Nem egységes többé a minimálbér : a végzettség és a beosztás határozza meg, melyik az a legalacsonyabb összeg, amelynek a munkakönyvben szerepelnie kell.
Bár már január elsejétől érvénybe lépett az országos kollektív munkaszerződés, nagyon sok munkáltató nem alkalmazza annak több előírását. A munkaadók az alkalmazottak szempontjából legfontosabb megkötés alól térnek ki előszeretettel. A megállapodás ugyanis egyértelműen leszögezni: azok számára, akik nem végeztek egyetemet, 440 lejes minimálbért kell biztosítani, míg az egyetemet végezetteknek két minimálbérnél, tehát 880 lejnél nem szerepelhet kevesebb munkakönyvükben – amennyiben olyan állást töltenek be, melyhez muszáj az egyetemi szintű szakképzettség.
Sokak számára az okoz fejtörést, hogy a kormány december végén arról határozott, hogy január elsejétől 390 lejre emeli a minimálbért.
Akkor meg honnan a 440 lej?
Ez az új összeg azok után került képbe, hogy a szakszervezeti tömörülések nem fogadták el a kormány javaslatát, sztrájkkal való fenyegetőzés közepette kiegyeztek a kabinet illetékeseivel az új, négy évre szóló országos kollektív munkaszerződésről, amely egyben nagyobb minimálbért biztosít. A 2007-2010 között érvényes országos kollektív munkaszerződés törvényerejű jogszabály, minden munkáltatóra kötelező érvényű, s a keretösszegeket évente újratárgyalhatják a felek.
A kormány által megszabott 390 lejes minimálbér azonban nem minden esetben nő 440-re. Az állami költségvetésből fizetett közalkalmazottak számára ugyanis 390 lej marad a bruttó összeg. A 440 lejes legkisebb fizetést pedig kimondottan a magáncégeknek kell biztosítaniuk alkalmazottaik számára.
A kollektív munkaszerződés végzettségük alapján négy kategóriába sorolja be az alkalmazottakat.
Minden alosztály számára megszab egy szorzót, amelynek segítségével kell ezentúl számolni a vonatkozó minimálbért. Ez a következő:
A. Fizikai dolgozók Ebben a kategóriában külön bérezési szintet kell ezentúl biztosítani a szakképzett és szakképzetlen alkalmazottaknak. Csakis a szakképzetlen munkaerõt lehet ezentúl minimálbérre alkalmazni, akinek már papírja van mesterségérõl, annak ennél több jár. A szakképzett munkás számára a 440 lejes minimálbért 1,2-es szorzóval kell beszorozni, ami azt jelenti, hogy munkakönyvében legkevesebb 528 lejnek kell szerepelnie.
B. Irodai alkalmazott, aki végzettségének megfelelõ munkakörben dolgozik Amennyiben egy irodai alkalmazottnak csupán érettségi je van, akkor szintén 1,2-es szorzóval kell számolni minimálbérét, tehát neki is 528 lejt kell biztosítani papíron. Ha posztliceális képzésen is részt vett, akkor a szorzó 1,25-re nõ , minimális fizetése pedig nem lehet alacsonyabb, mint 550 lej.
C. Munkakörének megfelelõ végzettséggel rendelkezõ alkalmazott Ha mesteriskolát végzett szorzója 1,3, minimálbére 572 lej , ha pedig fõiskolát végzett , szorzója 1,5, minimálbére tehát 660 lej. D. Alkalmazott olyan beosztásban, amelyhez elengedhetetlen a felsõfokú végzettség Itt jön be a 2-es szorzó , tehát a munkaadónak minimum 880 lejes bruttó bér t kell biztosítania.
Hogy milyen konkrét következményei lehetnek e kollektív munkaszerződésnek,
még senki sem meri konkrétan megjósolni. Annyi biztos, hogy nagyon sok kisvállalkozás számára lehet végzetes, a növekvő minimálbér ugyanis növekvő költségeket jelent. Hiszen nem csak az alkalmazottnak kell nagyobb javadalmazást biztosítaniuk, hanem ezután a nagyobb bérszint után nagyobb összegeket kell különböző intézményekhez befizetniük. Nő ugyanis ezáltal a társadalombiztosítási alapba, a szabadságalapokba, a fizetésbiztosítási alapba, a munkanélkülisegély-alapba befizetendő összeg is, ami mind-mind a munkáltatót terheli.
Mindenképp pozitív kimenetele lesz az új keretnek
azokra nézve, akiknek nincs egyetemi végzettségük. Az elmúlt néhány évben ugyanis dominánssá vált az a trend, miszerint titkárnői, raktárosi, bolti eladói állásokra előnyt jelentett (ha nem egyenesen kizáró jellegű megkötés volt) az egyetemi végzettség. Most, hogy az egyetemet végzetteknek nagyobb bért kell biztosítani, valószínűleg helyre áll a régi rend, s például egy fuss ki, öblítsd ki típusú álláshoz nem kell már többé egyetemi oklevél.
Visszás lehet a jogszabály azonban azok számára,
akik egyetemmel dolgoznak olyan beosztásban, amelynek munkaköri leírása nem kér feltétlenül felsőfokú végzettséget. Jóslatokba még korai bocsátkozni annak kapcsán, hogy elbocsátják őket, vagy csupán arra hivatkozva, hogy ehhez nem kell diploma, alacsonyabb minimálbérrel járó kategóriába sorolják be őket.
Fennáll továbbá a feketemunka elterjedésének veszélye is.
Ugyanis jelen pillanatban is sok vállalkozás úgy tér ki a jól fizetett munkaerővel járó magas költségek elől, hogy minimálbérrel alkalmaz, s más, legtöbb esetben nem hivatalos juttatásokkal egészíti ki azt. Ha pedig nő a minimálbér, akkor előfordulhat, hogy a munkáltatók nem a napi nyolc vagy heti 40 óra után járó minimálbért fogják beírni a munkakönyvbe, hanem napi 4 vagy heti 20 órára alkalmaznak hivatalosan, s visszamaradót állják szürkén, illetve feketén. Az alkalmazott pedig ugyanannyit fog gürcölni – ez az egy biztos.
Csupán a Román Nemzeti Bank (BNR) tudja pontosan, hogy makrogazdasági szinten legalábbis,
mivel jár az új kollektív munkaszerződés.
A minimálbér növekedése áthúzza az infláció visszaszorítására irányló stratégiánkat. A BNR már tavaly felhívta a figyelmet, hogy a béremelésre irányuló előírások növelni fogják az inflációt – nyilatkozta az új bérszabályozás kapcsán Mugur Stet, a jegybank szóvivője.
A diplomás minimálbér Magyarországon
Magyarországon a 2002-es választási kampány egyik fõ ígérete volt a diplomás minimálbér, amit a nagy részvétel mellett megválasztott MSZP-SZDSZ többségû parlament a Medgyessy-kormány javaslatára szinte rögtön a választások után el is fogadott. A kormány elsõ száz napja alatt átlagosan 50%-kal megemelte a közalkalmazottak bérét is. Liberális közgazdászok szerint pont ez a döntés volt az egyik oka a mostani rekordméretû ikerdeficitnek: érveik szerint a bérkiáramlás nem volt arányban a hatékonysági mutatókkal. A folyó fizetési mérleg 6,9 milliárd dolláros hiányt mutat, ez a GDP 5,9%-a. Ezzel együtt az állami költségvetés hiánya a GDP 7,1%-ára rúg. (S. G.)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!