„Rabszolgák” a keletiek Nagy-Britanniában, állítják a szakszervezetek
2007. szeptember 5. – 17:46
frissítve
Nem ritka a napi 10 óra munka, a minimálbér csak álom. „Nem gazdaságossági kérdésről, kizsákmányolásról van szó”, derül ki a felmérésből.
Gyakran „rabszolgatartással” felérő körülmények között foglalkoztatják a kelet-európai EU-tagállamokból nagy-britanniai munkavállalásra érkezőket, áll a brit országos szakszervezeti szövetség (TUC) kedden Londonban kiadott jelentésében.
Az 508 lengyel és litván munkavállaló körében elvégzett kérdőíves vizsgálat egyebek mellett azt mutatta ki, hogy a kelet-európaiakat sokszor heti 60 órát meghaladó munkaidőben dolgoztatják, a túlóradíjat azonban különböző levonások címén megtagadják tőlük, sőt gyakran a rendes munkaidőre járó, óránkénti 5,05 fontos (24,6 új lejes) törvényes minimálbért sem fizetik ki nekik.
A válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy nem keresi meg a minimálbért sem. A TUC kimutatása szerint a minimálbérnél kevesebbet kereső kelet-európaiak aránya több mint a tízszerese a brit nemzetgazdasági átlagnak: országosan a foglalkoztatottak 1,3 százaléka keres kevesebbet a törvényes minimumnál.A jelentésben idézett esetek között szerepel az a beszámoló, amely szerint
egy munkáltató 60 perc helyett 100 percnek számol
egy-egy munkaórát, és amikor az alkalmazottak ezt kifogásolták, azt mondta: ilyen a bérelszámolást végző szoftver, amelyet nem tud módosítani.
A 27 oldalas TUC-jelentés szerint a munkaadók gyakran azzal érvelnek, hogy csak ilyen feltételekkel tudják a kelet-európaiak által betöltött, általában „marginális” állásokat egyáltalán fenntartani, magasabb bérek esetén ezek az állások nem is léteznének.
A szakszervezeti szövetség szerint azonban ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert a vizsgálatba bevont cégek könnyedén megfizethetnék rendesen is a bevándorló alkalmazottakat, vagyis „nem gazdaságossági kérdésről, hanem kizsákmányolásról van szó”.
Év végén dõl el, szabad lesz-e a nagy-britanniai munkavállalás
A brit kormány év végén dönt véglegesen arról, hogy továbbra is érvényben tartja-e a romániai és bulgáriai munkaerõ-korlátozásokat, vagy eltörli az intézkedést – válaszolta David Miliband külügyminiszter a Hotnews hírportál kérdésére.
Miliband szerint a jelenlegi rendszer hatékonyan mûködik, de már elkezdõdött a felülvizsgálati folyamat: a brit kormány illetékesei azt vizsgálják, miként hatott ki a nagy-britanniai munkaerõpiacra a kelet-európai dolgozók beáramlása. Miliband ugyannakor nem közölt semmit arról, milyen álláspont körvonalazódik a kormányban, és arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miként viszonyul a Brown-kabinet a munkaadói oldal nyomásgyakorlásához, amely a korlátozások teljes eltörlését célozza.
A TUC kimutatása szerint a legtöbbször bepanaszolt munkáltatók mindegyike erősen nyereséges; van olyan, amelyik évente 45 millió font (220 millió lejes) profitot ér el. Ugyanezeknek a cégeknek az igazgatói évente 100-600 ezer font közötti fizetéseket visznek haza, áll a jelentésben.
A felmérés szerint a kelet-európai EU-munkavállalók több mint a negyedének nincs írásos munkaszerződése, és általánosságban több mint a felük számolt be valamilyen alapvető munkahelyi problémáról.
Brendan Barber , a TUC főtitkára a vizsgálat eredményeit úgy kommentálta, hogy a bevándorló munkavállalókkal szembeni módszeres visszaélésről van szó, amely
„újkori rabszolgatartással ér fel”.
A TUC – főleg a kelet-európaiakra tekintettel – a vizsgálat során tapasztaltaktól ösztönözve összeállított egy 40 oldalas tájékoztatót, amely részletes eligazítást ad a munkavállalóknak jogaikról, illetve a gyakorlati teendőkről nagy-britanniai munkavállalás esetén. (Az angol nyelvű tájékoztató ezen a linken itt érhető el .)
Amúgy nem a most közzétett TUC-jelentés az első, amely felhívja a figyelmet a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európaiakkal szembeni visszaélésekre.
Tavasszal a BBC tévé sugárzott egy riportfilmet, amelynek kicsengése szerint kizsákmányoló emberkereskedelemmé fajult a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai kiközvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért több száz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósságcsapdába ejtve az áldozatokat.
Nem sokkal korábban a Magyar Távirati Irodának számolt be megpróbáltatásairól két magyar, akiket munkalehetőség ígéretével csalt ki egy kitelepült magyar „közvetítő” csoport Nagy-Britanniába. A beszámoló szerint az „állásközvetítők” a becsapottak nevében, helyi bankokban több ezer font összegű „vállalkozáskezdési” hiteleket vesznek fel, és ezt azonnal el is költik nagy értékű műszaki cikkekre – tévékre, számítógépekre, telefonokra.
A társaság ezeket a cikkeket féláron elpasszolja a feketepiacon, a bevételből azonban a hitel tényleges felvevője általában semmit nem lát, mert azt mondják neki: még ő tartozik a kiutaztatásért, a szállásért és az ellátásért.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az új kelet-európai tagállamok előtt, és azóta hivatalos becslések szerint több mint félmillióan érkeztek munkavállalás céljából az új EU-országokból; kétharmaduk lengyel.
Hírforrás: MTI, Hotnews
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!