Privatizációs tanácsadási szerződéseket bundáztak meg a gazdasági és a távközlési tárca alkalmazottai. Codruţ Şereş és Nagy Zsolt miniszterek cáfolják az őket ért vádakat.
Hivatalosan is kémkedéssel vádolja a főügyészség Sztamen Sztancsev bolgár származású üzletembert a főügyészség.
A Credit Suisse First Boston nemzetközi pénzügyi tanácsadó iroda megbízottja ellen a főügyészség szervezett bűnözés elleni osztálya (DIICOT) nyomozott már júniustól, titkosszolgálati információkra alapozva.
Sztancsev a hatóságok szerint azért épített ki kapcsolatokat a gazdasági, illetve a távközlési minisztériumban, hogy privatizációs eljárásokról szóló, bizalmas információkhoz jutva hozza előnyös helyzetbe a Credit Suisse-t egy-egy tanácsadási pályázat benyújtásakor. Sztancsev bolgár állampolgár, de állandó lakhelye Ausztriában van; Romániában három éve köt üzleteket, a Credit Suisse mellett az osztrák Creditanstalt Investment tanácsadójaként is dolgozik.
A főügyészség Sztancsevet tartja az ügyletek kulcsfigurájának, merthogy működése „a nemzetbiztonságot veszélyeztette”. Tegnap esti, négyórás kihallgatása után az üzletember azt nyilatkozta, csupán üzleteket kötött Romániában, és nem kémkedett. Mint mondta,
„csalódott a romániai igazságszolgáltatásban”.
A londoni üzleti tanácsadó további négy munkatársát érinti a főügyészség vádja: eszerint Sztancsev segítője a cseh Susak Michal , a CSFB feltörekvő piacokkal foglalkozó aligazgatója, az orosz származású, de amerikai állampolgár Vadim Benyatov Don , a CSFB feltörekvő piacokkal foglalkozó egyik munkatársa volt. Szintén kémkedéssel vádolják a bukaresti hatóságok Mircea Flore -t, a CSFB állandó romániai képviselőjét.
Az ügyletben két minisztérium nyolc munkatársa ellen indult bűnvádi eljárás. A főügyészség szerint kémkedésben és árulás bűntettében sáros Dorinel Mucea , a privatizációs hatóság helyettes vezetője, Robert Neagoe , a Codruţ Şereş vezette gazdasági minisztérium jogi osztályának igazgatója, és Mihai Radu Donciu , Nagy Zsolt távközlési miniszter egyik tanácsadója, akit a miniszter a vizsgálat idejére
Kész együttmûködni a hatóságokkal a Credit Suisse
Nem akarta kommentálni a Credit Suisse First Boston szóvivõje a cég romániai üzletekkel foglalkozó munkatársairól szóló híreket. Gavin Sullivan azt közölte, tudja, hogy a román hatóságok kémkedéssel és államtitoksértéssel vádolnak egyes CSFB-munkatársakat, de eddig semmi jel nem utal arra, hogy õk törvényt sértettek volna. A szóvivõ ugyanakkor közölte: készek együttmûködni a hatóságokkal. A szóvivõ azt sem kommentálta, hogy az érintettek pontosan milyen kapcsolatban vannak még a céggel.
A zürichi központú Credit Suisse First Boston a holland ING Bankkal együtt mûködött közre a Petrom privatizációjában, tanácsadó volt a Distrigaz Nord és a Distrigaz Sud magánosítási eljárásában. Legutóbbi megbízatása a Romtelecom 46%-ának tõzsdére vitele.
felfüggesztett tisztségéből.
Ügyészségi információk szerint Donciu volt Flore kapcsolata. A kormány a távközlési minisztérium révén tőzsdei bevezetéssel el akarja adni a Romtelecom telefonszolgáltató állami kézben maradt 46%-nyi részvénycsomagját. Az üzlet felügyeletére nemzetközi versenytárgyalást ír ki a tárca egy tanácsadó cég kiválasztására.
A vádirat szerint Donciu bizalmas információkat szivárogtatott ki Flore-nak a konkurencia előzetes ajánlatairól, így kilenc pályázó közül a Credit Suisse kapta a több mint tízmillió eurós megbízást. A Cotidianul napilap információi szerint a CSFB-hoz képest a Union Bank of Switzerland – ING Securities – Central Europe Trust Company konzorcium előnyösebb ajánlatot tett: az üzlet értékének 0,95%-áért, azaz 9,5 millió euróért vállalta volna a megbízást a CSFB 1,25%-ról szóló ajánlata ellenében.
Sztancsev és Donciu másik közös ügylete a rádió- és tévéadások átjátszásával, illetve szélessávú internetszolgáltatással foglalkozó Radiocomunicaţii Rt. privatizációja volt.
Az ügyészség azt állítja, Sztancsev a Donciutól kapott információk alapján magyarázta el az osztrák CA-IB Corporate Finance Beratungs igazgatójának, hogyan módosítsa a saját előnyére magánosítási tanácsadásra beadott pályázatát. A Cotidianul megkereste annak a társasháznak az adminisztrátorát, ahol Sztancsev lakott: az illető felismerte, hogy Donciu fizette Sztancsev bukaresti lakásának költségeit.
Szintén az ügyészség állítja azt, hogy Sztancsev közbenjárt Nagy Zsolt nál annak érdekében, hogy a CSFB kapjon megbízást a Román Posta átszervezésének, majd privatizációjának lebonyolítására. A miniszter cáfolja az erről szóló híreket: a posta átszervezésének felügyeletére nem a CSFB, hanem a Roland Berger Strategy Consultants kapott megbízást; továbbá a privatizációs tanácsadásra
még be sem nyújtották ajánlataikat az érdeklődő cégek.
Nagy Zsolt elismeri, hogy több ízben is találkozott Sztancsevvel, de csak hivatalos, miniszteri minőségében. A távközlési tárca vezetője elmondta: számos gazdasági tanácsadó érdeklődik a minisztérium privatizációs tervei iránt. Ami a Romtelecom tőzsdei bevezetését illeti, valóban a CSFB kapta a megbízást, de mivel ő nem volt benne a pályázatokat elbíráló bizottságban, nem is befolyásolhatta a végeredményt.
Közölte, a kémsztoriról csupán a sajtóból értesült, és az ügyészség semmit sem közölt vele, és be sem idézték. A Krónika napilapnak azt nyilatkozta: az ő tudtával egyetlen dokumentum sem került ki a minisztériumtól, de azt nem akarta kommentálni, vajon felfüggesztett tanácsadója követett el valami törvénybe ütközőt. „- Mivel két miniszter is célpont, egyértelműen politikai indíttatású támadásról van szó” - nyilatkozta.
Donciut különben kedd délelőtt kihallgatta a főügyészség. Az erről kiadott közleményből az derül ki, hogy a felfüggesztett tanácsos tagja volt a pályázatokat elbíráló bizottságnak, és 2005 novembere és 2006 januárja között szolgáltatott információkat a Credit Suisse-s Flore-nak és Sztancsevnek. (A kilenc pályázó közül idén január 5-énhirdetett győztesta távközlési tárca, a Credit Suisse társult cége a tanácsadásban a bukaresti IEBA Trust.)
Ami a bolgár üzletember gazdasági minisztériumos
kapcsolatait illeti, a vádirat szerint az Electrica áramszolgáltató munténiai részlegének privatizációs tanácsadása úgy zajlott, hogy az ajánlatokat tevő tanácsadó cégekkel elvileg csak azt közölték, bekerültek az elbírálás második körébe, de azt nem, hogy hány pontot értek el. Sztancsev Dorinel Mucea segítségével viszont tudomást szerzett a szolgálati titoknak minősülő pontszámokról, és azt az üggyel foglalkozó CSFB-alkalmazottnak, Vadim Benyatovnak továbbította.
A kormány a Petrom többségi részesedésének 2004-es eladása után idén piacra dobta az olajvállalat a gazdasági minisztériumnál maradt 8%-os részvénycsomagját is. Az ügyészség szerint Sztancsev a tárcától megkapta az ügyletről szóló jogszabály-tervezeteket.
Szintén a vádiratban szerepel, hogy Sztancsev meggyőzte Codruţ Şereşt, hogy mivel a tárcának van egy képviselője a Transgaz földgázszállító vállalat igazgatótanácsában, érje el, hogy a Transgaz adja el a PPF Investments Ltd.-nek a Romexterra Bank ban levő részvénycsomagját. A vádirat szerint Şereş Robert Neagoe-t, a gazdasági tárca jogi osztályvezetőjét bízta meg az erről szóló dokumentum megszerkesztésével. (A Romexterráta magyar MKB bank vette meg; a PPF Investments-ben Sztancsevnek van érdekeltsége.)
Az érintett miniszter, Codruţ Şereş minden vele kapcsolatos ügyészségi információt cáfol, és „mesebeszédnek” minősít. Véleménye szerint a kiszivárogtatott értesülésekkel őt akarják lejáratni a sajtóban. A miniszter közölte: a főügyészség tőle semmiféle nyilatkoztatot nem kért.
A tárcavezető közölte, az energetikai vállatok magánosításában érdekelt cégek azért gyakorolnak rá nyomást, mert felszámolta a Năstase-kormány alatt megszokott kedvező szokásokat. Şereş arról is nyilatkozott, a két mostani kormánypárt, a PNL és a PD egyaránt gyakorolt rá nyomást, hogy egyes vállalatokat részesítsen előnyben a privatizáció során.
Kétszer halasztották el a Romtelecom tõzsdére vitelét
Csak november után tervezik bevezetni a tõzsdére a Romtelecom állami tulajdonú részvényeit, mert több idõre van szükség a vállalat átvilágításához, jelentette be augusztus 8-án Nagy Zsolt távközlési miniszter. A kormány egyszer már elhalasztotta a tõzsdei bevezetést, idén márciusban, és azt tervezte, hogy október-november táján fogják eladni a vezetékes szolgáltató 46%-át a tõzsdén, ami a bukaresti tõzsde minden eddiginél nagyobb kibocsátása lesz. A papírokat a bukaresti, illetve egy külföldi tõzsdére tervezik bevezetni.
A miniszter nem pontosította, hogy „november után” mikor kerül sor a kibocsátásra. Minden attól függ, hogy a Credit Suisse és az IEBA Trust tanácsadói mikor fejezik be a cég értékbecslését. Nagy Zsolt arra számít, hogy a részvények 1,28 milliárd dollárt fognak érni; korábban csak 1,06 milliárdra számított.
Hírforrás: Mediafax, Coditianul, Krónika, Realitatea
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!