Kenyérpusztításban csak a bolgárok előzik meg a Romániában élőket. A töméntelen pékáru hizlal: sebaj, az itt élők masszív dohányzással fogyókúráznak, és kevés húst esznek.
Az Európai Unióba való belépéskor Romániában ugyanakkora volt a sör-, a rizs- és a cigarettafogyasztás, mint a régi tagállamokban, azonban a kávé, a tejtermék, az ásványvíz és a tésztafélék fogyasztása jóval az európai átlag alatt maradt. A romániai kenyérfogyasztási átlag a második legmagasabb Európában, az országot csak Bulgária előzi meg az egy főre eső kenyérpusztítás terén (a mennyiségeket egy évre számítva). Az átlag azonban így is messzemenően magasabb a többi európai államban tapasztalható mértéknél.
A kenyérfogyasztási szokások igen különbözőek, amint nyugatról kelet felé haladuk: egy angol vagy osztrák körülbelül 45, egy német 83, viszont egy román 110 és egy bolgár 116 kiló kenyeret eszik meg egy év leforgása alatt.
A sütőipari cégek azzal magyarázzák ezt a jelenséget, hogy a nyugat-európaiak a kenyér mellett különféle péksüteményeket is fogyasztanak. Romániában
a kenyér mindig is olcsó és könnyen hozzáférhető
termék volt, továbbá a román konyha zsíros, nehéz ételei is megkövetelik a fokozott kenyérfogyasztást. – véli Tatiana Visoiu , a Pambac marketingosztályának vezetője.
A piacvezető román pékvállalatok felmérései alapján a kenyérfogyasztás aránya nem változott jelentősen az országban: az utóbbi négy évben legtöbb öt százalékkal csökkent.
Viszont a csomagolt kenyér és a tésztafélék fogyasztása szemmel láthatóan emelkedett: 35 millió euró értékben több mint 28 ezer tonnányit adtak el. Azonban egy román állampolgár évente két-három kiló tésztafélét fogyaszt, miközben Magyarországon, Belgiumban, Franciaországban és Angliában hat-hét, Olaszországban pedig több mint 28 kilóra tehető ezeknek a termékeknek fejenkénti éves fogyasztása.
A rizsfogyasztás haladta meg az utóbbi időben Romániában a kelet-európai átlagot: évente 60 millió euró értékben százezer tonna kel el. Olaszország és Spanyolországot követően Románia a harmadik legnagyobb európai rizstermő vidék, itt négy és fél, miközben Kelet-Európa többi országában csak négy kiló az éves egy főre eső rizsfogyasztás.
Mivel a dohányzók aránya meglehetősen magas, a hazai cigarettafogyasztás mennyiségben jóval meghaladja az uniós átlagot: többet dohányzunk, mint a franciák. Azonban a dohányáru nyomán az államkasszába befolyt összegek számottevően kisebbek, mint a többi tagállamban, mivel itt sokkal olcsóbb a cigaretta.
A napi több mint hat cigarettát elszívók aránya
tavaly Romániában az összlakosság 31 százalékát, miközben Franciaországban 18, Hollandiában pedig a 14 százalékát tette ki – mutat rá a Japan Tabacco International felmérése.
Nemrég a romániai sörfogyasztás felzárkózott az európai átlaghoz, amelyet a sörgyártók értékelése szerint év végéig el is kerül. Edwin Botterman , a Heineken Románia vezérigazgatója szerint az éves sörfogyasztás lassan eléri a fejenkénti 90 litert, amely 15-20 százalékos piaci növekedést jelent. Amennyiben ez bekövetkezik, Románia a világ tíz, legnagyobb mennyiségben sörivó államainak egyike lesz.
Dieter Shulze , az Ursus Breweries elnöke szerint az európai átlag elérése a vásárlóerő növekedése és a kétliteres pillepalackok sikerének tudható be. Jelenleg
a legtöbb sört évente a csehek
(fejenként 160 liter), a németek (118), az osztrákok (111) és a dánok (90) isszák meg. A skála másik végét az olaszok és a franciák foglalják el, ők évente fejenként 30 liter sört fogyasztanak.
A leghangsúlyosabban a tejtermékek eladása növekszik Romániában, ennek ellenére a joghurtfogyasztás csak évi hat kilóra tehető, a szomszédos országokban pedig sokkal nagyobb ez a mennyiség: a bolgárok évi 14, a magyarok 17, de a franciák 33 kilót fogyasztanak ebből a termékből.
A sajt- és túrófélékből csupán fejenkénti négy kiló fogy el évente, jóval kevesebb, mint a nyugat-európai államokban, ahol ez az átlag 20 kilóra tehető.
A húsfogyasztás terén Románia még rosszabbul áll:
az unió tagállamainak lakói évente 92 kilogramm húst, a román állampolgárok ennek a mennyiségnek csak a 65 százalékát fogyasztják.
A kávé, az ásványvíz és az üdítők fogyasztása egyre növekszik, viszont az uniós átlaghoz képest alacsonyabb. A kávé importálása az utóbbi években állampolgáronkénti 2,35 kiló körül stagnált, miközben az EU többi lakosára évi öt kiló jutott – derül ki a Nemzetközi Kávé Szervezet felméréséből.
Az importált kávémennyiség a fogyasztási adó miatt rekedt meg egy szinten, bár ezt a 2005-ben érvényben levő adóértéket 20 százalékkal csökkentették tavaly. Azonban a nyersanyag nemzetközi szintű növekedése miatt az adócsökkentés nem tükröződött az üzleti árakban.
A termelők az üdítő- vagy ásványvízfogyasztás mennyiségének hazai növekvésére számítanak, noha ebben is jócskán alulmarad az ország a többi tagállamhoz képest. Míg Romániában évente 110 liter ásványvíz vagy üdítő, Magyarországon ennek szinte duplája – 208 liter – fogy el, a németek, franciák és lengyelek ennél is többet, 286, 237 illetve 168 liternyi üdítőt vagy ásványvizet isznak meg.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!