Nem ritka a napi 10 óra munka, a minimálbér csak álom. „Nem gazdaságossági kérdésről, kizsákmányolásról van szó”, derül ki a felmérésből.
Gyakran „rabszolgatartással” felérő körülmények között foglalkoztatják a kelet-európai EU-tagállamokból nagy-britanniai munkavállalásra érkezőket, áll a brit országos szakszervezeti szövetség (TUC) kedden Londonban kiadott jelentésében.
Az 508 lengyel és litván munkavállaló körében elvégzett kérdőíves vizsgálat egyebek mellett azt mutatta ki, hogy a kelet-európaiakat sokszor heti 60 órát meghaladó munkaidőben dolgoztatják, a túlóradíjat azonban különböző levonások címén megtagadják tőlük, sőt gyakran a rendes munkaidőre járó, óránkénti 5,05 fontos (24,6 új lejes) törvényes minimálbért sem fizetik ki nekik.
A válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy nem keresi meg a minimálbért sem. A TUC kimutatása szerint a minimálbérnél kevesebbet kereső kelet-európaiak aránya több mint a tízszerese a brit nemzetgazdasági átlagnak: országosan a foglalkoztatottak 1,3 százaléka keres kevesebbet a törvényes minimumnál.A jelentésben idézett esetek között szerepel az a beszámoló, amely szerint
egy munkáltató 60 perc helyett 100 percnek számol
egy-egy munkaórát, és amikor az alkalmazottak ezt kifogásolták, azt mondta: ilyen a bérelszámolást végző szoftver, amelyet nem tud módosítani.
A 27 oldalas TUC-jelentés szerint a munkaadók gyakran azzal érvelnek, hogy csak ilyen feltételekkel tudják a kelet-európaiak által betöltött, általában „marginális” állásokat egyáltalán fenntartani, magasabb bérek esetén ezek az állások nem is léteznének.
A szakszervezeti szövetség szerint azonban ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert a vizsgálatba bevont cégek könnyedén megfizethetnék rendesen is a bevándorló alkalmazottakat, vagyis „nem gazdaságossági kérdésről, hanem kizsákmányolásról van szó”.
Év végén dõl el, szabad lesz-e a nagy-britanniai munkavállalás
A brit kormány év végén dönt véglegesen arról, hogy továbbra is érvényben tartja-e a romániai és bulgáriai munkaerõ-korlátozásokat, vagy eltörli az intézkedést – válaszolta David Miliband külügyminiszter a Hotnews hírportál kérdésére.
Miliband szerint a jelenlegi rendszer hatékonyan mûködik, de már elkezdõdött a felülvizsgálati folyamat: a brit kormány illetékesei azt vizsgálják, miként hatott ki a nagy-britanniai munkaerõpiacra a kelet-európai dolgozók beáramlása. Miliband ugyannakor nem közölt semmit arról, milyen álláspont körvonalazódik a kormányban, és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miként viszonyul a Brown-kabinet a munkaadói oldal nyomásgyakorlásához, amely a korlátozások teljes eltörlését célozza.
A TUC kimutatása szerint a legtöbbször bepanaszolt munkáltatók mindegyike erősen nyereséges; van olyan, amelyik évente 45 millió font (220 millió lejes) profitot ér el. Ugyanezeknek a cégeknek az igazgatói évente 100-600 ezer font közötti fizetéseket visznek haza, áll a jelentésben.
A felmérés szerint a kelet-európai EU-munkavállalók több mint a negyedének nincs írásos munkaszerződése, és általánosságban több mint a felük számolt be valamilyen alapvető munkahelyi problémáról.
Brendan Barber , a TUC főtitkára a vizsgálat eredményeit úgy kommentálta, hogy a bevándorló munkavállalókkal szembeni módszeres visszaélésről van szó, amely
„újkori rabszolgatartással ér fel”.
A TUC – főleg a kelet-európaiakra tekintettel – a vizsgálat során tapasztaltaktól ösztönözve összeállított egy 40 oldalas tájékoztatót, amely részletes eligazítást ad a munkavállalóknak jogaikról, illetve a gyakorlati teendőkről nagy-britanniai munkavállalás esetén. (Az angol nyelvű tájékoztató ezen a linken itt érhető el .)
Amúgy nem a most közzétett TUC-jelentés az első, amely felhívja a figyelmet a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európaiakkal szembeni visszaélésekre.
Tavasszal a BBC tévé sugárzott egy riportfilmet, amelynek kicsengése szerint kizsákmányoló emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.
Nem sokkal korábban a Magyar Távirati Irodának számolt be megpróbáltatásairól két magyar, akiket munkalehetőség ígéretével csalt ki egy kitelepült magyar „közvetítő” csoport Nagy-Britanniába. A beszámoló szerint az „állásközvetítők” a becsapottak nevében, helyi bankokban több ezer font összegű „vállalkozáskezdési” hiteleket vesznek fel, és ezt azonnal el is költik nagy értékű műszaki cikkekre – tévékre, számítógépekre, telefonokra.
A társaság ezeket a cikkeket féláron elpasszolja a feketepiacon, a bevételből azonban a hitel tényleges felvevője általában semmit nem lát, mert azt mondják neki: még ő tartozik a kiutaztatásért, a szállásért és az ellátásért.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai tagállamok előtt, és azóta hivatalos becslések szerint több mint félmillióan érkeztek munkavállalás céljából az új EU-országokból; kétharmaduk lengyel.
Hírforrás: MTI, Hotnews
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!