Repült az üzlet: nem tudja teljesíteni Marosvásárhely a WizzAir kéréseit
2007. október 24. – 21:08
frissítve
A fapados légitársaság vakleszállás t lehetővé tevő berendezést, parkolóbázist és még kisebb illetéket kért – a Maros megyei tanács nem bólintott rá.
Sikertelen volt a marosvásárhelyi repülőtér, illetve a WizzAir olcsó repülőutakra szakosodott vállalat vezetőségének mai tárgyalása. A közép-európai fapados légitársaság elvárásait a repülőtér és annak fenntartója, a Maros megyei tanács vállalhatatlannak tartja – számolt be a Transindex nek a négyórás találkozón jelen levő Lokodi Edit Emőke tanácselnök. A WizzAir pénteken jelentette be, hogy erdélyi járatait decembertől a kolozsvári reptérről indítja. Lokodi elmondta, a WizzAir írásos garanciát kért arra, hogy a vakleszállást lehetővé tevő ILS berendezést 2008 márciusáig üzembe helyezik; ez azért nem tartható szerinte, mert a berendezés megvásárlása a ROMATSA légiirányító hatóság feladata.
Foltos
A berendezés a Baneasa egyik régi ILS-e volt, a lehetõ leggyengébb verzió. A wizz számára a desztináció nagyonis jól ment, hülye lenne bármi saját belsõ ok miatt feladni, amikor majdnem mindig telt házzal repülte. Viszont ahogy jön az õsz, egyre sûrûbben nem tud a járat leszállni, ahogy ez már mostanság is megtörtént.
Én úgy tudom, volt egy megállapodás a wizz és a reptér között, hogy a reptér magasabb fokozatú ILS-t telepít, nem telepített. Jellemzõ ottani mentalitás és játék, csak jöjjenek ide, aztán majd meglátjuk. Amikor csak belföldi járatok voltak, akkor is nagy volt a kínlódás. A vidrátszegi pálya közel van a Maroshoz, és a hegyek kétoldalt védik, ha egy kicsit is alkalmas a ködképzõdésre az idõ, akkor ott biztos képzõdik köd. Kolozsvár ebbõl a ezempontból jobb környék, hosszabb a páklya és jobb az ILS.
További kérés az volt, hogy a repülőtér platformját növeljék meg, mivel a fapados légitársaság parkolóbázist szeretne létrehozni – ez azért nem teljesíthető, mert egy ilyen munkálat
a megyei tanács egész éves költségvetését emésztené fel.
Elmondtuk, próbálunk kormánytámogatásért lobbizni úgy, ahogy már az idén is megtettük, de ezért sem vállalhatunk írásos garanciát – nyilatkozta a tanácselnök.
Lokodi beszámolója szerint a harmadik – szintén teljesíthetetlen – feltétele a WizzAir Marosvásárhelyen maradásának az volt, hogy az egy utasra eső reptéri illetéket csökkentsék a jelenlegi 7,22 euróról 5,30 euróra. A jelenlegi díjszabással egy repülőgép leszállása körülbelül 770 euróba kerül Vásárhelyen – ehhez képest Szebenben 2700, Kolozsváron pedig több, mint 3000 euró egy landolás.
Az illeték további csökkentése ellen szól az is, hogy nem lehet preferenciális díjszabást szabni a WizzAir számára – minden, a reptéren leszálló repülőgép számára ugyanannyi kell legyen az illeték. Ez azt eredményezné, hogy a megyei tanács a repülőtér fenntartási költségeinek még nagyobb részét kellene állja, pedig már most is 60 százalékot fizet – mondta Lokodi, hozzátéve, hogy Marosvásárhelyen az a helyzet állt elő, hogy
egyedül a megyei tanács küzdött
a légitársaság megtartásáért, pedig a megyei hatóságnak semmilyen közvetlen gazdasági haszna nincsen a járatokból. Sem a helyi vállalkozói szféra, sem pedig a marosvásárhely polgármesteri hivatal nem segített meggyőzni a WizzAirt, pedig a fellendülő gazdaság és a költségvetésbe befolyó adók miatt elsősorban nekik érdekük a fapados légitársaság megtartása.
VAG
– a TGM-i járatok (fõleg a BCN, de a BUD is – hiszen e miatt jár a Malév azóta kisgéppel megy oda a 737-es helyett) jól mennek/mentek. Különben nem lenne bõvítés (lsd. TGM-LTN és TGM-DTM). – nagyon sokszor van leszállásra alkalmatlan idõ (tavaly õsszel volt, hogy három napig köd volt). A meglévõ ILS használatának látási minimuma 800 méter. Ha valakinek van energiája, keressen még egy olyan nemzetközi repülõteret, ahol ennyi. Másfél éve nincs fejlesztés ezen a téren. ( A gép és a személyzet minimuma 75 méter). – a reptér földi személyzete (az én tapasztalataim szerint) mindent megtesz, de néha hiányoznak/hiányoztak az alapvetõ feltételek (üzemanyag, air startert kezelni képes szakember, pálytakarítás, mûködõképes internet, SITA ... etc). – a Malév ha néha nem tud leszállni, akkor nem ugrik még három járata automatikusan ~500 utassal (mivel kis géppel üzemel és nem repül tovább). – egy TGM-i divertálás néha 2-3 óra késést jelent, mivel a román nemzetiségû utasok kedvenc idõtöltése a repülõn végzett ülõsztrájk, és egyéb Wizz Air (alkalomadtán más céghez tartozó) repülõgépek megrohamozása, hogy vigye õket TGM-be. Erre volt példa Budapesten és Bukarestben is. A román rendõr fel sem mert menni a gépre... a köd felé elindított járatokról pedig annyit, hogy a BCN-TGM mondjuk 3 órát repül, azalatt sok minden megtörténhet, fõleg, mivel a helyi idõjárás elõrejelzés sokszor inkább csak az aktuális idõjárás alakuláshoz mérten változik (hogy finoman fogalmazzak).
Korábban Lokodi a Rompres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, összesen 8 millió lejre (több mint 2 millió 350 ezer euróra) lenne szüksége a tanácsnak ahhoz, hogy a megfelelő beruházásokat elvégezzék. Lokodi szerint azonban a WizzAir vélhetően
nem a beruházások hiánya miatt távozott,
hanem elsősorban az alacsonyabb repülőtéri illetékekben érdekelt, ami új légi társaságként a kolozsvári repülőtéren is megilletné őket ottani működésük első évben.
Borbély László regionális fejlesztési miniszter a hétvégén elmondta, szerinte kommunikációs hiba támadt a légi társaság és a repülőtér vezetősége között, ugyanis ez utóbbi a WizzAir egyik október eleji, a Kolozsvárra költözést kilátásba helyező levelét válaszra sem méltatta.
A tárcavezető felajánlotta, közvetíteni fog a felek között és azt is jelezte, hogy van lehetőség a kifutópálya korszerűsítésére, hiszen a kormány kész 4 millió lejt (több mint 1 millió 100 ezer eurót) kiutalni erre a célra.
Kázmér Natasa , a WizzAir kommunikációs igazgatója megkeresésünkre nem akart további részleteket elárulni a költözés hátteréről; elmondta, a döntés indoklása a légitársaság október 18-i közleményében olvasható, minden egyéb spekuláció csupán. A közleményben az áll, hogy azért indul november 13-tól Kolozsvárról a WizzAir, mert
Texbien
(…) intézd el, hogy egy LTN -BUD járat Kolozsvaron landoljon reggel 6-kor, ígérjél be nekik egy mentõrepülõt 9-re, utána 10-re, majd 11-kor jelentsd be, hogy délben indulnak Pestre busszal, akinek nem tetszik, faxon vagy emailben lehet reklamalni!
Marosvásárhelyen sokszor kedvezőtlen az időjárás
(vagyis gyakran van köd), és az a körülmény, hogy a repülőtér nem javított leszállító rendszerén, folyamatosan veszélyeztette a légitársaság járatainak pontosságát, késéseket és nem kívánt törléseket eredményezve. Ezzel ellentétben a kolozsvári repülőtér már jóval fejlettebb technologiával és megfelelő növekedési tervvel rendelkezik, melyek kedvező körülményeket biztosítanak az egyre növekvő légitársaság számára.
Az idézetek az Index fórumának Wizzair-airbus A320 topikjából származnak
A fórum Foltos nicknevű tagja így reagált a fenti összeállításra: (2007.10.24 22:46:35)
Tisztelt Transindex, nyugodtan közvetítsd a tanácsom: tessék privatizálni a repteret!!!! Befektetõket keresni, akik beruháznak! Akiknek nem a megyei költségvetésbõl kell szûkösködni, és akik az igények szerint költik a pénzt, hogy aztán profitáljanak belõle! Akik megalapozottan ígérhetnek vagy ugyancsak megalapozottan nem igérnek, ha olyan a helyzet! Akik valóban üzleti alapokon üzemeltetnék a repteret, merthogy a légitársaságok is (hm, a Tarom esetében nem vagyok benne biztos) szigorúan üzleti alapon dolgoznak és járnak oda. Ha odajárnak.
És a legújabb hozzászólás:
szállítólevél
Hja kérem ez az egész tegnapi tárgyalósdi semmi másról nem szólt, mint a helyi politikusok és a repülõtér vezetés felelõsségének elfedésérõl. Most aztán lehet széttárni a karokat. A privatizációt látom én is megoldásnak. Ettõl még kisebbségi tulajdonos maradhatna a megye. Nulla befektetés-sõt azonnali bevétel- és ha elkezd fialni az üzlet akkor ebbõl a tulajdoni hányadnak megfelelõ részesedés. Mindenesetre 0 költség a jövõben, kivéve persze azokat az infrastrukturális fejlesztéseket amiket a reptér közvetlen környezetében meg kell valósítani. Ezeket azonban így is, úgy is meg kell tenni. Miért ne fordulhatna elõ, hogy éppen a Wizzair pénzügyi befektetõi látnának fantáziát egy reptérvásárlásban?
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!