Kenyérpusztításban csak a bolgárok előzik meg a Romániában élőket. A töméntelen pékáru hizlal: sebaj, az itt élők masszív dohányzással fogyókúráznak, és kevés húst esznek.
Az Európai Unióba való belépéskor Romániában ugyanakkora volt a sör-, a rizs- és a cigarettafogyasztás, mint a régi tagállamokban, azonban a kávé, a tejtermék, az ásványvíz és a tésztafélék fogyasztása jóval az európai átlag alatt maradt. A romániai kenyérfogyasztási átlag a második legmagasabb Európában, az országot csak Bulgária előzi meg az egy főre eső kenyérpusztítás terén (a mennyiségeket egy évre számítva). Az átlag azonban így is messzemenően magasabb a többi európai államban tapasztalható mértéknél.
A kenyérfogyasztási szokások igen különbözőek, amint nyugatról kelet felé haladuk: egy angol vagy osztrák körülbelül 45, egy német 83, viszont egy román 110 és egy bolgár 116 kiló kenyeret eszik meg egy év leforgása alatt.
A sütőipari cégek azzal magyarázzák ezt a jelenséget, hogy a nyugat-európaiak a kenyér mellett különféle péksüteményeket is fogyasztanak. Romániában
a kenyér mindig is olcsó és könnyen hozzáférhető
termék volt, továbbá a román konyha zsíros, nehéz ételei is megkövetelik a fokozott kenyérfogyasztást. – véli Tatiana Visoiu , a Pambac marketingosztályának vezetője.
A piacvezető román pékvállalatok felmérései alapján a kenyérfogyasztás aránya nem változott jelentősen az országban: az utóbbi négy évben legtöbb öt százalékkal csökkent.
Viszont a csomagolt kenyér és a tésztafélék fogyasztása szemmel láthatóan emelkedett: 35 millió euró értékben több mint 28 ezer tonnányit adtak el. Azonban egy román állampolgár évente két-három kiló tésztafélét fogyaszt, miközben Magyarországon, Belgiumban, Franciaországban és Angliában hat-hét, Olaszországban pedig több mint 28 kilóra tehető ezeknek a termékeknek fejenkénti éves fogyasztása.
A rizsfogyasztás haladta meg az utóbbi időben Romániában a kelet-európai átlagot: évente 60 millió euró értékben százezer tonna kel el. Olaszország és Spanyolországot követően Románia a harmadik legnagyobb európai rizstermő vidék, itt négy és fél, miközben Kelet-Európa többi országában csak négy kiló az éves egy főre eső rizsfogyasztás.
Mivel a dohányzók aránya meglehetősen magas, a hazai cigarettafogyasztás mennyiségben jóval meghaladja az uniós átlagot: többet dohányzunk, mint a franciák. Azonban a dohányáru nyomán az államkasszába befolyt összegek számottevően kisebbek, mint a többi tagállamban, mivel itt sokkal olcsóbb a cigaretta.
A napi több mint hat cigarettát elszívók aránya
tavaly Romániában az összlakosság 31 százalékát, miközben Franciaországban 18, Hollandiában pedig a 14 százalékát tette ki – mutat rá a Japan Tabacco International felmérése.
Nemrég a romániai sörfogyasztás felzárkózott az európai átlaghoz, amelyet a sörgyártók értékelése szerint év végéig el is kerül. Edwin Botterman , a Heineken Románia vezérigazgatója szerint az éves sörfogyasztás lassan eléri a fejenkénti 90 litert, amely 15-20 százalékos piaci növekedést jelent. Amennyiben ez bekövetkezik, Románia a világ tíz, legnagyobb mennyiségben sörivó államainak egyike lesz.
Dieter Shulze , az Ursus Breweries elnöke szerint az európai átlag elérése a vásárlóerő növekedése és a kétliteres pillepalackok sikerének tudható be. Jelenleg
a legtöbb sört évente a csehek
(fejenként 160 liter), a németek (118), az osztrákok (111) és a dánok (90) isszák meg. A skála másik végét az olaszok és a franciák foglalják el, ők évente fejenként 30 liter sört fogyasztanak.
A leghangsúlyosabban a tejtermékek eladása növekszik Romániában, ennek ellenére a joghurtfogyasztás csak évi hat kilóra tehető, a szomszédos országokban pedig sokkal nagyobb ez a mennyiség: a bolgárok évi 14, a magyarok 17, de a franciák 33 kilót fogyasztanak ebből a termékből.
A sajt- és túrófélékből csupán fejenkénti négy kiló fogy el évente, jóval kevesebb, mint a nyugat-európai államokban, ahol ez az átlag 20 kilóra tehető.
A húsfogyasztás terén Románia még rosszabbul áll:
az unió tagállamainak lakói évente 92 kilogramm húst, a román állampolgárok ennek a mennyiségnek csak a 65 százalékát fogyasztják.
A kávé, az ásványvíz és az üdítők fogyasztása egyre növekszik, viszont az uniós átlaghoz képest alacsonyabb. A kávé importálása az utóbbi években állampolgáronkénti 2,35 kiló körül stagnált, miközben az EU többi lakosára évi öt kiló jutott – derül ki a Nemzetközi Kávé Szervezet felméréséből.
Az importált kávémennyiség a fogyasztási adó miatt rekedt meg egy szinten, bár ezt a 2005-ben érvényben levő adóértéket 20 százalékkal csökkentették tavaly. Azonban a nyersanyag nemzetközi szintű növekedése miatt az adócsökkentés nem tükröződött az üzleti árakban.
A termelők az üdítő- vagy ásványvízfogyasztás mennyiségének hazai növekvésére számítanak, noha ebben is jócskán alulmarad az ország a többi tagállamhoz képest. Míg Romániában évente 110 liter ásványvíz vagy üdítő, Magyarországon ennek szinte duplája – 208 liter – fogy el, a németek, franciák és lengyelek ennél is többet, 286, 237 illetve 168 liternyi üdítőt vagy ásványvizet isznak meg.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!