Az ideiglenes tartózkodási engedély ideje nem múlt el: az urban legend ellenére büntetik, ha nincs. A különbség csak annyi, hogy ezután a lakástulaj szív. És nagyobbat, mint eddig a bérlő.
Nem ön az első, aki ezzel a kérdéssel fordul hozzánk – közli a rendőrség lakosságnyilvántartási osztályának egyszerűen csak Rusu ként bemutatkozó, kedves munkatársa, amikor arról érdeklődöm, mi igaz abból a híresztelésből, hogy az uniós csatlakozás óta nem kötelező ideiglenes tartózkodási engedély (lakcímkártya). Ez eddig sem volt kötelező, de ha hiányára fény derült igazoltatás során, büntetés járt érte – mondja. Ha nem kötelező, akkor hogyan büntethető? – értetlenkedek. Válasz helyett folytatja: csupán annyi változott, hogy már nem a bérlőt, hanem a lakás tulajdonosát büntetik ilyen esetekben, ha be nem jelentett egyéneknek adja ki az ingatlanát. Ugyanakkor a büntetés összege is nőtt, 150 lejre.
A nemhivatalosan „flotantnak” nevezett tartózkodási engedély kiváltását eddig is rendszerint
a tulajdonosok szabotálták,
mivel nem állt érdekükben, hogy hivatalosan bejelentsék lakóikat és az általuk fizetett lakbért – amit adózniuk kellene, így logikus is, hogy a büntetéssel őket sújtsák, és ne a kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlőt.
Az más kérdés, hogy mennyire praktikus ez a rendszer, amelynek során egy lehúzóst helyeznek el a személyi kártya hátoldalán, kézírással kitöltve. A személyi kártya megtervezésekor ugyanis nem gondoltak erre a részletre, így az ad-hoc megoldást alkalmazzák már a kártyák bevezetése óta.
Eközben Angliában, ahol a második világháború óta nem léteznek személyi igazolványok, még mindig arról vitatkoznak, egyáltalán be kell-e vezetni a személyi azonosítót.
Személyik Európában
A legtöbb európai országban nem írja elõ törvény, hogy a személyi igazolványt magánál hordja birtokosa, így rendõri felszólításra sem kötelezõ azonnal felmutatni azt. A legtöbb helyen a rendõr csak akkor kérhet ID-t, ha bûncselekmény alapos gyanúja merül fel, vagy az igazoltatott személy szemtanúja volt egy bûncselekménynek vagy balesetnek. Németországban köteles személyazonosságit vagy útlevelet felmutatni, de nem azonnal – elég, ha az illetõ a felszólítást követõ 12 órán belül felmutatja azt a legközelebbi rendõrõrsön. Görögországban 2000-ben kivették a személyikbõl a lakcímet tartalmazó rovatot.
Angliában jelenleg dolgoznak a személyazonossági okmány bevezetésén. A közel hatmilliárd fontot felemésztõ biometrikus igazolványokat a civilek erõteljesen ellenzik, mivel szerintük sértené az emberi jogokat, és a biztonsági rendszeren sem javítana. Az egyik brit napilap egy számítógépes szakember segítségével néhány óra alatt feltörte az azonos technológiát használó biometrikus útlevél biztonsági kódját. A laburisták által szorgalmazott személyik bevezetése teljesen leállhat, ha a konzervatív párt kerül hatalomra, ígéreteik között szerepel ugyanis a program leállítása.
A kolozsvári rendőrség lakossági nyilvántartással foglalkozó osztályán
hatalmas a gyúródás
a kora délutáni órákban: több mint százan állnak sorba a három ablaknál, mindenki iratcsomókat, űrlapokat szorongat. Szemmel látható, hogy a többség nem „flotantot” akar, hanem régi, papíralapú személyijét akarja kicserélni. A helyzet októberben fog változni, akkor költözik vissza a városba a közel százezernyi egyetemista – többségük nem bentlakásban (kollégiumban) él.
Információt szeretnék kérni, de ez másfél órás sorbanállásba kerülne, annyi időm pedig nincs. A falakra ki van ragasztva, hogy milyen iratok szükségesek az ideiglenes lakcímigazoláshoz, de azt, hogy tíz nap alatt kerül be a tartózkodási helyem a személyibe, már egy fiatal hölgytől tudom meg, aki épp egy űrlapot töltöget az ablakpárkánynál.
Egy „flotant” elkészítése nem kerülhet többe három percnél, és amíg leellenőrzik, hogy a leadott iratok rendben vannak-e, az ügyfelek akár ki is tölthetnék. Mindenkinek egyszerűbb lenne, a rendőrségnek nem kellene kétszer leellenőriznie az iratokat, mi meg nem kellene tíz napig nélkülöznünk a személyinket, ami nélkül nem nyithatunk bankszámlát, nem vásárolhatunk részletre, nem vehetünk fel kölcsönt stb. Az új intézkedések azonban
a lakástulajdonosok számára
is tartogatnak jó híreket: nem kötelező a pénzügyminisztérium helyi igazgatóságánál iktatott lakásbérleti szerződést felmutatni (a bejelentéssel a lakbér hivatalos és adóköteles jövedelemmé válik, ami persze nem fekszik a tulajoknak).
Ha a bérlakás tulajdonosa személyesen megjelenik a rendőrségen, személyijével és az ingatlana adásvételi szerződésének eredetijével és fénymásolatával, nincs szükség a pénzügyigazgatóságra.
Az iratok, amikre ezen kívül szükség van: az igénylő űrlap kitöltve, a bérlő személyazonosságija, születési bizonyítványának másolata (csak ez szerepel a lakossági nyilvántartási osztályon kifüggesztett listában, bár Rusu azt állította, hogy az eredetire is szükség van), illetve egy 1 lejes okmánybélyeg.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!