Körülbelül tízezer nézőt ér az LGT fellépése a Félszigetnek – hangzott el a fesztiválzáró tájékoztatón, ahol arról is szó esett: nem biztos, hogy ennek a stábnak a feladata fesztiválkulturális missziót folytatni egész Románia területén.
Már elérte a tavalyi, 55 ezer fős látogatottságot a Félsziget fesztivál vasárnap délelőtt, nagyjából a ma esti LGT-koncertre belépők nélkül számolva- jelentette be szokásos rendezvényzáró sajtótájékoztatóján
Gerendai Károly
, a pesti Sziget produkciós iroda társtulajdonos-igazgatója. A budapesti Hajógyári-szigeten 15 éve fesztivált szervező cég 2004 tavaszán lett a Félsziget szervezőcégének többségi tulajdonosa.
Gerendai és a romániai főszervező-igazgató,
Szepessy Szabolcs
előzetes becslése szerint vasárnap körülbelül 10 ezer látogatót produkál a legfőbb sztárvendég, az LGT, akik 30 éve nem léptek fel Románia területén. Gerendai elmondása szerint elővételben mintegy kétezer napijegy kelt el a mai alkalomra, és arra számítanak, hogy emellett a nap folyamán
még nyolcezer ember vásárol belépőt
a Weekend-telep bejáratánál elhelyezett konténereknél. Beszámolójuk szerint a tavalyi négyezerhez képest idén 5500 körül mozog a hetijegyesek, vagyis a bérletesek száma.
A Transindex kérdésére válaszolva Gerendai azt közölte, ha számításaik bejönnek, mintegy 10-15 millió forint lesz az idén a Félsziget nyeresége (ez mintegy 40,4-60,6 ezer eurónak felel meg). A rendezvény utóbbi három évében a Sziget befektetett a marosvásárhelyi fesztiválba. Miután a tavaly már enyhén nyereséges volt a produkció, jövőre valószínűleg beáll az az állapot, hogy a fesztivál visszahozza a beleforgatott összegeket, magyarázta Gerendai Károly.
A Sziget főszervezőjének ígérete szerint a fesztiválozók „a továbbiakban is látványos fejlődésre számíthatnak”, és beszámolója szerint számára is pozitív élmény évről-évre végigsétálni a rendezvény területén.
Gerendai finoman arra utalt, hogy a két produkciós cég továbbra is a marosvásárhelyi Weekend-telepen képzeli el a fesztivált, de ennek legfőbb akadálya a városvezetés passzivitása. Ugyanis rendezetlenek a telepen a tulajdonviszonyok: nem világos például, mi lesz a sorsa azoknak a sportpályáknak, melyek most a főszínpad nézőtereként működnek, és az sem derült még ki, általában véve
milyen sorsot szán Marosvásárhely helyi tanácsa és polgármesteri hivatala
a Maros-partnak. „Mi már letettük a garast a helyszín mellett. Mostmár egyre többen érkeznek külföldről, elsősorban Magyarországról is a fesztiválra” – magyarázta Gerendai, hozzátéve, nem áll szándékában a sajtón keresztül üzengetni a városvezetésnek, de finoman értésre adta: a Sziget, mint befektető és az egész szervező stáb kissé furcsállja, hogy az önkormányzat egyszerűen nem reagál arra a pozitív hatásra, amit a fesztivál – az ő véleményük szerint – a város imidzsére gyakorol.
„ A mi kérdésünk az: lesz-e biztos helyszín jövőre is? Lehet-e hosszú távra tervezni? Az idén egy ad-hoc döntés nyomán megkaptuk mind a három sportpályát a főszínpad előtt, melyek közül ma estére a harmadikat is megnyitjuk az LGT-koncert közönsége előtt. De hangsúlyozom, hogy ez eseti döntés volt. Ha tudunk hosszú távra tervezni, akár cserébe vállaljuk, hogy olyan infrastrukturális beruházásokat eszközlünk, melybe a város, mint tulajdonos nem száll be ” – villantotta fel az együttműködés lehetséges útját Gerendai.
A Sziget igazgató-főszervezője szerint amúgy a városvezetéssel semmi gond nincs, egyszerűen csak noszogatni kell őket, hogy ismerjék fel: külföldön a fiatalabbak már a Félszigetet asszociálják Marosvásárhely nevéhez az 1990 márciusi véres pogrom képei helyett.
Azt, hogy a helyhatóságok hozzáállásával egyébként nincs gond, Szepessy Szabolcs elismerő szavaiból derült ki, aki arról beszélt, hogy a rendőrség és a rendfenntartó erők hatékonyan és feltűnés nélkül biztosították a rendezvényt.
Amúgy egyre több a román anyanyelvű, fiatal
résztvevő a Félszigeten – az „etnikumközi kapcsolatokra” utalva erről beszélt Gerendai Károly. Fontos szempont, hogy ugyanolyan arányban lépjenek fel magyar és román zenekarok, és elegendő mennyiségű, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkit vonzó nemzetközi sztárokat hívjunk meg – fejtegette a Sziget vezető menedzsere.
A Transindex arra volt kíváncsi: mi a helyzet a Sziget produkciós iroda tavaly és tavalyelőtt emlegetett, nagyívű romániai terveivel, vagyis a Fekete-tenger partjára, illetve Bukarestbe tervezett fesztiválokkal?
„Információim szeirnt a két júniusi lll bukaresti fesztivál nem volt átütő siker se látogatottsági, se profitszempontok alapján. Az az igazság, hogy Románia egy kicsit kitanulandó terület a számunkra, mert mások a mentalitások és a szokások. Magyarország szerintem jó tízéves előnyben van fesztiválkultúra szempontjából” – magyarázta Gerendai Károly.
>> B’ESTIVAL & WORSTIVALMitől jó és rossz egyszerre az ország legdrágább fesztiválja? >>
Arról van szó, hogy a magyarországi közönséggel már nem kell megértetni, mit jelent a 'fesztivál' szó, és nem elsősorban a Sziget, hanem inkább a jó harminc éves múltra visszatekintő Egyetemisták és Főiskolások Országos Találkozója (EFOTT) és a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) miatt, melyek egész generációkat szocializáltak a zenei rendezvényeket más eseményekkel megspékelő, egésznapos elfoglaltságot nyújtó fesztiválmodell mellett. Gerendai ezt nem mondta ki, de úgy tűnt, arra utal, hogy életstílusbeli, életmódbeli kérdésről van szó.
„A gondunk az, hogy mást jelent a fesztivál egyfelől nekünk, másfelől a romániai vagy például a bukaresti közönségnek. Kérdés, hogy ezt a modellt nekünk kell-e megértetni velük, vagy másnak. Ami a terjeszkedést illeti, befektetőként az van, hogy
most hátraléptünk és figyelünk”
– fejtette ki lapunk érdeklődésére Gerendai Károly. Az idei Félszigetre visszatérve: ami a negatívumokat illeti, Szepessy és Gerendai nem számolt be olyasmiről, ami a nézőket különösebben érintette volna, azt leszámítva, hogy a brit dj, Andy C és a budapesti Hiperkarma az utolsó pillanatban lemondta a fellépést. Előbbi helyett a Kiss Arénában Zink fog keverni; utóbbi helyett nincs pótfellépő, tehát a nagyszínpadon az LGT lesz az utolsó.
A két illetékes a fentiek mellett olyan apróságokat, lehetséges kényelmi intézkedéseket említett, hogy jövőre például ki lesznek világítva a toi-toi vécék – de megítélésük szerint a többi felmerült probléma a szervezőmunka kizárólag magára a stábra tartozó gondja.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!