Mindenképp külön igazolást kell kiváltania annak, aki nem szeretne tetemes kórházi számlát fizetni, mert például Budapesten balesetet szenvedett.
Miután hosszas vita után tavaly októberben elfogadták, a magyar-román szociális biztonsági egyezmény előbb azért keltett némi elégedetlenséget, mert egy 1961-es hasonló államközi megállapodást felváltva nem tette lehetővé, hogy romániai magyar nyugdíjasok Magyarországra telepedésük után a magyar nyugdíjpénztár biztosította, a hazainál rendszeresen magasabb nyugdíjat vegyék igénybe. Viszont a törvény másik életbevágó rendelkezése, az egészségügyi ellátásról szóló a gyakorlatban csak két hónapig lesz érvényben. Az egyezményt ugyanis a magyar parlament csak idén év elején hirdette ki , majd az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) úgy tájékoztatta Magyarország összes kórházát és egyészségügyi intézményét, hogy az új szabályozást csak november elsejétől Szilveszterig kell alkalmazni. Eszerint román állampolgár Magyarországon
ingyen csak sürgősségi ellátásban részesülhet,
és abban is csak akkor, ha még utazás előtt beszerez egy speciális igazolást a hazai nemzeti egészségbiztosítási intézettől ( CNAS ). A RO/H 111 jelű igazolást „a szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia” a romániai turistának.Ha mondjuk ez autóbalesetet szenvedett állapotban nehézségekbe ütközne, a vonatkozó 43/1999-es kormányrendelet negyedik paragrafusából az hámozható ki, hogy az ellátó kórháznak 15 napon belül kell jelentenie a beteg adatait, vagyis az igazolást két héten belül kell prezentálni. Az OEP tájékoztatója egyértelmű:
Amennyiben kizárólag útlevéllel rendelkeznek, november 1.-tõl román állampolgároknak OEP támogatással térítésmentesen nem nyújtható ellátás. A román állampolgárok, ha nem rendelkeznek érvényes RO/H 111 jelû nyomtatvánnyal, illetve azt utólag sem mutatják be, a sürgõsségi ellátásért díjat kell fizetniük. A fizetendõ díj mértékét az egészségügyi szolgáltató saját hatáskörében állapítja meg, az Egészségügyi Minisztérium 87/2004-es rendeletének szabályai alapján.
További megszorítást hoz a román-magyar megállapodás alkalmazása azoknak, akik a magasabb színvonalú magyarországi kórházakban szerették volna kezeltetni krónikus betegségüket. Ezt ugyan továbbra is megtehetik, de nem ingyen, ugyanis az OEP kimondja, a RO/H 111-gyel nem lehet egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, ha az alany „kimondottan az egészségügyi ellátás igénybevétele céljából utazott Magyarországra, és a kezelendő betegség már beutazása előtt is fennállt.”
További megkötés, hogy „a kezelőorvos által rendelt gyógyszert a román biztosított kizárólag támogatás nélkül, teljes áron vásárolhatja meg”, és ahhoz, hogy az illető gyógyszert kapjon sürgősségi ellátása alatt,
muszáj járó- vagy fekvőbetegnek lennie.
A román-magyar egyezmény feltehetően azért vezetett be külön nyomtatványt a kérdés adminisztrálására, mert 2005-ben, mikor az államközi egyezmény előkészítése folyt, a felek még korántsem lehettek biztosak abban, hogy Románia január elsejétől az Unió tagja lesz. A tagság az utazók egészségügyi ellátását is részben megkönnyíti.
Román állampolgár az EU tagállamokban az illető ország állampolgárainak járó ellátást vehet igénybe, de ennek feltétele, hogy váltsa ki a területileg illetékes megyei egészségbiztosító pénztárnál az erre szolgáló európai egészségbiztosítási kártyát ( European Health Insurance Card , EHIC). A kártyatulajdonosnak országtól függően kedvezményes vagy ingyenes ellátás jár.
Mire jó az európai egészségbiztosítási kártya?
Minden, az utazás alatt szükségessé váló egészségügyi kezelés igénybevételére, a balesetet és egyéb megbetegedéseket, sõt krónikus betegségeket is beleértve. A kártya kizárólag állami ellátásban érvényes, de nem minden országban fedez minden költséget. Aki csak EHIC-kel rendelkezik, számítson arra, hogy egyes esetekben hozzá kell járulnia kezelése költségeihez – viszont vesebetegek EU-tagállamokban elõzetes egyeztetés alapján ingyen részesülhetnek dialízisben.
Az EHIC nem teljeskörû utasbiztosításként mûködik: adminisztratív költségeket, lopásokat, késésekbõl eredõ károkat nem fedez. Viszont egyes biztosítók elvárják, hogy ügyfelük kiváltsa a kártyáját is utazás elõtt már megkötött biztosításuk mellé.
Noha Románia nem kért az EU-ban 2004-ben bevezetett kártya kibocsátására átmeneti mentességet, nagy valószínűséggel január első munkanapján a megyei egészségbiztosító pénztárak
nem fognak tudni kártyát kiadni.
A késés oka technikai jellegű: a kibocsátáshoz országos informatikai hálózatot kell kiépíteni, és a korábbi halasztásokat az ősz folyamán már nem lehetett behozni. Az EHIC-kártya kibocsátásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a kérelmező ideiglenes igazolást kap – az OEP tájékoztatója pedig jelzi, hogy a magyarországi egészségügyi intézményeknek kötelessége ezt elfogadni.
A kártya, illetve az igazolás csak külön kérésre annak jár, aki az EU tagállamaiba, illetve Svájcba utazik, és igazolni kell hozzá azt, hogy az illető nevére rendszeresen be vannak fizetve a társadalombiztosítási járulékok. Mivel a kártyakibocsátás nemzeti hatáskör, a lejárati határidők is változóak: a romániai kátya hat hónapig, a magyarországi egy évig érvényes; de például a brit egészségyügyi minisztérium arról tájékoztat, hogy „a kártya általában három-öt évre szól”.
Az igazolvány Romániában pénzbe kerül (de még nem tudni, mennyi lesz a kibocsátási díj, és annak ellenére, hogy az Európai Bizottság ingyenesnek mondta ki), Magyarországon viszont nem. Hogy pontosan mit fedez a kártya, arról lásd keretes írásunkat , de a hazai jogszabály egy kitétele már a román-magyar államközi egyezményből ismerős: nem jár kedvezményes ellátás annak, aki kifejezetten egészségügyi kezelés céljából utazik.
Egységes elektronikus kórlap?
Mivel a kártya teljeskörû bevezetésére elég szûk volt a határidõ, EHIC-ügyben a kezdeményezõ Európai Bizottság úgy foglalt állást, hogy átmenetileg csak szabad szemmel olvasható adatokat tartalmaz. A további terv az, az adatok mágnescsíkra vagy chipre kerüljenek. Az EB azt szeretné, ha az igazolvány hosszabb távon nem különálló dokumentumként, hanem az egyes nemzeti kártyák állandó kiegészítõjeként mûködne.
Az évtized végére megközelítendõ cél, hogy a megfelelõ leolvasóval a szolgáltató on-line ellenõrizhesse a chipkártya-tulajdonos jogosultságát. Emellett a kártya elektronikus kórlapként mûködne, vagyis bármely szolgáltató hozzáférne a kezeléshez szükséges orvosi információkhoz (korábbi betegségek, kezelések dokumentációja, gyógyszerérzékenység, vércsoport stb.).
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!