Szinte havonta módosított társasági törvény, az újrabefektetett profit adómentesítése, külön ügyintézés kis- és középvállalkozásoknak. Az üzleti szférának nincs ideje unatkozni.
Nem lehetnek alkalmazottak a részvénytársaságok menedzserei
Megosztotta az üzleti szférát a társasági törvény tavalyi módosítása. Egyesek jónak tartják, mások vehemensen kifogásolják, hogy a részvénytársaságok ügyvezetői, illetve igazgatói nem köthetnek többé munkaszerződést azzal a vállalattal, amit vezetnek. A cégvezetőknek menedzseri megállapodást kell kötniük az illető vállalatokkal. A társasági törvény (1990/31) és a cégbejegyzési törvény (1990/26) tavaly már három ízben módosult, meglehetős kavarodást okozva a vállalkozások körében. Az igazságügyi minisztérium most újabb módosításokon dolgozik. Eszerint részvénytársaságok minden akadály nélkül tovább működhetnek a régi menedzsmenttel, amíg a menedzseri szerződéseket meg nem kötik, és a módosításokat be nem jegyzik a cégbíróságokon. Erre az rt.-knek hat hónapjuk van a törvénymódosítások hatályba lépése után számítva. Szintén újdonság, hogyha kárt okoz a cégnek, a menedzsert kötelezni lehet a kifizetésére. Amennyiben a részvénytársaságokat mulasztáson érik, öt-tízezer lej bírságot fizetnek – ez a decemberi módosításból (411-es törvény) még kimaradt.A féléves időszak az új rendelkezések gyakorlatba ültetésére túl rövid – vélekedik Adrian Izvoranu , a Romániai Gyáriparosok Szövetsége (ACPR) főigazgatója, mert „a menedzserek nem pottyannak csak úgy az égből”.
Egy alapos menedzsment-megállapodást kötni hónapok munkája, magyarázza a főigazgató. Azzal viszont egyetért, hogy a cégvezetők ne munkaszerződéssel felvett alkalmazottak legyenek, mert a menedzseri és az alkalmazotti rétegnek eltérőek az érdekei, tehát helyénvaló a szerződések tekintetében is másképp kezelni őket.
Négyszer változott a társasági törvény egy év alatt
Az újabb társaságitörvény-módosítási tervek szerint továbbra is marad az a decemberben bevezetett rendelkezés, mely szerint valaki lehet egyszemélyben egy kereskedelmi társaság ügyvezetője és fizetett alkalmazottja is. Ha egy cégnek valaki egyedüli tulajdonosa, ez esetben fizetett alkalmazottja is lehet a vállalatnak, azonban az ügyvezetői funkciót nem vállalhatja. Ezt a helyzetet viszont Izvoranu nem tartja szerencsésnek: véleménye szerint az ügyvezetői és az alkalmazotti státus az eltérő érdekeltségek miatt összeférhetetlen.
A decemberi módosítások többek között azért okoztak kavarodást, mert ha egy menedzser bizonyos ideig munkaszerződés nélkül dolgozik, ezalatt nem veheti igénybe a minden alkalmazottnak kijáró, ingyenes állami egészségügyi szolgáltatásokat.
>>Még mindig száguld a román gazdaság >>
„A munkatörvénykönyv szocialista jellegzetességeket mutat” – ez Florin Pogonaru , az Üzletemberek Szövetsége (AOAR) véleménye. Kifogása az, hogy ameddig a törvénykönyv az alkalmazottként ledolgozott éveket és a folyamatos munkaviszonyt tekinti elsőrendűen fontosnak, a társasági törvény módosításai puszta formaságok maradnak.
Pogonaru szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy a cégvezetők ugyanúgy fizetik a társadalombiztosítási járulékokat, mint az összes alkalmazott. A szakszervezetek véleménye a munkatörvénykönyvről viszont az, hogy az elbocsátások viszonylagos megnehezítésével és sok más intézkedéssel az átlag munkavállalók sokkal szélesebb rétegét védi, tehát logikus, hogy nem a csúcsmenedzserek igényei szerint van kialakítva.
Nem számít üzleti titoknak az adótartozás
Az adóhivatal egyik legfõbb büszkesége, hogy Romániában számos uniós tagállam gyakorlatával ellentétben nem számít bizalmas adatnak vagy üzleti titoknak, ha egy cég tartozik az államkasszának, és az sem, hogy mennyivel. Tény, hogy az ANAF az adózók többi adatát bizalmasan kezeli, de a tartozások listája elérhetõ a hivatal honlapján. A statisztikákból kiderül, hogy a kis- és középvállalkozások túlnyomó része, 80 százaléka nem fizeti be összes adóját a törvényes határidõkre.
A négyrendbeli módosítás ezzel együtt nem túlságosan népszerű az üzleti körökben. „Még mindig nem tudjuk, igazából, mit kell tenni. Marad az igazgatótanács, vagy felügyelőtanácsokat kell alakítani? Ha jól értettem, a felügyelőbizottság helyett auditálási bizottság kéne ellenőrizze a cég pénzügyeit. Az viszont nem derül ki, hogy mi szerint kell ezt a bizottságot megalakítani” – magyarázza Mugurel Ceraceanu , az Asiban biztosítótársaság főigazgatója.
Egyablakos ügyintézés külön a kis- és középvállalkozásoknak
A kis- és középvállalkozások (kkv) adóügyeit külön intézi a pénzügyi felügyelet (ANAF). Az elv ugyanaz, mint a legtöbb adóbevételt termelő cégek esetében, csak itt az a szempont, hogy a cég forgalma 10 és 70 millió lej között mozogjon.
A megyei adóhivataloknak április elsejéig kell megszervezniük a kkv-kal foglalkozó ügyosztályaikat, melyeknek feladata lesz a 3 millió lejnél több követelést felhalmozó vállalatokkal is foglalkozni. Amelyik cég négy év alatt nem teljesíti a tízmilliós forgalmat, az kikerül a különadminisztrációból. A középméretű vállalkozások termelik különben egy átlagos megye adóbevételeinek 80 százalékát, Dorin Ţigănaş , az ANAF szóvivőjének információi szerint.
A külön egyablakos ügyintézés az ANAF szerint a hatékonyabb adó- és illetékbehajtást segíti. Az adóhivatal adatai szerint a tavaly javult az adófegyelem – kevesebb volt az adótartozást felhalmozó cég, mint 2005-ben – ennek ellenére még mindig bőven akad tennivaló.
Hiába a külön ügyosztály, és hiába lett adatbázis-alapú az ügyintézés az adóhivatalban, ha a bürokrácia és a papírmunka lényegében ugyanakkora, mint korábban – kritizálja az intézkedést a Kis-és Középvállalkozások Tanácsa nevű érdekvédelmi szervezet.
„Minden vállalatnak minden hónapban több tucat kifizetési megbízást vagy csekket kell kiállítania, hogy befizethesse alkalmazottai után a munkanélküliségi meg a tb-járulékot. Ahelyett, hogy ezeket egy űrlapon intéznék, külön ügyosztály csinálnak” – fakad ki Nicolae Vitelaru , a Tanács alelnöke.
Kormány-üzletemberek vita a befektetett profit adómentessé tételéről
Adómentessé válna a cégek újrabefektetett profitja, amennyiben az adótörvényköny úgy marad, ahogy azt a szenátus a múlt héten módosította.
Az adókönnyítést a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Dan Voiculescu javasolta, aki maga is média-nagyvállalkozó. A PC még 2005 óta ki akarta kényszeríteni a kormányból ezt az intézkedést, azonban most csak úgy érhetett célt, hogy a PC kilépésével a koalíció kisebbségbe került a felsőházban. A mostani módosítást az ellenzék 45 igen szavazatával fogadták el, a koalíció 27 szenátora nemmel szavazott, két RMDSZ-es felsőházi tag tartózkodott.
Voiculescu azzal érvelt, hogy semmiféle államháztartási veszteség nem származik a módosítás nyomán, ugyanis előrejelzése szerint a hozzáadottérték-adóból (TVA) származó bevétel nőni fog. Ám ezzel nem tudta meggyőzni Cătălin Doicá t, a pénzügyminisztérium államtitkárát, aki szerint ha életbe lép az intézkedést, az elfogadhatatlanul magas, a GDP 0,8 százalékára, de akár 1,2 százalékára rúgó költségvetési hiányt okoz 2009-ben.
A nagyvállalkozók öröme
A Gyáriparosok Szövetsége természetesen üdvözölte a döntést, mert a szervezet úgy véli, ennek révén több új munkahelyet alakíthatnak a cégek, másfelől az intézkedés hozzájárul az EU gazdasági hatékonyságának stimulálását szolgáló Lisszaboni Nyilatkozat végrehajtásához.
Több vállalkozói érdekvédő szövetség azzal érvel, hogy a romániai nagyvállalatok – de a kkv-k többsége is – 85 százalékban saját forrásból fedezik fejlesztéseiket, noha az EU-ban általában változatos eszközökkel támogatja az állam az ilyen beruházásokat. Az üzletember-szövetségek többek közt a brit, a cseh és a francia gazdaságélénkítő intézkedésekre hivatkoznak.
A Gyáriparosok Szövetsége emellett azt közölte, a bérek adóterheinek 8 százalékos csökkentése is hozzájárulna új munkahelyek létrehozásához. A Romániai Üzletemberek Szövetsége szerint a magánszektor termeli meg 2009-2010-re Románia nemzeti össztermékének (GDP) 80 százalékát, tehát a támogatás nem ablakon kidobott pénz.
Az újrabefektetett profit adómentesítése a szövetség szerint a kkv-k esetében azért praktikus, mert olcsóbb és egyszerűbb gyakorlatba ültetni, mint a gyorsított amortizációt. Mindezzel együtt az AOAR szerint fel kell lendíteni a hazai tőkepiacot, és végső soron teljesen új adótörvénykönyvet kellene kidolgozni.
Forrás: Bloombiz, Hotnews, Rompres
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!