Plázasokk Romániában

„- Románia igazán bekerülhetne a Rekordok Könyvébe azért, mert amilyen nyomorultak vagyunk, mégis mi finanszírozzuk jóideje a latin anyavállalat veszteségét” – így kommentálta még 2004 júniusában Varujan Pambuccian képviselő, az alsóház távközlési bizottságának elnöke a francia Orange romániai pénzügyi eredményeiről szóló híreket. Bernard Moscheni, az Orange romániai vezérigazgatója három évvel ezelőtt egy zártkörű találkozón szintén így csodálkozott el: „- Igazán nem értem, honnan van ekkora a nyereségünk Romániában?!” Moscheni különben a cége eredményeiből, az ügyfélkör szédítő iramú növekedéséből arra tippelt, hogy a romániai minimálbérnek 600 dollárnak kell lennie (a valóságban 120 dollár volt 2004-ben). A romániai fogyasztás szárnyalását nem csak az egyre bővülő külkereskedelmi hiány, hanem a kiskereskedelemre specializálódott multinacionális vállalatok idei eredményei is jelzik.

A legújabb bejelentés a franciaországi központú Carrefour hipermarket-lánc romániai leányvállalatától származik.

Jacobo Caller Celestino igazgató közlése szerint egy évvel ezelőtt még az szerepelt az üzleti tervekben, hogy 2010-ben érik el az évi egymilliárd eurós forgalmat. De mivel az idei forgalom 40%-os bővüléssel várhatóan 850 millió euró körül alakul, a Carrefour illetékese közölte, több mint valószínű, hogy két évvel hamarabb,

már 2008 végén elérik az egymilliárdos álomhatárt.

Mit is jelent a gyakorlatban ez a pénzmennyiség? Ennyire rúg az összes romániai elektronika- és háztartásigép-áruház teljes forgalma. Más összehasonlításban: évi egymilliárd euró értékben árusít sört a négy legnagyobb romániai szeszesitalgyártó.

A Carrefour jelenleg tíz hipermarketet működtet Romániában, s a legújabb ma nyílik meg Brăila városában. A vállalat Franciaországon kívül összesen 4325 hiper- és szupermarketet, valamint diszkontáruházat működtet Európa-szerte.

Csak az idén a cég négy új üzletházat nyitott meg Romániában, továbbá 55 millió euróért felvásárolta a 21 kisebb alapterületű üzletet működtető bolthálózatot, az Artimát. A felvásárlás esetleges piactorzító hatásait még vizsgálja a versenyhivatal; de a Carrefour hazai menedzsmentje eleve azzal számolt, hogy az Artima-üzletek csak 2009-től járulnak hozzá számottevő mértékben a forgalomhoz.

Mint Celestino elmondta, a romániai polgárok egyre növekvő vásárlókedve az egész itteni menedzsmentet meglepte. A nagy üzletláncok közül különben

a Selgros Cash&Carry érheti el jövőre az egymilliárdos forgalmat.

További szempont, hogy a fenti adatok csupán az élelmiszer- és háztartási cikkek kereskedelmének felfutását jelzik: a plázadivat igazából csak egy-másfél éve indult be. Egy novemberi felmérés szerint a shoppingolás kezd valóságos nemzeti sporttá válni: a reprezentatív mintában megkérdezettek csak 29%-a válaszolta azt, hogy nem jár egyáltalán hipermarketekbe és mallokba vásárolni.

A piaci arányokat jól jelzi, hogy a TriGránit a budapesti West End City Centernél négyszer nagyobb plázát, irodaházat és lakóterületet épít Bukarestben Esplanada néven az Unirii téren, 800 ezer négyzetméteren. A befektetés – ismét a bűvös szám – egymilliárd euró, mely a tervek szerint további 3 milliárdot fog vonzani.

ide kapcsolódik: >> Pólus Center:Jobbra nézek, pláza, balra nézek, pláza >>>> Iulius Mall:Végigfotóztuk az ország legnagyobb plázáját>> Mureş Mall:Na most akkor ez pláza? >>>> Kultúraméter 2007:"Nemzeti sporttá" vált a shoppingolás>> Ne vásárolj semmit nap:Semmi Light-ot vegyenek! >>

A romániai piacban rejlő elképesztő lehetőségeket

illusztrálja egy mobiltelefon-piaci jelentés is. Eszerint 8,579 millió ügyfelével a Vodafone romániai részlege a legjobban pörgő cég a londoni központú multinacionális vállalatban. A Vodafone Romania adózás előtti profitja 280 millió dollár volt április és szeptember között. A cég bevétele 596,7 millió euró volt – 24 százalékos növekedéssel a tavalyi év hasonló időszakához képest.

Az ügyfelek száma szeptember végén egészen pontosan 8 millió 579 ezer 377 fő volt: a növekedés 19,9 százalék a 2006 szeptemberi állapothoz képest.

A fogyasztókért vívott versenyben a fő konkurens Orange Romania őszi mérlege: az ügyfelek létszáma május óta 793 ezerrel 9,31 millióra nőtt, a bevétel 326 millió euró. A Cosmote bevétele 105,2 millió euró lett az év első kilenc hónapjában – a cég tavalyhoz képest gyakorlatilag triplázta a bevételét (a növekmény 296 százalék). A Cosmote-nek 3 milliónál valamivel több ügyfele van.

Érdekes társadalmi jelenség,

hogy a fogyasztói kultúra ilyen iramú terjedésére, a felpörgő gazdasági fejlődés árnyoldalaira, a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem szempontjaira igazából alig figyel a romániai társadalom – jegyzi meg az Evenimentul Zilei napilap kommentátora, Călin Hera az újság december 11-i számában.

Hera arra hívja fel a figyelmet, hogy az europarlamenti választásokon a legrosszabb eredményt a Zöld Párt érte el: mindössze 19 ezer 820 szavazatot kapott. A számvevőszék közlése szerint a párt azt jelentette be, hogy egyetlen lejnyi támogatást nem kapott a választási kampányban, és egyetlen hirdetést sem helyezett ki.

A jelenség azzal magyarázható – írja Hera – hogy civil szervezeteken kívül lényegében a társadalom nem érdeklődik a környezetvédelem kérdései iránt. A civilek ugyan összefogással és jól kitalált kampánnyal sikerre vihetnek egy-egy konkrét ügyet – például ilyen Verespatak –, de ez még messze van attól, hogy a zöld mozgalom befolyásos társadalmi erő legyen.

Németországban a zöldek többször is a mérleg nyelvét játszották a parlamentben a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között – példálózik a cikkíró.

Călin Hera azért is különösnek tartja a zöld gondolat ilyen fokú népszerűtlenségét Romániában, mert egy környezetvédő párt felfuttatása egyaránt csábító lehetőség lehetne a mozgalmár idealistáknak (mert rengeteg jó ügyet lehetne egy párton keresztül felkarolni) és a politikai karrierről álmodó oppurtunistáknak (mert elvileg sok pénz lenne a dologban).