Romániában is lanyhulhat a gyors növekedés; az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlása miatt valószínűleg nehezebb és drágább lesz a hitelhez jutás.
Kelet-Európa meg fogja szenvedni a globális pénz- és tőkepiaci felfordulást, áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik vezető tisztviselőjének a figyelmeztetésében. Erik Berglof , a kelet-európai gazdasági átalakulási folyamat pénzügyi olajozására több mint másfél évtizede létrehozott bank főközgazdásza a hétfői Financial Times által közölt leiratában közli az EBRD munkatársaival: a bank vezetése biztosra veszi, hogy a válság a nyugati világban súlyos lesz, és bizonyosra vehető az is, hogy ez nem marad hatás nélkül a bank tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban sem. Berglof szerint a térségben két hatás várható: rövid távú likviditási problémák jelentkezhetnek, és hosszabb távra is emelkedhetnek a hitelköltségek. Az EBRD vezető közgazdásza szerint az utóbbi a fontosabb hatás, mivel ha megnehezül és drágul a hitelhez jutás, akkor lassulni fog a térségbeli országok jelenleg „nagyon gyors” növekedési üteme.
Berglof szerint öt, nagy folyómérleghiányokat maga előtt görgető ország „került nyomás alá”:
Románia, Magyarország, Lettország, Bulgária és Szerbia.
Az EBRD főközgazdásza úgy tartja, hogy a nagyobb kockázati tudatosságnak előnyei is lehetnek egyes országokban, azáltal, hogy lanyhul a hitelből finanszírozott gyors növekedés. „ Bizonyos hűlés jól jöhet ezekben az országokban. Gazdaságaik, különösen ingatlanszektoruk és építőiparuk túl gyorsan, néha fenntarthatatlan ütemben növekedett ”, áll a londoni üzleti napilapban ismertetett dokumentumban. Berglof azonban elismeri, hogy a kelet-európai térség egésze eddig „nagyon jól átvészelte a pénzpiaci felfordulást”.
Az európai hitelintézetek közül a Deutsche Bank ra lehet a legnagyobb hatással az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlását követő hitelpiaci turbulencia. Pesszimistább becslések szerint akár 625 millió euróval is romolhat a bank harmadik negyedben elért eredménye.
Miért omlott össze az amerikai másodlagos jelzálogpiac?
A folyamat több évre vezethetõ vissza. Amikor az információtechnológiai szektor, azaz a dotkomlufi kipukkadt, a FED radikális kamatcsökkentéssel válaszolt. Tette ezt azért, hogy életet leheljen a gazdaságba, hogy a tõke a beruházásokat, a vállalatokat, és ne a bankbetéteket vagy az államkötvényeket keresse. Mivel ez utóbbi, a legkockázatmentesebbnek ítélt befektetési formán alacsonnyá vált az elérhetõ hozam, a tõke valóban elkezdett új befektetési lehetõségeket keresni. Meglódult a jelzálogpiac, de a fogyasztási hiteleké is, a hitelekbõl származó pénzek pedig megjelentek a tõkepiacokon. Az amerikai lakosság az elmúlt években rendre többet költött, mint amennyit megkeresett, a jelentõsen bõvülõ fogyasztást pedig jelzáloghitelekbõl fedezték. Az USA-ban egy ingatlanra több hitel is bejegyezhetõ, és sokan éltek is a lehetõséggel. A pénzt pedig nem feltétlen csak fogyasztási cikkekre, hanem tõkepiaci befektetésekre is használták. 2006 végén elkezdett kipukkadni az ingatlanpiaci lufi, azaz megállt a hitelek felvételéhez is alapot nyújtó értéknövekedés, az árak lefelé fordultak. Ez a fedezeti érték csökkenéséhez és a másodlagos jelzálogpiac erõteljes zavarához, a második és többedik hiteleket folyósító cégek egy részének csõdjéhez vezetett. (index)
Világszerte drámai mértékben zuhant a befektetői kereslet az olyan befektetési konstrukciók iránt, amelyekben bármilyen kockázati osztályú értékpapírosított jelzálog-követelés szerepel fedezetként. Független londoni elemző- és befektetőházak elsősorban nem Kelet-Európát és a felzárkózó térséget tartják a legsebezhetőbbnek; előrejelzésük szerint amerikai gazdasági recesszió következik. Az amerikai gazdaságnak várhatóan rendkívüli változásra van szüksége ahhoz, hogy a lakóingatlan-eladásokat stabilizálni lehessen.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint a befektetők legutóbb az 1997-es ázsiai válság után váltak igazán szkeptikussá a felzárkózó térség mint különálló befektetési osztály iránt. A cég várakozása szerint az európai felzárkózó szuverén adósok kockázati besorolásai azonban ellenállónak fognak bizonyulni, és elkerülhető lesz az egy évtizede tapasztalt „kollektív zuhanás”.
Az európai felzárkózó térség finanszírozása ugyanis jórészt az ott érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankoktól érkezik.
Valószínűtlen, hogy piaci feszültség idején
ezek az anyaintézmények gyorsan elzárnák a hitelcsapot. Ez saját jövedelmüket is érintené, hiszen a térségi – sok esetben stratégiai befektetésként kezelt – leánybankjaik fizetőképessége kerülne veszélybe, állt az S&P múlt havi elemzésében.
Az amerikai gazdasági recesszió igen valószínű. A Federal Reserve múlt havi, váratlanul nagyarányú – fél százalékpontos – kamatcsökkentése után a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő azt írta: a csökkentés mértéke jelzi, hogy a Fed egyetért az egy éven belüli amerikai recessziónak átlagosan 32 százalékos esélyt adó piaci konszenzussal. A Moody's maga ennél is borúlátóbb: a hitelminősítő rendszeres globális hitelfolyamat-elemzéseinek egyik legutóbbi összeállítása szerint a ház most
40 százalékosra becsüli az amerikai recesszió esélyét.
Ugyanilyen, 40 százalékos esélyt jósolt az amerikai recessziónak a következő egy évre Londonban minap kiadott új, havi világgazdasági előrejelzésében az Economist Intelligence Unit (EIU) . A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző cége ezzel alaposan megemelte az amerikai recessziós kockázatra adott prognózisát, amely az előző havi hasonló jelentésben még 30 százalék volt.
Az EIU szerint Közép- és Kelet-Európára a hitelválság csak „marginális” hatással lesz. A cég a térségben egyébként is lassulással számol, de magas szintről: az idei évre átlagosan 6,7 százalékos, jövõre 5,8 százalékos, 2009-ben 5,3 százalékos gazdaségi növekedést valószínûsít. Idén a balti államokban és Bulgáriában 15-20, Romániában 10 százalék feletti, Magyarországon ugyanakkor 5 százalékos GDP-arányos folyómérleg-hiány várható.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!