Miért került fel Biró Rozália az EP-feketelistára?

Azzal vádolja a Tiszta Parlamentért Koalíció (CPC) az RMDSZ EP-választási listájának negyedik helyén álló Biró Rozáliá t, Nagyvárad alpolgármesterét, hogy többször is visszaélt hivatali hatáskörével. Birónak több olyan vállalkozásban van tulajdonrésze, melyeket Kiss Sándor nagyvállalkozó, a Bihar megyei tanács RMDSZ-es elnöke alapított. Korábban Biró Kiss alkalmazottja volt. A közösen birtokolt cégek előnyös üzleteket bonyolítottak a nagyváradi városházával

– ezekkel az állításokkal indokolja a CPC – melyet 11 politikafigyeléssel foglalkozó nemkormányzati szervezet alapított –, hogy az alpolgármester

miért szerepel a testület europarlamenti feketelistáján.

A háttérhez tartozik, hogy a szervezet mögött olyan, közéleti monitoringgal foglalkozó civil szervezetek állnak, melyek az utóbbi két évben egyre inkább közelednek a Traian Băsescu fémjelezte oldal politikai álláspontjához.

Mi áll a Tiszta Parlamentért Koalíció állításai mögött? Elsőként Biró és Kiss nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozatait vetettük össze – az alpolgármester asszonyé itt érhető el , a megyei tanács elnökéé pedig ezen a linken .

Ebből az derül ki, hogy Biró Rozáliának kizárólag olyan cégekben – szám szerint nyolc kft.-ben – van kisebbségi tulajdonrésze, melyekben Kiss Sándor a többségi tulajdonos.

Az alpolgármester mind a nyolc cégnek nyújtott tulajdonosként kölcsönt, összesen 143 ezer 909 lej értékben (az összeg 42,3 ezer eurónak felel meg). A legnagyobb kölcsönt a Softpartner kapta az alpolgármestertől 56,5 ezer lej, a második legnagyobb összeget a Biolact 52 ezer lej értékben.

Hogy mi volt az oka annak, hogy az összes közös céget kölcsönnek kellett megtámogatni, Biró Rozália kérdésünkre azzal magyarázza, hogy a helyes cégpolitika az, ha a vállalkozók hosszú távra terveznek. Ha a cég új projektbe vág bele, és forrásbevonásra van szükség, a bankhitelnél előnyösebb, ha a tulajdonos nyújt kamatmentes kölcsönt a cégnek, mondja.

Kiss Sándor vagyonnyilatkozatából az derül ki, hogy a közös cégek legalább 60 százaléka, de jellemzően inkább a 75 százaléka van az ő,

és a fennmaradó rész van a Biró tulajdonában.

– Ennek oka az, hogy mi rokoni kapcsolatban állunk – magyarázza a Transindex kérdésére Biró. – Kiss Sándor a sógorom. Mi 1990 márciusában ilyen alapon egyeztünk meg abban, hogy vállalkozást indítunk Nagyváradon, ezért költöztem én ide Marosvásárhelyről.

Az egyezség arról szólt, hogy közös cégekről gondolkodunk, melyekben mindig 75-25 százalék arányban veszünk részt. Ez gyakorlatilag a mai napig is így érvényes. Ha a romániai gyakorlatot nézzük, általában a két-három tulajdonos alapította cégek nem igazán voltak hosszú életűek. A mi esetünk kivétel – magyarázza az alpolgármester.

Kiss Sándor – mint a vagyonnyilatkozatból kiderül – tizenkét kft.-t birtokol. Üzletrészeinek értéke 252 ezer 770 lej, euróban számolva, napi árfolyamom: 74 ezer 377 euró. A legnagyobb értéken a tejfeldolgozással és -forgalmazással foglalkozó Biolact Bihor Kft. szerepel Kiss vagyonnyilatkozatában: a 75,1 százalékos tulajdonrész eszerint 139 ezer 700 lejt ér.

A 48 főt foglalkoztató, 1994 decemberében alapított vállalkozás a pénzügyminisztériumban összesített adatok szerint tavaly 2,31 millió lejes forgalom mellett 449 ezer 129 lejes veszteséget termelt (ez 132 ezer eurónak felel meg). 2005-ben a cég még egyenesben volt: profitja 30923 lej – mintegy kilencezer euró – volt, 2,48 millió lejes üzleti forgalom mellett (a cég mérlegéből a főbb adatok a pénzügyminisztérium oldalán rákeresve érhetők el).

A megyei tanácselnök és az alpolgármester-asszony közös cége elképzelhető, hogy azért lett veszteséges, mert Kolozs megyében kizárták

az állami költségvetésből finanszírozott „tej és kifli” program beszállítói közül

(de az sem kizárt, hogy egy nagyobb beruházás vitte el a kft. tavalyi profitját). A projekt keretében a megyei tanácsok fizetik az elemi iskolások tízóraiját országszerte. Kolozs megyében 2006 augusztusáig a Biolact tejtermékeit az aradi Astral Impex szállította az iskolákba, mintegy 37 ezer gyermek részére – tehát a Kolozs megyei tanács üzleti partnere elsősorban az Astral volt, nem közvetlenül a tejtermelő vállalkozás.

A hatóságok azért bontottak szerződést mindkét céggel, mert az élelmiszerbiztonsági ellenőrzés higiéniai gondokat tárt fel a Biolactnál, ami azért is súlyos, mert kiskorú gyermekek voltak a fogyasztók – indokolta a lépést Cornelia Trif, a Kolozs megyei tanács szóvivője a Gazeta de Oradea napilap 2006. augusztus 14-i számában . (Az összképhez tartozik, hogy a Bihar megyei, élelmiszerbiztonságért felelős hatóság (DSSA) közlése szerint a Biolact a megye legmodernebbül felszerelt tejipari vállalkozásai közé tartozik, ahol a 2006 első félévében megejtett tíz hatóság ellenőrzés semmi kivetnivalót nem talált.)

A lap szerint nem véletlen, hogy az Astral Impex társult Kolozs megye kisiskolásainak ellátására a Biolacttal: az aradi cég már több ízben nyert a Bihar megyei iskolák

„tej és kifli” programjára kiírt versenytárgyaláson.

– Erre vonatkozóan a romániai törvénykezés elég világos – válaszol az összeférhetetlenséget érintő felvetésünkre Biró Rozália. – A jogszabály azt mondja ki, hogy választott funkcióban levő, vagy köztisztséget ellátó személy az összeférhetetlenség miatt közvetlenül nem vehet részt a cégei vezetésében. De a kritériumok között az nem szerepel, hogy ilyen funkciót betöltő valakinek nem lehet magánvállalkozása.

A törvény előírta kitételek minden egyes cégünk esetében be vannak tartva. Egyetlenegy direkt szolgáltatói szerződés sem jött létre sem a megyei, sem a városi önkormányzat és valamelyik cégünk között, a megyei és a helyi tanácshoz közvetlenül tartozó intézmények, vállalatok révén sem. Na de a törvény azt nem tiltja, hogy nekem magánszemélyként – aki egyben alpolgármester vagyok – ne lehessen vállalkozásom, és ez a cég a szabadpiacon ne értékesíthesse a termékeit.

Nyilvánvalóan nem tiltja a törvény, hogy egy versenytárgyalást megnyerő – jelen esetben tej- és kifliszállítást vállaló – disztribútor cég az én egyik vagy másik cégemtől vásárol termékeket, alapanyagokat. Biztos, hogy az a cég nem vásárolna tőlem, ha számára nem érné meg így, tehát ha a piacon nem nekem lenne a legjobb áram vagy a legjobb termékem

– válaszolja Nagyvárad alpolgármestere, lényeges különbségnek nevezve, hogy a Biolact nem közvetlenül az állammal, hanem egy másik magánvállalkozással kötött üzletet.

A „tej és kifli” projekt lebonyolítását szabályozó 2002/96-os kormányrendelet szerint a megyei tanácselnök joga kiválasztani az elektronikus közbeszerzési eljárásban résztvevő cégeket, és ők írják alá a nyertesekkel a beszállítói szerződéseket is. Kiss és Biró közös cége a nagyváradi roman nyelvű sajtó adatai szerint már 2004 óta részese volt az állami üzletnek: a Biolact eleinte Galac megyébe szállított kisiskolásoknak szánt tejet és tejterméket.

A másik, összeférhetetlenségi szempontból kifogásolható

Biró-Kiss üzlet szintén a Biolact Kft.-hez kapcsolódik. A Realitatea bihoreană napilap és a Hotnews hírportál 2004. szeptember 15-én arról cikkezett, hogy a Biolact áron alul jutott jól felszerelt üzlethelyiségekhez Nagyvárad két olyan piacterén, melyet a városháza vagyonkezelő cége, a RAPAS adminisztrál. Az összképhez tartozik, hogy Biró Rozália koordinálja a gazdasági, pénzügyi, szociális és vagyonkezelési igazgatóságok tevékenységét ( önéletrajzát lást keretes írásunkban ).

Röviden a történet annyi, hogy az árusok akkoriban havi 1,5 millió régi lejért (a három évvel ezelőtti árfolyamon 39,9 euróért) jutottak hozzá a nagyváradi piacokon egy négyzetméternyi pulthoz, melyre portékájukat kirakodhatták, a Biolact egy 23 négyzetméteres, illetve 12 négyzetméteres üzlethelyiséghez jutott hozzá havi 1,7 millió, illetve 2,3 millió lejes áron.

Igaz, hogy a cég versenytárgyaláson vett részt,

de az öt évre szóló – tehát elvileg most is érvényes – bérleti szerződés azért kifogásolható, mert a Biolact folyóvízzel, csatornázással ellátott, kicsempézett üzlethelyiségekhez jutott hozzá; míg a piaci árusok nem sokkal kevesebbért egy puszta asztalsor felületéből kapnak egy négyzetmétert – szemrevételezte a lap. A versenytárgyalás kiírása pedig úgy történt, hogy a városháza vagyonkezelője az egyik nagyváradi napilapban helyezett el egy apróhirdetést, amelyben csak ennyi szerepelt: „Üzlethelyiség kiadó. További inf.: 415.973.”

Az alpolgármester lapunknak adott válaszának lényege, hogy a Realitatea bihoreană összekevert két bérletiszerződés-kategóriát: amely vállalkozás egy egész üzlethelyiséget szándékszik bérelni a váradi piacokon, versenytárgyaláson kell résztvennie, és amelyik pályázó a legmagasabb árat kínálja, azé a bérlet. A legmagasabb árat a Biolact ígérte, így nyerte meg a licitet. A cikk nyomán ellenőrzés folyt a szerződéskötésről, és a hatóságok nem találtak semmi kivetnivalót – mondja Biró Rozália.

Az RMDSZ EP-listájának negyedik helyén álló jelölttel beszélgetve arra is rákérdeztünk, hogy egyes hírek szerint vizsgálatot folytat őellene és Kiss Sándor ellen Korrupcióellenes Ügyészség (DNA).

– Az, hogy ki ellen nyomoz a DNA,

és ki ellen nem, az enyhén szólva elég zavaros; de ha eljárást indítanak valaki ellen, erről tudósítaniuk kell az illetőt. Jelen pillanatig engem nem értesítettek arról, hogy bárminemű eljárás indult volna ellenem – nyilatkozta Biró.

A két történet kapcsán azt a kérdést vetettük fel Biró Rozáliának, hogy nem lenne tisztább a képlet, ha teljesen kilépne a cégekből addig, amíg köztisztséget tölt be, s így az összeférhetetlenség árnyéka sem merülne fel személye kapcsán. Az EP-jelölt válasza:

– Mi különbség lenne, hogyha most kivonulnék a cégekből, és a részvényeimet a férjemre ruháznám át? Mert nyilvánvaló, hogy tíz-tizenöt éves befektetéseimet nem dobom ki az ablakon. Én a következőképpen látom. Megvannak a törvények, tiszteletben kell tartanunk őket, nekem is, önnek is, mindenkinek.

A jogszabályok azt mondják, nem ügyvezethetem a tulajdononban levő céget, és az nem köthet direktben szerződést sem az önkormányzattal, sem a helyi-megyei tanácsok intézményeivel. Hát kérem szépen, ezt kötelességem betartani. De azt, hogy bezárjam a gyáramat, azt nem. És az abszurd is lenne.