Lassan mindenki elfelejtette , hogy Romániában van infláció – és erre ősszel megugrott a pénzromlás. Az okokat kéne felszámolni, s nem tűzoltásként az irányadó kamatlábbal játszani, mondja a szakértő.
A vendégmunkások 6,8 milliárd dollárral Románia nagybefeketõi
A romániai vendégmunkások a 10. helyen állnak azon a toplistán, melyet a Világbank azokról az országokról állított össze, ahová a legtöbb pénzt küldik haza a külföldön dolgozók. A Remittance Trends 2007 címû becslés szerint idén 6,8 milliárd dollárt küldenek vissza a romániai vendégmunkások.
A legszorgalmasabbak az indiai állampolgárok, akik 27 milliárd dollárt küldenek (küldtek) haza az idén, majd Kína következik 25,7 milliárddal és Mexikó 25 milliárd dollárral. A toplista negyedik helyén a Fülöp-szigetek állnak (17 milliárd), majd ötödiken Belgium (7,2 milliárd). Németország és Nagy-Britannia holtversenyben hatodik 7-7 milliárd dollárral. A Világbank jelentése szerint világszerte csökkentek a valutaátutalás és -küldés költségei, de a déli félteke országaiba még mindig többe kerül, mint az északi államokba.
A túlfűtött növekedés és az infláció felpörgésének veszélyét látják az elemzők annak ellenére, hogy Romániában lassult a gazdasági növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők a harmadik negyedévre 5,1 százalékos növekedést vártak.
Ehelyett a hazai össztermék 5,7 százalékkal nőtt szeptember és november között – de tavaly november végén még 8,3 százalékos GDP-bővülést regisztrált a statisztikai intézet. Romániában az év első kilenc hónapjában 5,8 százalékkal nőtt a GDP, egy évvel korábban még 7,8 százalékkal.
Külföldi gazdasági elemzők az adatok fényében a korábbinál pesszimistábban ítélik meg a román gazdaság kilátásait – a biztató ebben csak annyi, hogy az egész közép- és kelet-európai térség kilátásai romlottak valamelyest.
Az Erste Bank elemzése szerint az elemzők szinte háromnegyede úgy véli: az egész régióban erősödni fog az infláció a közeljövőben. Az elemzés egészen konkrétan
Romániáról, Horvátországról és Magyarországról
állítja azt, hogy gazdasági kilátásaik romlottak októberhez képest. Románia esetében az Erste szakértői arra hajlanak, hogy a Nemzeti Bank valószínűleg emelni fogja az irányadó kamatlábat, hogy az infláció növekedésének valamelyest útját állja, és hasonló intézkedés várható Horvátországban is (Magyarországon viszont kamatláb-csökkenést valószínűsítenek).
Ami a tőkepiacokat illeti, az Erste arra számít, hogy a pesszimizmus részben a tőzsdéken is éreztetni fogja a hatását, vagyis a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) indexe, a BET csökkenni fog.
Hogy mi okozza a romániai inflációnövekedést,
ennek kapcsán eltér Popescu Tăriceanu kormányfő és a Nemzeti Bank értelmezése. „Jelenleg egyetlen makrogazdasági mutató alakulása sem nyugtalanít. Nyugtalanított viszont az infláció őszi alakulása, de a jelek arra utalnak, hogy a pénzromlás mértéke visszatér a megszokott keretek közé.
A bérek, fizetések növekedése állandóan a termelékenység növekedésével járt együtt. Az őszi inflációs hullám oka a villamosáram és az élelmiszer árának növekedése volt” [és nem a béremelések] – fejtette ki Tăriceanu.
Mindezt annak kapcsán tartotta fontosnak leszögezni, hogy októberben az infláció szinte 7 százalékra nőtt (egészen pontosan 6,84 százalék volt).
Alacsonyabb az állami újraelosztás és az adóteher Romániában
A költségvetési újraelosztás közel 50 százalékos mértéke akadályozza a gazdasági növekedést és a versenyképesség javulását Magyarországon – jelentette ki Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján. A korábbi pénzügyminiszter elõadásában megjegyezte: Szlovákiában 40-45 százalékos, Romániában 30-33 százalékos az újraelosztás. (Ide kapcsolódik, hogy Magyarországon a GDP 40 százaléka az adóterhelés, míg Szlovákiában és Romániában ez 30 százalék körül van.)
A gazdaságpolitikát elemezve Bokros Lajos úgy vélte, hogy a 2001-ben bekövetkezett mesterséges élénkítés után 2002-ben elmaradt a korrekció, noha kormányváltás volt. Hozzátette azt is, hogy a 2002-2006 közötti felelõtlen fiskális politika nyomán bekövetkezett államháztartási és a külsõ egyensúlyhiány csak azért nem torkollt csõdbe, mert az országnak szerencséje volt: 2004-2007 között hihetetlen pénzbõség jellemezte a globális piacokat.
A CEU professzora elmondta: a 2006-ban elkezdett stabilizáció elkerülhetetlen volt, ráadásul jó néhány reformelemet is tartalmaz, ilyen a felsõoktatási hozzájárulás, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése. Antal László a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai instabilitás elbizonytalanítja, ellehetetleníti a magyar gazdaságot.
Mugur Isărescu , a Nemzeti Bank (BNR) kormányzója többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek-fizetések több mint 20 százalékkal emelkedtek, miközben a termelékenység csak 10-11 százalékkal nőtt. Ez pedig inflációs nyomást eredményez.
„A hazai gazdaság valamilyen formában büntetni fogja a bérek nem fenntartható növekedését, ilyen eszköz például a nemzeti valuta árfolyama és az infláció” – nyilatkozta november végén Mugur Isărescu. Ha a politikai elit nem érti meg, hogy egyensúlyt kell tartani a társadalmi igények és a gazdaság lehetőségei között, akkor működésbe lépnek a piac önszabályozó mechanizmusai, ez pedig a nemzeti össztermék bővülésének visszafogásával járhat.
Mit léphet ilyen helyzetben a Nemzeti Bank?
„A BNR sikert siker után könyvelt el az infláció elleni harcban, és mindenki arra számított, hogy az év végén az infláció 4, plusz-mínusz 1 százalék körül lesz. A Nemzeti Bank sajnos nagyon kevés, az infláció leszorítására bevethető eszközzel rendelkezik, és az eddig sokszor használt irányadó kamatláb-módosítás valószínűleg sok negatív következményt von maga után.
Az irányadó kamatláb 0,5 százalékkal történő emelése 7,5 százalékra valószínűleg nemcsak az inflációt fogja visszafogni, hanem a gazdasági növekedést is” – írja blogjában Kelemen Zoltán közgazdász, a BT Aegon magánnyugdíj-pénztár marketingese.
Az okok? „A kamatláb növelése a megtakarítások növekedéséhez fog vezetni. Ez keresletcsökkenést idéz elő, és ezáltal csökkenti a túlzott kereslet inflációs hatását. Még mielőtt ezt a hatást a lakosság érezni kezdené, a kereskedelmi bankok valószínűleg növelni fogják a hitelek kamatlábát, és ez is hozzájárul a fogyasztás,
és ezáltal az infláció csökkenéséhez.
Az irányadó kamatláb megemelése miatt a lej erősödni is fog, mivel várható, hogy a kamatláb növelése a spekulatív tőke beáramlasat fogja előidézni. Az erősebb lej az euróban kifejezett árak csökkenését idézi elő, amely újból az infláció leszorításában segít”, magyarázza a közgazdász.
„Az elmélet nagyon szép, azonban az irányadó kamatláb növelése erős hatással van a gazdaságra is. Az előző években a gazdaság sikert sikerre halmozott, magas növekedési üteme jóval meghaladta a más EU-s országokban elért növekedést. Idén sajnos a növekedés üteme alig haladta meg a 4 százalékot az év első kilenc hónapjában, és az irányadó kamatláb növelése a növekedés ütemének lassulásához vezet. Nem kizárt, hogy a következő hat hónapban
Bõvülnek a valuta- és aranytartalékok
4,3 milliárd euróval nõttek Románia valuta- és aranytartalékai január és november között. A legnagyobb bõvülés július és szeptember között következett be. Ezt azzal magyarázza a nemzeti bank, hogy a BNR államkötvényei erõteljesen felértékelõdtek. A másik ok az volt, hogy a BNR jelentõs tételben vásárolt fel keményvalutát a hazai piacon – a BNR illetékesei ezt kizárólag azzal magyarázzák, hogy az import masszív növekedése miatt bõvíteni kellett a tartalékokat.
”Fenntartjuk a lehetõségeinket arra, hogy mindenféle kommentár és elõzetes magyarázat nélkül közbeavatkozzunk a pénzpiacon, ha úgy látjuk szükségesnek. A BNR így cselekedett a nyáron, és így fogunk lépni a következõ hónapokban, ha szükséges. A nemzeti bank irányított árfolyam-lebegtetésre vállalt kötelezettséget„ – magyarázta Mugur Isãrescu.
a gazdasági növekedés 3 százalék alá csökken.
Ebben az esetben már le is mondhatunk arról, hogy ötven év alatt az EU-s szintre jussunk – ahhoz legalább 5 százalékos gazdasági növekedés szükséges” – elemzi a kockázatokat Kelemen Zoltán.
„A lej erősödese is negatívan érinti a gazdaságot, mivel az exportőr cégek újabb veszteségeket fognak elkönyvelni. A kereskedelmi mérleg hiánya jelen pillanatban a GDP 10 százalékát teszi ki – ezt az egyensúlytalanságot hosszútávon nem lehet fenntartani, a lej leértékelődése pedig az infláció fellángolásához vezetne.
A nagy dilemma az irányadó kamatláb mértékének meghatározása. Egy alacsony kamatláb a gazdasági növekedés megélénküléséhez vezetne, azonban az infláció növekedése valószínűleg már közeptávon is veszélyeztetné a gazdasági növekedést. A magas irányadó kamatláb leszorítaná az inflációt, azonban valoszínűleg gazdasági stagnáláshoz vezetne, megnövelné a kereskedelmi mérleg hiányát, és óriási nyomást gyakorolna az exportáló cégekre.
A BNR helyzete egyáltalán nem egyszerű. Szerintem a mostani, 7,5 százalékos irányadó kamatláb lefékezi az infláció növekedését, azonban legalább egy 7,75-8 százalékos szint szükséges ahhoz, hogy az infláció csökkenjen. A 7,5 százalékos kamatláb hatásat csak három-hat hónap múlva fogjuk látni, de addig is meg kell néznünk, melyek az infláció okai, és lehet, hogy azokat kéne felszámolni, és nem utólag az irányadó kamatlábbal játszani” – zárja helyzetelemzését Kelemen Zoltán.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!