A képviselők, szenátorok legnagyobb része egyebek címszó alatt többmillió új lej értékben olyan kiszállásokat számoltat el , amelyek a protokoll-látogatások semmiféle kategóriájába nem tartoznak.
Emellett számos külföldi látogatás alkalmával az illető tisztségviselő szakterületéhez nem kapcsolódó rendezvényeken vett részt – számol be az IPP.
A Közpolitikai Intézet (IPP) tanulmánya alapján, az államkasszából másfél év alatt, 2005 január és 2006 október közötti időszakban megközelítőleg 2 millió eurót fizettek ki kormánytagoknak, képviselőknek és magának az államelnöknek külföldi utazási költségek gyanánt. Ebbe azonban nem tartoznak bele, a küldöttségekben résztvevő államtanácsosok és a tisztségviselők biztonságáért felelő őrségekre szánt költségek.
Az alsóház az IPP-nek kiadott adatai szerint a 2005-2006-os időszakban a képviselőház egymillió euró fölötti összeget költött tagjai külföldi kiszállásainak fedezésére. Így például 2005-ben erre 2.215.568 RON-t költöttek, míg 2006 folyamán ez az összeg 1.854.455 RON-ra rúgott, ez összesen 4.070.023. Ugyanez a összeg ebben az időszakban
képviselőnként 6.694 RON, vagyis több mint 2000 euró
– bár az alsóház jelenlegi 331 tagja közül 204-en utaztak külföldre hivatali ügyben.
Ehhez képest a honatyák számtalan alkalommal munkakörüktől eltérő, vagy megbízatásuk szempontjából indokolatlan rendezvényeken vesznek részt és számoltatják el közpénzekből ezeket az utazásokat – jelenti az IPP. Egyik legjellemzőbb példa erre a Nagy-Románia Párt (PRM) parlamenti csoportjának Belgiumba tett látogatása, mely során az ottani szélsőséges párt képviselőivel reggeli áhítaton vettek részt.
A jelentésből kiderül: az képviselőház tagjai a fenti összegből külföldi tartózkodásaik során a legtöbbet magára az utazásra költöttek, mintegy 2.136.759 RON-t. A képviselők magas utazási költségeit az IPP részben azzal magyarázza, hogy a honatyák rendszerint csak az utolsó pillanatban foglalják le repülőjegyeiket, így az adólejekből származó pénzen jelentősen magasabb áron jutnak azokhoz.
Ehhez képest szállásra 1.276.286 RON-t, étkezési kiadások gyanánt pedig 577.561 RON-t térített meg nekik az állam. További protokollra 8.722 RON-t, egyéb kiadásokként pedig 70.694 RON-t költöttek. A külföldi házigazdáknak szánt ajándékok vásárlására a tisztségviselők külhoni utazására kiutalt költségvetéséből külön keret szolgál.
Laza szabályozás
A tisztségviselõk kiszállásait szabályozó 2003/1-es kormányhatározat meglehetõsen tágan ételmezi a politikusok külföldön folytatott hivatali tevékenységét. Eszerint mindazon utazások, melyek parlamenti külkapcsolatokhoz, kormányfõtitkárságok közötti kapcsolatokhoz, nem parlamenti jellegû külkapcsolatokhoz és külföldön folytatott adminisztratív eljárásokhoz kapcsolódnak, külkapcsolati tevékenységnek minõsülnek.
Egyébként képviselők és kormánytagok étkezésre
kétféle árszabályozás alapján naponta 35, illetve 56 eurót költhetnek államkasszából. Napi szállásköltségeiket az A keret alapján legtöbb 150 euróból vagy a B kereten belül legtöbb 300 euróból fedezik.
Az IPP a politikusok külföldi kiszállásairól 2007 júliusában közzétett jelentése rámutat, képviselőház frakciói közül a legtöbb időt a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői töltötték valamilyen hivatali ügyben idegenben.
A legtöbbet utazó képviselő Adrian Severin volt külügyminiszter, aki 2005 január és 2006 október között – közel két év alatt -182 napot töltött idegenben, erre összesen 120 999 RON-t (vagyis több mint 36 ezer eurót) fizetett neki az állam. Őt követi szociáldemokrata képviselőtársa, Minodora Cliveti 168 nappal, de a rövidebb idő ellenére jóval magasabb összeggel, 188 183 RON-nal (mintegy 57 ezer euróval).
A külföldön közpénzből legtöbbet költő politikusok toplistáját a képviselőházon belül Cristian Valeriu Buzea nagy-romániás honatya vezeti. Neki a top ötöt vezető politikusokhoz képest viszonylag kevesebb idegenben töltött időszakkal -129 nappal – sikerült majdnem annyit, 185.407 RON-t költenie, mint a toplista második legrágább politikusának (lásd az 1. táblázat adatait) .
A kenyai-román kapcsolatok rendkívüli fontossága
Az IPP által kéviselõháztól és szenátustól kikért adatai rámutatnak, a politikusok és tanácsadóik olyan országokba is ellátogatnak, amelyekkel Románia gyakorlatilag érdemben nem ápol diplomáciai kapcsolatokat, tekintettel arra, hogy közös területi, gazdasági vagy politikai érdekek különösebben nincsenek. Nem hiányoznak a tisztségviselõk által látogatott országok listájáról olyan egzotikusnak számító helyek sem, mint Katar, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Kenya vagy Francia-Guyana.
Az IPP tanulmányában felhívja a figyelmet: a legtöbbet külföldön tartózkodó honatyák esetében az idegenben töltött idő nem arányos az elköltött összegekkel. Egyes alsóházi tagoknak sikerült jóval több pénzt felemészteni külhoni látogatásaik során jelentősen rövidebb idő alatt, mint hosszabb kiszálláson lévő társaik.
Az alsóházon belül a legnagyobb ellenzéki alakulat politikusainak kiszállásai kerültek legtöbbe, ezt követik a nagy-romániás képviselők. Valamivel visszafogottabbak voltak ilyen tekintetben
a liberálisok és demokraták.
A demokraták ugyancsak többet költöttek ilyen célokra liberális tárasaiknál – annak ellenére, hogy kevesebb tagjuk van a képviselőházban, mint a PNL-nek. A PRM, vagy akár a Konzervatív Párt (PC) kihasználták küldöttségi tagsági lehetőségeiket, és így sikerült az arányokat tekintve sokkal többet költeniük, mint a nagyobb pártoknak. Érdekesség, hogy minden párt parlamenti mandátumarányának megfelelően kérhet küldöttségi engedélyt tagjai számára.
Az RMDSZ képviselőinek fele – 22 politikus közül helyből 11 – járt ebben az időszakban hivatali ügyben külföldön. Ennek ellenére a szövetség tagjai közül
Frunda György szenátor
a második legtöbbet idegenben tartózkodó és egyben legtöbbet költő politikus: 106 nap alatt 159 741 lejt (mintegy 48 ezer eurót) emésztettek fel az állami költségvetésből a külföldi kiszállásai. Verestóy Attila szenátor messze elmarad Frundától – de még mindig a szenátusi ranglista 8. helyén – 60 nap leforgása alatt tett utazásai okán 68 657 lejt (körülbelül 20 ezer eurót) számolt el neki az állam (a fent jelzett időszakot tekintve).
A legtöbbet külföldön tartozkodó és állami pénzekből költekező politikusok ranglistáját a szenátust nézve Ilie Ilaşcu , a PRM-frakció tagja vezeti 199 nappal és 285 042 lejes számlával. Emellett a PRM-nek további két szenátora szerepel az IPP toplistáján (lásd a 2. táblázat adatait) .
A romániai politikusok által leglátogatottabb ország Franciaország és Belgium a képviselőház és a szenátus összesített adatait nézve, tekintettel arra, hogy ezekben az államokban működik a legtöbb európai intézmény.
Emellett olyan országok is előfordulnak a látogatott államok sorában, mint Marokkó, a Fülöp-szigetek, Pakisztán vagy Norvégia, Svédország, Dél-Afrika, melyekről pontosan nem tudni, milyen közük lenne a román diplomácia céljaihoz – áll az IPP jelentésében.
A politikusok számos esetben szakterületük szempontjából irreleváns rendezvényeken vesznek részt, például az IPP tnulmányából kiderül, a demokraták (PD) előszerettel látogatják a külföldi sportrendezvényeket, ugyanakkor külhoni képviselőtársaikkal gyakran rendeznek közös
barátságos futball-mérkőzéseket.
A hivatalos küldöttségek keretében utazó tisztségviselők külföldi tartózkodásának költségeit egyébként valutában számolják el, így az étkezést és a szállást is. Emellett a határozat megjelöl egy olyan kategóriát, mely a külföldi pénznemben számolt egyéb kiadásokra vonatkozik. A kormánytagok és képviselők nemzetközi és mindennemű szállításának költségeit lejben számolják; itt is létezik egy egyéb költségek kategória.
Ezeket az összegeket az ügyintézési kiadások egészítik ki, mint például az útlevél és vízum kiállításának, a betegbiztosítás megkötésénének és különböző oltások beadatására kiutalt összegek. Az IPP a képviselőház és szenátus állandó bizottságainak azt javasolja, hogy szigorítsák egyéb kiadásokra vonatkozó szabályozást, mégpedig a politikusok elszámoltathatósága érdekében.
Tanácsadók foglalkoztatása helyett tanuljanak nyelveket a politikusok!
A bukaresti Köpolitikai Intézet felhívja a figyelmet arra, szabályozzák szigorúbban az állami tisztségviselõk közpénzbõl fedezett kiszállásait. Az IPP megoldásokat javasol emellett a költségek csökkentésére is. Mivel egy-egy utazás alkalmával több tanácsadót is magukkal visznek az illetõ politikusok – akik egyébként fordítói vagy tolmácsi, netán papír-és protokollmunkát végeznek –, hosszú távon a tanácsadók foglalkoztatására befektetett összeget jobb lenne nyelvtanfolyamokra fordítani. Így a politikusok társalgási szinten elsajátíthatnának néhány idegen nyelvet, s nem kellene az állam, végsõsoron pedig az állampolgárok pénzén tanácsadók útjait finanszírozni – áll az IPP következtetései között.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!