Lassan mindenki elfelejtette , hogy Romániában van infláció – és erre ősszel megugrott a pénzromlás. Az okokat kéne felszámolni, s nem tűzoltásként az irányadó kamatlábbal játszani, mondja a szakértő.
A vendégmunkások 6,8 milliárd dollárral Románia nagybefeketõi
A romániai vendégmunkások a 10. helyen állnak azon a toplistán, melyet a Világbank azokról az országokról állított össze, ahová a legtöbb pénzt küldik haza a külföldön dolgozók. A Remittance Trends 2007 címû becslés szerint idén 6,8 milliárd dollárt küldenek vissza a romániai vendégmunkások.
A legszorgalmasabbak az indiai állampolgárok, akik 27 milliárd dollárt küldenek (küldtek) haza az idén, majd Kína következik 25,7 milliárddal és Mexikó 25 milliárd dollárral. A toplista negyedik helyén a Fülöp-szigetek állnak (17 milliárd), majd ötödiken Belgium (7,2 milliárd). Németország és Nagy-Britannia holtversenyben hatodik 7-7 milliárd dollárral. A Világbank jelentése szerint világszerte csökkentek a valutaátutalás és -küldés költségei, de a déli félteke országaiba még mindig többe kerül, mint az északi államokba.
A túlfűtött növekedés és az infláció felpörgésének veszélyét látják az elemzők annak ellenére, hogy Romániában lassult a gazdasági növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők a harmadik negyedévre 5,1 százalékos növekedést vártak.
Ehelyett a hazai össztermék 5,7 százalékkal nőtt szeptember és november között – de tavaly november végén még 8,3 százalékos GDP-bővülést regisztrált a statisztikai intézet. Romániában az év első kilenc hónapjában 5,8 százalékkal nőtt a GDP, egy évvel korábban még 7,8 százalékkal.
Külföldi gazdasági elemzők az adatok fényében a korábbinál pesszimistábban ítélik meg a román gazdaság kilátásait – a biztató ebben csak annyi, hogy az egész közép- és kelet-európai térség kilátásai romlottak valamelyest.
Az Erste Bank elemzése szerint az elemzők szinte háromnegyede úgy véli: az egész régióban erősödni fog az infláció a közeljövőben. Az elemzés egészen konkrétan
Romániáról, Horvátországról és Magyarországról
állítja azt, hogy gazdasági kilátásaik romlottak októberhez képest. Románia esetében az Erste szakértői arra hajlanak, hogy a Nemzeti Bank valószínűleg emelni fogja az irányadó kamatlábat, hogy az infláció növekedésének valamelyest útját állja, és hasonló intézkedés várható Horvátországban is (Magyarországon viszont kamatláb-csökkenést valószínűsítenek).
Ami a tőkepiacokat illeti, az Erste arra számít, hogy a pesszimizmus részben a tőzsdéken is éreztetni fogja a hatását, vagyis a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) indexe, a BET csökkenni fog.
Hogy mi okozza a romániai inflációnövekedést,
ennek kapcsán eltér Popescu Tăriceanu kormányfő és a Nemzeti Bank értelmezése. „Jelenleg egyetlen makrogazdasági mutató alakulása sem nyugtalanít. Nyugtalanított viszont az infláció őszi alakulása, de a jelek arra utalnak, hogy a pénzromlás mértéke visszatér a megszokott keretek közé.
A bérek, fizetések növekedése állandóan a termelékenység növekedésével járt együtt. Az őszi inflációs hullám oka a villamosáram és az élelmiszer árának növekedése volt” [és nem a béremelések] – fejtette ki Tăriceanu.
Mindezt annak kapcsán tartotta fontosnak leszögezni, hogy októberben az infláció szinte 7 százalékra nőtt (egészen pontosan 6,84 százalék volt).
Alacsonyabb az állami újraelosztás és az adóteher Romániában
A költségvetési újraelosztás közel 50 százalékos mértéke akadályozza a gazdasági növekedést és a versenyképesség javulását Magyarországon – jelentette ki Bokros Lajos, a CEU vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, a Pénzügykutató Zrt. konferenciáján. A korábbi pénzügyminiszter elõadásában megjegyezte: Szlovákiában 40-45 százalékos, Romániában 30-33 százalékos az újraelosztás. (Ide kapcsolódik, hogy Magyarországon a GDP 40 százaléka az adóterhelés, míg Szlovákiában és Romániában ez 30 százalék körül van.)
A gazdaságpolitikát elemezve Bokros Lajos úgy vélte, hogy a 2001-ben bekövetkezett mesterséges élénkítés után 2002-ben elmaradt a korrekció, noha kormányváltás volt. Hozzátette azt is, hogy a 2002-2006 közötti felelõtlen fiskális politika nyomán bekövetkezett államháztartási és a külsõ egyensúlyhiány csak azért nem torkollt csõdbe, mert az országnak szerencséje volt: 2004-2007 között hihetetlen pénzbõség jellemezte a globális piacokat.
A CEU professzora elmondta: a 2006-ban elkezdett stabilizáció elkerülhetetlen volt, ráadásul jó néhány reformelemet is tartalmaz, ilyen a felsõoktatási hozzájárulás, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése. Antal László a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai instabilitás elbizonytalanítja, ellehetetleníti a magyar gazdaságot.
Mugur Isărescu , a Nemzeti Bank (BNR) kormányzója többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a bérek-fizetések több mint 20 százalékkal emelkedtek, miközben a termelékenység csak 10-11 százalékkal nőtt. Ez pedig inflációs nyomást eredményez.
„A hazai gazdaság valamilyen formában büntetni fogja a bérek nem fenntartható növekedését, ilyen eszköz például a nemzeti valuta árfolyama és az infláció” – nyilatkozta november végén Mugur Isărescu. Ha a politikai elit nem érti meg, hogy egyensúlyt kell tartani a társadalmi igények és a gazdaság lehetőségei között, akkor működésbe lépnek a piac önszabályozó mechanizmusai, ez pedig a nemzeti össztermék bővülésének visszafogásával járhat.
Mit léphet ilyen helyzetben a Nemzeti Bank?
„A BNR sikert siker után könyvelt el az infláció elleni harcban, és mindenki arra számított, hogy az év végén az infláció 4, plusz-mínusz 1 százalék körül lesz. A Nemzeti Bank sajnos nagyon kevés, az infláció leszorítására bevethető eszközzel rendelkezik, és az eddig sokszor használt irányadó kamatláb-módosítás valószínűleg sok negatív következményt von maga után.
Az irányadó kamatláb 0,5 százalékkal történő emelése 7,5 százalékra valószínűleg nemcsak az inflációt fogja visszafogni, hanem a gazdasági növekedést is” – írja blogjában Kelemen Zoltán közgazdász, a BT Aegon magánnyugdíj-pénztár marketingese.
Az okok? „A kamatláb növelése a megtakarítások növekedéséhez fog vezetni. Ez keresletcsökkenést idéz elő, és ezáltal csökkenti a túlzott kereslet inflációs hatását. Még mielőtt ezt a hatást a lakosság érezni kezdené, a kereskedelmi bankok valószínűleg növelni fogják a hitelek kamatlábát, és ez is hozzájárul a fogyasztás,
és ezáltal az infláció csökkenéséhez.
Az irányadó kamatláb megemelése miatt a lej erősödni is fog, mivel várható, hogy a kamatláb növelése a spekulatív tőke beáramlasat fogja előidézni. Az erősebb lej az euróban kifejezett árak csökkenését idézi elő, amely újból az infláció leszorításában segít”, magyarázza a közgazdász.
„Az elmélet nagyon szép, azonban az irányadó kamatláb növelése erős hatással van a gazdaságra is. Az előző években a gazdaság sikert sikerre halmozott, magas növekedési üteme jóval meghaladta a más EU-s országokban elért növekedést. Idén sajnos a növekedés üteme alig haladta meg a 4 százalékot az év első kilenc hónapjában, és az irányadó kamatláb növelése a növekedés ütemének lassulásához vezet. Nem kizárt, hogy a következő hat hónapban
Bõvülnek a valuta- és aranytartalékok
4,3 milliárd euróval nõttek Románia valuta- és aranytartalékai január és november között. A legnagyobb bõvülés július és szeptember között következett be. Ezt azzal magyarázza a nemzeti bank, hogy a BNR államkötvényei erõteljesen felértékelõdtek. A másik ok az volt, hogy a BNR jelentõs tételben vásárolt fel keményvalutát a hazai piacon – a BNR illetékesei ezt kizárólag azzal magyarázzák, hogy az import masszív növekedése miatt bõvíteni kellett a tartalékokat.
”Fenntartjuk a lehetõségeinket arra, hogy mindenféle kommentár és elõzetes magyarázat nélkül közbeavatkozzunk a pénzpiacon, ha úgy látjuk szükségesnek. A BNR így cselekedett a nyáron, és így fogunk lépni a következõ hónapokban, ha szükséges. A nemzeti bank irányított árfolyam-lebegtetésre vállalt kötelezettséget„ – magyarázta Mugur Isãrescu.
a gazdasági növekedés 3 százalék alá csökken.
Ebben az esetben már le is mondhatunk arról, hogy ötven év alatt az EU-s szintre jussunk – ahhoz legalább 5 százalékos gazdasági növekedés szükséges” – elemzi a kockázatokat Kelemen Zoltán.
„A lej erősödese is negatívan érinti a gazdaságot, mivel az exportőr cégek újabb veszteségeket fognak elkönyvelni. A kereskedelmi mérleg hiánya jelen pillanatban a GDP 10 százalékát teszi ki – ezt az egyensúlytalanságot hosszútávon nem lehet fenntartani, a lej leértékelődése pedig az infláció fellángolásához vezetne.
A nagy dilemma az irányadó kamatláb mértékének meghatározása. Egy alacsony kamatláb a gazdasági növekedés megélénküléséhez vezetne, azonban az infláció növekedése valószínűleg már közeptávon is veszélyeztetné a gazdasági növekedést. A magas irányadó kamatláb leszorítaná az inflációt, azonban valoszínűleg gazdasági stagnáláshoz vezetne, megnövelné a kereskedelmi mérleg hiányát, és óriási nyomást gyakorolna az exportáló cégekre.
A BNR helyzete egyáltalán nem egyszerű. Szerintem a mostani, 7,5 százalékos irányadó kamatláb lefékezi az infláció növekedését, azonban legalább egy 7,75-8 százalékos szint szükséges ahhoz, hogy az infláció csökkenjen. A 7,5 százalékos kamatláb hatásat csak három-hat hónap múlva fogjuk látni, de addig is meg kell néznünk, melyek az infláció okai, és lehet, hogy azokat kéne felszámolni, és nem utólag az irányadó kamatlábbal játszani” – zárja helyzetelemzését Kelemen Zoltán.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!