A napi 8 órából több mint két és fél órát húzzuk az igát csupán azért, hogy ki tudjuk fizetni a ránk kirótt adókat, illetékeket.
Azért dolgoztunk január elsejétől máig, hogy ki tudjuk fizetni adóinkat – parafrazálható az a tény, hogy ezalatt az idő alatt kerestük meg azt a pénzösszeget, amelyet az év végéig különböző adók és illetékek formájában befizetünk az államkasszába. A számadatok tükrében pedig kimondható:
ma felszusszanhatunk, s egy kicsit ünnepelhetünk,
hisz ma van Romániában az Adószabadság Napja. És mától elviekben miénk az utolsó bani is, amit megkeresünk. Adószabadsági nap egyébként valamennyi országban létezik, csak az adók és illetékek számának és mértékének függvényében más-más dátumra esik, illetve évente változhat. A romániai időpontot a Jogi és Közgazdasági Tanulmányok Független Központja jelölte ki. A főként gazdasági, pénzügyi szakértőkből álló munkacsoport a tavalyi bruttó hazai termékből (GDP) indult ki, amelyben a befizetett adók és illetékek 31,8 százalékot tettek ki. Azaz az adófizető polgárok
az állam gazdagságának 31,8 százalékát adták.
Ez pedig számításaik szerint az év 365 napjából 116-nak felel meg, ami pedig pont ma jár le. Munkanapos lebontásban elmondható, hogy a napi 8 órából minden adófizető 2 órát és 33 percet dolgozik az államnak.Ellenben 2006-ban 5 nappal kevesebb adót fizettünk. Ugyanis 2005-ben az adóhozzájárulás a GDP-hez csupán 30,2 százalékos volt, s csak 111 napot tett ki.
Az adószabadság napját 1948-ban kezdték el számolni az Amerikai Egyesült Államokban, az ötlet Dallas Hostetler floridai üzletemberé volt. Mint makrogazdasági mutató az állampolgárok számára egyszerűsítve mutatja be, hogy mennyivel tartozik évente az államkasszának, illetve, hogy az adófizetők mennyivel járulnak hozzá az ország bruttó termékéhez.
A Romániára vonatkozó tanulmány rámutat,
Románia jól áll az adószabadság terén:
miközben az európai uniós átlag 40 százalékos, a romániai 31,8 százalékos. Mivel minél kevesebb adót fizetnek be egy országban, annál gyorsabban nő egy ország gazdasága, a közgazdászok következtetése: minél alacsonyabb kellene hogy legyen Romániában az adóteher ahhoz, hogy utolérjük a gazdagabb országokat.
Magyarországon egyelőre nincs adószabadsági nap. Mintegy viszonyításképpen az idén
az Amerikai Egyesült Államokban április 30-ára esik,
két nappal későbbre, mint 2006-ban. A legkevesebb adófizető napjuk 2003-ban volt az amerikaiknak, akkor csupán április 18-áig dolgoztak ingyen, a legtöbb ideig pedig 2000-ben, amikor május 5-ére esett adószabadsági napjuk.
Nagy-Britanniában, ahol az adófizetési hozzájárulás a GDP-ben 40 százalékos, kerek öt hónapot dolgoznak az államnak az adófizetők. Így idén – akárcsak 2006-ban – június elsején szabadulnak meg ettől a tehertől.
Más országról egyelőre nem áll idei adat a rendelkezésünkre, ám néhány állam esetében érdemes megnézni a tavalyi számsorokat.
Horvátországban például tavaly 166 napot dolgoztak az emberek, hogy ki tudják fizetni adóikat, illetékeiket, adószabadsági napjuk pedig június 15-én volt. A lengyelek is rengeteg adót, illetéket fizetnek – derül ki – , hisz 175 napos munkabérükből tudták csak valamennyit befizetni, s csupán június 24-én ünnepelhették adószabadságuk.
Még tovább húzták ingyen az igát
a németek: 185 nap után, július 5-én szusszanhattak fel.
Ennél is nehezebb évük volt tavaly az izraelieknek: július 26-áig, azaz 207 napig dolgoztak az államkasszának. De nem ők melóznak a legtovább csak azért, hogy a büdzsét gazdagítsák, hanem a svédek, akiknek évi csupán 146 napnyi jövedelmük marad meg, a többi 219 napi bevételük megy is tovább az államkasszába. Igaz, a svéd GDP-nek 59,9 százalékát teszik ki az adóbefizetések.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!