Az ideiglenes tartózkodási engedély ideje nem múlt el: az urban legend ellenére büntetik, ha nincs. A különbség csak annyi, hogy ezután a lakástulaj szív. És nagyobbat, mint eddig a bérlő.
Nem ön az első, aki ezzel a kérdéssel fordul hozzánk – közli a rendőrség lakosságnyilvántartási osztályának egyszerűen csak Rusu ként bemutatkozó, kedves munkatársa, amikor arról érdeklődöm, mi igaz abból a híresztelésből, hogy az uniós csatlakozás óta nem kötelező ideiglenes tartózkodási engedély (lakcímkártya). Ez eddig sem volt kötelező, de ha hiányára fény derült igazoltatás során, büntetés járt érte – mondja. Ha nem kötelező, akkor hogyan büntethető? – értetlenkedek. Válasz helyett folytatja: csupán annyi változott, hogy már nem a bérlőt, hanem a lakás tulajdonosát büntetik ilyen esetekben, ha be nem jelentett egyéneknek adja ki az ingatlanát. Ugyanakkor a büntetés összege is nőtt, 150 lejre.
A nemhivatalosan „flotantnak” nevezett tartózkodási engedély kiváltását eddig is rendszerint
a tulajdonosok szabotálták,
mivel nem állt érdekükben, hogy hivatalosan bejelentsék lakóikat és az általuk fizetett lakbért – amit adózniuk kellene, így logikus is, hogy a büntetéssel őket sújtsák, és ne a kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlőt.
Az más kérdés, hogy mennyire praktikus ez a rendszer, amelynek során egy lehúzóst helyeznek el a személyi kártya hátoldalán, kézírással kitöltve. A személyi kártya megtervezésekor ugyanis nem gondoltak erre a részletre, így az ad-hoc megoldást alkalmazzák már a kártyák bevezetése óta.
Eközben Angliában, ahol a második világháború óta nem léteznek személyi igazolványok, még mindig arról vitatkoznak, egyáltalán be kell-e vezetni a személyi azonosítót.
Személyik Európában
A legtöbb európai országban nem írja elõ törvény, hogy a személyi igazolványt magánál hordja birtokosa, így rendõri felszólításra sem kötelezõ azonnal felmutatni azt. A legtöbb helyen a rendõr csak akkor kérhet ID-t, ha bûncselekmény alapos gyanúja merül fel, vagy az igazoltatott személy szemtanúja volt egy bûncselekménynek vagy balesetnek. Németországban köteles személyazonosságit vagy útlevelet felmutatni, de nem azonnal – elég, ha az illetõ a felszólítást követõ 12 órán belül felmutatja azt a legközelebbi rendõrõrsön. Görögországban 2000-ben kivették a személyikbõl a lakcímet tartalmazó rovatot.
Angliában jelenleg dolgoznak a személyazonossági okmány bevezetésén. A közel hatmilliárd fontot felemésztõ biometrikus igazolványokat a civilek erõteljesen ellenzik, mivel szerintük sértené az emberi jogokat, és a biztonsági rendszeren sem javítana. Az egyik brit napilap egy számítógépes szakember segítségével néhány óra alatt feltörte az azonos technológiát használó biometrikus útlevél biztonsági kódját. A laburisták által szorgalmazott személyik bevezetése teljesen leállhat, ha a konzervatív párt kerül hatalomra, ígéreteik között szerepel ugyanis a program leállítása.
A kolozsvári rendőrség lakossági nyilvántartással foglalkozó osztályán
hatalmas a gyúródás
a kora délutáni órákban: több mint százan állnak sorba a három ablaknál, mindenki iratcsomókat, űrlapokat szorongat. Szemmel látható, hogy a többség nem „flotantot” akar, hanem régi, papíralapú személyijét akarja kicserélni. A helyzet októberben fog változni, akkor költözik vissza a városba a közel százezernyi egyetemista – többségük nem bentlakásban (kollégiumban) él.
Információt szeretnék kérni, de ez másfél órás sorbanállásba kerülne, annyi időm pedig nincs. A falakra ki van ragasztva, hogy milyen iratok szükségesek az ideiglenes lakcímigazoláshoz, de azt, hogy tíz nap alatt kerül be a tartózkodási helyem a személyibe, már egy fiatal hölgytől tudom meg, aki épp egy űrlapot töltöget az ablakpárkánynál.
Egy „flotant” elkészítése nem kerülhet többe három percnél, és amíg leellenőrzik, hogy a leadott iratok rendben vannak-e, az ügyfelek akár ki is tölthetnék. Mindenkinek egyszerűbb lenne, a rendőrségnek nem kellene kétszer leellenőriznie az iratokat, mi meg nem kellene tíz napig nélkülöznünk a személyinket, ami nélkül nem nyithatunk bankszámlát, nem vásárolhatunk részletre, nem vehetünk fel kölcsönt stb. Az új intézkedések azonban
a lakástulajdonosok számára
is tartogatnak jó híreket: nem kötelező a pénzügyminisztérium helyi igazgatóságánál iktatott lakásbérleti szerződést felmutatni (a bejelentéssel a lakbér hivatalos és adóköteles jövedelemmé válik, ami persze nem fekszik a tulajoknak).
Ha a bérlakás tulajdonosa személyesen megjelenik a rendőrségen, személyijével és az ingatlana adásvételi szerződésének eredetijével és fénymásolatával, nincs szükség a pénzügyigazgatóságra.
Az iratok, amikre ezen kívül szükség van: az igénylő űrlap kitöltve, a bérlő személyazonosságija, születési bizonyítványának másolata (csak ez szerepel a lakossági nyilvántartási osztályon kifüggesztett listában, bár Rusu azt állította, hogy az eredetire is szükség van), illetve egy 1 lejes okmánybélyeg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!