romániai polgárok egyre növekvő vásárlókedve az egész itteni menedzsmentet meglepte. A nagy üzletláncok közül különben
a Selgros Cash&Carry érheti el jövőre az egymilliárdos forgalmat.
További szempont, hogy a fenti adatok csupán az élelmiszer- és háztartási cikkek kereskedelmének felfutását jelzik: a plázadivat igazából csak egy-másfél éve indult be. Egy novemberi felmérés szerint a shoppingolás kezd valóságos nemzeti sporttá válni: a reprezentatív mintában megkérdezettek csak 29%-a válaszolta azt, hogy nem jár egyáltalán hipermarketekbe és mallokba vásárolni.
A piaci arányokat jól jelzi, hogy a TriGránit a budapesti West End City Centernél négyszer nagyobb plázát, irodaházat és lakóterületet épít Bukarestben Esplanada néven az Unirii téren, 800 ezer négyzetméteren. A befektetés – ismét a bűvös szám – egymilliárd euró, mely a tervek szerint további 3 milliárdot fog vonzani.
ide kapcsolódik: >> Pólus Center:Jobbra nézek, pláza, balra nézek, pláza >>>> Iulius Mall:Végigfotóztuk az ország legnagyobb plázáját>> Mureş Mall:Na most akkor ez pláza? >>>> Kultúraméter 2007:"Nemzeti sporttá" vált a shoppingolás>> Ne vásárolj semmit nap:Semmi Light-ot vegyenek! >>
A romániai piacban rejlő elképesztő lehetőségeket
illusztrálja egy mobiltelefon-piaci jelentés is. Eszerint 8,579 millió ügyfelével a Vodafone romániai részlege a legjobban pörgő cég a londoni központú multinacionális vállalatban. A Vodafone Romania adózás előtti profitja 280 millió dollár volt április és szeptember között. A cég bevétele 596,7 millió euró volt – 24 százalékos növekedéssel a tavalyi év hasonló időszakához képest.
Az ügyfelek száma szeptember végén egészen pontosan 8 millió 579 ezer 377 fő volt: a növekedés 19,9 százalék a 2006 szeptemberi állapothoz képest.
A fogyasztókért vívott versenyben a fő konkurens Orange Romania őszi mérlege: az ügyfelek létszáma május óta 793 ezerrel 9,31 millióra nőtt, a bevétel 326 millió euró. A Cosmote bevétele 105,2 millió euró lett az év első kilenc hónapjában – a cég tavalyhoz képest gyakorlatilag triplázta a bevételét (a növekmény 296 százalék). A Cosmote-nek 3 milliónál valamivel több ügyfele van.
Érdekes társadalmi jelenség,
hogy a fogyasztói kultúra ilyen iramú terjedésére, a felpörgő gazdasági fejlődés árnyoldalaira, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem szempontjaira igazából alig figyel a romániai társadalom – jegyzi meg az Evenimentul Zilei napilap kommentátora, Călin Hera az újság december 11-i számában.
Andreea Mihai marketingigazgató egy 2007 júliusában közölt reklámban (Le Monde Diplomatique 2007/7.)
Aláhúznám, hogy a bukaresti Orhideea hipermarketünk vásárlói látogatottság terén a harmadik helyen áll a világranglistán, rögtön két kínai Carrefour-üzlet után
Hera arra hívja fel a figyelmet, hogy az europarlamenti választásokon a legrosszabb eredményt a Zöld Párt érte el: mindössze 19 ezer 820 szavazatot kapott. A számvevőszék közlése szerint a párt azt jelentette be, hogy egyetlen lejnyi támogatást nem kapott a választási kampányban, és egyetlen hirdetést sem helyezett ki.
A jelenség azzal magyarázható – írja Hera – hogy civil szervezeteken kívül lényegében a társadalom nem érdeklődik a környezetvédelem kérdései iránt. A civilek ugyan összefogással és jól kitalált kampánnyal sikerre vihetnek egy-egy konkrét ügyet – például ilyen Verespatak –, de ez még messze van attól, hogy a zöld mozgalom befolyásos társadalmi erő legyen.
Németországban a zöldek többször is a mérleg nyelvét játszották a parlamentben a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között – példálózik a cikkíró.
Călin Hera azért is különösnek tartja a zöld gondolat ilyen fokú népszerűtlenségét Romániában, mert egy környezetvédő párt felfuttatása egyaránt csábító lehetőség lehetne a mozgalmár idealistáknak (mert rengeteg jó ügyet lehetne egy párton keresztül felkarolni) és a politikai karrierről álmodó oppurtunistáknak (mert elvileg sok pénz lenne a dologban).
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!