Csődközeli helyzet a kolozsvári Protestáns Teológián?

Ha magánvállalat lenne, valószínűleg ténylegesen csődközeli állapotban lenne Erdély egyik legrégebbi felsőfokú tanintézete, a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet (PTI). Legalábbis ez derül ki egy tavaly decemberi keltezésű, lapunk birtokába jutott jegyzőkönyvből.

Megkeresésünkre Dr. Rezi Elek , a PTI rektora hivatalosan csak annyit volt hajlandó nyilatkozni, hogy lopott dokumentumot semmilyen módon nem kíván kommentálni. Egy ezt megelőző, hosszabb beszélgetés során azonban pozitív fejleményekről számolt be riporterünknek mind az intézet anyagi helyzete, mind a tanintézmény akkreditációja ügyében; de ennek közlését az interjú lezárulta után letiltotta.

A három romániai magyar protestáns egyház – evangélikus, református és unitárius – által közösen működtetett lelkészképző intézet költségvetésének túlnyomó részét évtizedek óta a három fenntartó intézmény közösen biztosítja, nagyjából annak megfelelően, amilyen arányban az ő felekezetükhöz tartozó teológus hallgatók tanulnak az intézményben.

A PTI anyagi helyzete 2005-ben – és azelőtt sem – volt túl rózsás. De komoly gondok igazából tavaly következtek be, ugyanis a fenntartó egyházak közül, protestáns részről

egyszerűen nem fizet a teológiának

a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) , melynek püspöke Tőkés László. A tartozás 150 000 új lejre rúgott tavaly (ez 1,5 milliárd régi lej, vagyis mintegy 45 ezer euró) – derül ki a PTI gazdasági bizottságának tavaly december 15-én tartott üléséről készült jegyzőkönyvből. Emiatt a tanintézmény 141 ezer 971 új lejjel tartozott a nyugdíjpénztárnak.

A válsághelyzet abból látható, hogy a télen nem tudták határidőre kifizetni a Kolozsvár belvárosában, az Avram Iancu/Bocskai tér 13. szám alatt található, impozáns épület közüzemi számláit, melyek összesen 20 ezer 900 új lejre rúgtak. Az elhúzódó tartozás azzal fenyegetett, hogy a szolgáltató a tél közepén elzárja a gázt vagy a villanyt.

A fenntartó egyházaktól az utolsó pillanatban beérkezett összegek csupán

pillanatnyi anyagi fellélegzést jelentettek,

ugyanis a tervezett pénztári maradvány nem valósult meg, sőt még a január elején esedékes, decemberi bérek kifizetése is veszélyben van – szögezi le az ülésen az intézet főkönyvelője.

„A társadalombiztosítási járulékok fent említett hátraléka arra figyelmeztet, hogy az intézeti alkalmazottak létbiztonságával nem játszhatunk” – rögzíti a jegyzőkönyv a főkönyvelő szavait. (Összeállításunkban az idézőjeles közlések szó szerinti idézetek a jegyzőkönyvből.)

A dokumentumból az is kiderül, hogy az egyházaktól a PTI nem igényelt szubvenció-kiegészítést, hanem megemelte a diákok bentlakási díjait, illetve az intézet alkalmazottai – a tanárokat kivéve – két éve nem részesültek fizetésemelésben. Ezt a tarthatatlan helyzetet egyelőre két szakaszban történő, 16%-os béremeléssel kívánják részben orvosolni – ismerteti a terveket az illetékes.

Mindezt az ülést vezető, unitárius PTI-rektor azzal egészíti ki, hogy míg az egyházi szubvenció csak 8%-kal nőtt, addig a teljes költségvetés 13%-os növekedést mutat 2006-ban.

Miért nem fizet a nagyváradi központú egyházkerület, a KRE?

Erre a kérdésre a KRE püspöki hivatalának főkönyvelője, Salánky Lóránt a gazdasági bizottság ülésén azt válaszolja, hogy figyelembe kell venni, a KRE szokványos bevételei mellé nem társultak egyéb bevételek, például ingatlanjövedelmek. A társintézmény, a Pap Géza püspök vezette Erdélyi Egyházkerület (EREK) Salánky érvelése szerint ilyen téren jobban teljesített, hiszen hamarabb jutott 1948-49-ben elállamosított ingatlanai birtokába.

Salánky érveléséből kiderül, a Tőkés László vezette egyházszervezet sincs túl fényes anyagi helyzetben, ezért nem fizet. Így „külső objektív okok miatt” az egyházkerület arra kényszerült tavaly, hogy munkatársainak egy részét elbocsássa; év végén mindig adóssággal zárnak. Hogy melyek lennének ezek a bizonyos objektív okok, ezt Salánky a gazdasági bizottság ülésén nem részletezte.

A kerületi költségvetésből évi 160-170 000 új lejnél többet 2007-ben nem tudnak a Teológiai Intézetnek fizetni – ismerteti a helyzetet a főkönyvelő, noha a PTI büdzséje 279 250 új lejt irányoz elő a KRE számára (ez az összeg 84 ezer eurónak felel meg). Salánky szavaiból az derül ki, hogy a KRE

az adósságot tovább görgeti maga előtt

2007-re is. Egyháztagjaitól a KRE összesen 400 ezer új lejt vételez be fenntartói járulékként az egyházközségek befizetései révén, így ebből az összegnek nem tudja a több mint felét, azaz 280 ezret a PTI-re költeni – ad magyarázatot minderre a főkönyvelő, hozzátéve, hogy „ebben az évben” (vagyis 2006-ban – a szerk.) még 50 ezer új lejre számíthat Nagyváradról a PTI.

„Az Intézet kutyaszorítóban van”

– állapítja meg az ülésen Rezi Elek rektor a jegyzőkönyv tanúsága szerint. „Váradot is megértjük, viszont sem a nyugdíjpénztár, sem a közszolgáltatók felé nem tudunk fizetni” – idézi a dokumentum a PTI vezetőjének szavait.

A főkönyvelő közbevág: ebben a helyzetben ne fűtsék a Királyhágómellék diákjainak kollégiumi szobáit, vagy ne adjanak nekik villanyt, esetleg fizettessenek velük tandíjat? Rövid hozzászólásában elhangzik: a jelen állapot tarthatatlan, és a közeljövőben csődöt eredményez – áll a dokumentumban.

„A Királyhágómellék támogatási hiányának kérdése megkerülhetetlen. Ilyen támogatottsági hiánnyal az intézet működésképtelen. A jelen helyzet valóban elfogadhatatlan, hiszen most már havonta fenyeget a veszély, hogy megszüntetik a PTI épületének gázszolgáltatását” – jelenti ki az ülésen szintén jelen lévő volt rektor, Kovács L. Attila evangélikus teológiai tanár.

A másik református egyházkerület, a kolozsvári központú erdélyi kerület (EREK) nem tartozik a teológiának. Az üléset a kerületet Veress Károly , az erdélyi püspökség gazdasági tanácsosa képviselte. Elmondása szerint az EREK egyháztagonként 10 banival megemelte a kerület fenntartásához szükséges ún. központi járulékot (amivel az egyházközségek járulnak hozzá a kerület büdzséjéhez – szerk. megj.).

Ez viszont még nem oldja meg a PTI költségvetési gondjait. 16 erdélyi egyházmegye mindössze 50 000 új lejt fizet évente, és ennek begyűjtésével is gond van.

Ígéret többre jelenleg nincs

– magyarázza a gazdasági tanácsos. Mivel a PTI költségvetésének tetemes részét fizetésekre fordítja, Veress az ülésen felvetette, hogy „túl sok az óraadó tanár” a 18 főállású oktató mellett, tehát néhányuktól meg lehetne válni. A rektor ezt elutasítja, mert a tanárok zöme így is az állami törvények által előírt kötelező óraszám fölött tart órákat.

A tárgyak sokasága a teológiai képzés sajátosságából fakad. „Ezek összevonása nem egykönnyen megoldható, és nem is tanácsos a »piachoz« igazítani a képzésünket. A diáklétszámtól függetlenül az órákat meg kell tartani” – magyarázza Rezi.

Senkit sem kíván elvonni a munkától vagy állását megszüntetni, csupán racionálisan kell felmérni a lehetőségeket, hiszen apadó egyház vagyunk egyre növekvő költségekkel – védekezik válaszában Veress Károly.

A további gond az, hogy nemcsak a KRE tartozása miatt problematikus a PTI költségvetése: az intézet

saját bevételi forrásaival sem sikerül hatékonyan gazdálkodni

egy belső, a teológia támogatására létrejött egyházi alapítvány gazdálkodása miatt. Mivel az intézet otthont ad különféle rendezvényeknek, melyek résztvevői fizetség ellenében a PTI saját étkezdéjében -az ún. konviktus on – ebédelhetnek-vacsorázhatnak, továbbá nem teológus diákok is vásárolhatnak étkezési jegyet, ebből a teológiának bevétele kéne származzon – magyarázza az intézet főkönyvelője.

Azonban az ennek adminisztrálására, illetve a PTI támogatására létejött Tálentom Alapítvány „korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, az étkezés tekintetében egyenesen anyagi visszahúzó erőként lépett fel” – áll a jegyzőkönyvben.

A Tálentom Alapítvány adomány címén bevételezi a rendezvényszervezőktől bevételezett összegek jelentős hányadát, viszont ezt nem teszi be az intézet pénztárába, noha a felszolgált ételek alapanyagai zömmel az intézet raktárából származnak.

„Így az a képtelen helyzet áll elő, hogy míg az Intézet a szubvencióból és a diákok befizetéséből megvásárolja az élelmiszert, annak komoly hányada úgy kerül ki a raktárból, hogy ellenértékét nem a Gazdasági Hivatal bevételezi.

Ez egyértelműen csődközeli helyzetet eredményez, melynek nyilvánvaló bizonyítéka a 2006-os év első tizenegy hónapjának «ebéd-mérlege» is” – magyarázza a teológia főkönyvelője (a 70 ezer új lejes hiányt mutató mérleget lásd keretes írásunkban) .

Senki ne vehessen be ezentúl a teológia gazdasági hivatalán kívül sem étkezésre, sem szállásra vonatkozó pénzösszegeket – így szól a főkönyvelő kérése, melyet a rektor is határozottan megerősít.

2006-ban a Tálentom jelentős bevételt könyvelhetett el, ehhez viszonyított megvalósításai azonban jelentéktelenek. „A múlt már nem érdekes, de az alapítvány és a teológia tevékenységét világosan külön kell választani. Miközben három egyház tartja fenn a teológiai intézetet, egy alapítvány ezt a helyzetet a saját bevételének növelésére használja fel” – vonja le a következtetést Veress Károly, az EREK gazdasági tanácsosa.

Az erdélyi kerület igazgatótanácsa eaz étkezde és a bentlakás finanszírozásának megvonását helyezi kilátásba, azzal érvelve, hogy mindkettő termelje ki a maga költségét – ismerteti az ülsen a hivatalos álláspontot Veress.

Az étkezde és főleg a bentlakás nem tud

egyházkerületi szubvenció nélkül megélni – veti ellen a rektor. Czire Szabolcs unitárius teológiai tanár hozzáfűzése: ha az erdélyi egyházkerület nem finanszírozza a konviktust és a bentlakást, feltehetően a többi egyház is visszavonulna ennek a támogatásától. „Ez a lépéssorozat egy előre nem látható folyamatot indíthat el, mely megbéníthatja a konviktus és a bentlakás működését” – mondja.

A gazdasági tanácsos és a PTI főkönyvelője közti párbeszédből kiderül, a Tálentom közbelépésének kiiktatásával (ti. hogy a vendégcsoportoktól, külsősöktől stb. ne az alapítvány vegye be az étkeztetési vagy szállásolási díjat, hanem maga az intézet) az étkezde gyakorlatilag önellátó lehetne.

„Egybehangzóan megállapítják, hogy a Tálentom jótékonykodása zömmel nem a saját, hanem az Intézet kasszájának rovására történik” – foglalja össze a jegyzőkönyv a két gazdasági szakember látleletét. A Tálentomot ellenőrző egyházkerületi megbízott, Ungvári Éva szerint óriási számú ebédre nincs fedezet, az ellenőrzés során pedig hatalmas rendellenességeket tapasztaltak – magyarázza Veress.

De a Tálentom működését nem az erdélyi kerület engedélyezte?

– válaszol Veress kritikájára Rezi Elek rektor. A gazdasági tanácsos válaszából az derül ki: az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsa álláspontja szerint a Tálentom nem hivatalosan működő alapítvány , ugyanis „mindmáig nem válaszolt a tanács évekkel korábban feltett kérdéseire, melyek az alapítvány céljaira, státusára, belső szervezetére, működési szabályzatára és hatáskörének világos körvonalazására vonatkoztak”.

A történethez tartozik, hogy az ülésen nem volt jelen a Tálentom képviselője, így nem is tudott közvetlenül válaszolni az alapítvány működését ért kritikákra.

Összefoglalva a tavaly decemberi helyzetet:

a királyhágómelléki kerület tovább görgeti 1,5 milliárd régi lejes adósságát, és a 2007-re előirányzott hozzájárulásából is hiányzik további egymilliárd lej. Így a KRE teljes tartozása elérheti a 80 ezer eurót. Az erdélyi kerület nem tud az eddigieknél is többet fizetni a PTI-nek. Ráadásul egy elvileg a támogatására létrejött egyházi alapítvány miatt a Protestáns Teológiának tavaly további 700 millió régi lejes hiánya származott.

Ezzel együtt a költségvetési témát lezárva, a gazdasági bizottság egyhangúlag tudomásul vette az előterjesztett költségvetési tervezetet, és felterjesztette a fenntartó egyházak elé, és eldöntötte, hogy 2007 januárjában külön ülésen foglalkozik a Tálentom „jogi és erkölcsi helyzetének tisztázásával”.

A történethez tartozik, hogy a KRE jótékonysági hangversenyt

szervezett Budapesten a PTI megsegítésére. A május 21-i, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagytermében rendezett koncert fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Az esemény beharangozójaként Tőkés László azt nyilatkozta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság c. műsorának, hogy a segítség azért kell, mert a teológiának „magánegyetemként kell önmagát fenntartania”. (A püspök arról nem beszélt, hogyan biztosítanának a jókékonysági akciók anyagi stabilitást.)

A büdzsé körüli bajok oka az, hogy a PTI „büszke arra, hogy a kommunizmus idején is őrizte függetlenségét”. A püspök a nagyszebeni szász evangélius lelkészképzőt említette, mely a Szebeni Állami Egyetem kötelékébe lépett be; legutóbb a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Akadémia lépett be a Babes Bolyai Tudományegyetem szervezetébe, annyira ellehetetlenült anyagilag. Azonban a PTI nem akarja ezt az utat választani – magyarázta Tőkés.

„- Még a kiegyezés utáni időszakban sem váltunk állami egyetemmé, most pedig fontos, hogy egyházunk autonómiája és a lelkészképzés önállósága megmaradjon, hiszen olyan fajta felsőoktatási rendszer van kialakulóban Romániában, amely egyáltalán nem a magyar oktatás önállósága felé mutat” – magyarázta Tőkés László. „A teológia fenntartása így a közadakozásra marad” – hangoztatta a püspök a műsorban.