Autonómiák gyakorlatban: különadót vethetnek ki az áramra a tartományok 2007-től Spanyolországban, ahol gyakoriak az áramszünetek.
Az új adó célja befektetni az elektromos elosztóhálózatba, hogy kiszűrhessék az áramszüneteket Spanyolországban – ami a szombati általános nyugat-európai áramszünetet tekintve nagyon kézenfekvőnek tűnik. Így megszűnne a villanyáram egységes ára Spanyolországban.
A spanyol autonóm tartományok jövő évtől megemelhetik a villanyszámla árát, adót építve az árba – írja az El País , a vezető spanyol napilap. Az emelés célja, amelyet a spanyol Iparügyi Minisztérium is jóváhagyott, hogy fejlesszék az elektromos elosztóhálózatot, javítsák a szolgáltatás minőségét.
A helyi adó – amit a villanyszámlába építenek be
– ahhoz hasonlít, melyet több autonóm közösség ró ki az üzemanyagra. Ezt a pluszadót az egészségügy fejlesztésére fordítják. A spanyol kormány által minden évben elfogadott villamosenergia-ár 25 millió fogyasztót érint, akik lakóhelyük szerint fognak többet vagy kevesebbet fizetni.
Idővel a tartományok illetékes testületei áramszolgáltatási befektetési terveket fogadhatnak el, és megkövetelhetik a szolgáltató cégektől, hogy pénzben mérhető erőfeszítéseket tegyenek szolgáltatásaik fejlesztésére.
A villanyszámla így újabb tétellel, az autonómia-adóval gyarapodik a már meglévők mellett: a villanyszámla 0,330 %-át a nukleáris erőművek felszámolására, 0,210 %-át a radioaktív hulladékok tárolására, 0,069 %-át a Nemzeti Energiaügynökség fenntartására fordítják. A cél az, hogy az autonóm közösségek nagyobb felelősséget viseljenek egy jobb minőségű szolgáltatás kialakításáért – mondja projektgazdaként a minisztérium.
>>Café para todos: mi kell a katalán autonómiához? >>
Az autonóm közösségeknek eddig is
joguk volt a szolgáltatókat ellenőrizni és szankcionálni, ha nem volt megfelelő a minőség (az áramszünetek miatt ezt meg is tette Andalúzia, Madrid, Katalónia és Extremadura tartomány), de eddig nem volt joguk megkövetelni a szolgáltatóktól a pluszbefektetést.
Az új villanyáram-adórészben finanszírozni fogja a helyi szintű a villamosenergia-szolgáltatás fejlesztését. A mostani javaslat tulajdonképpen egyfajta válasz arra a sok éve hangzó panaszra, amit a szolgáltató cégek jeleztek, hogy a villanyáram árából nyert jövedelem nem elégséges az áramszolgáltatás bővítésére.
A spanyol kormány által felügyelt áramszolgáltatás költségeinek 49%-a terheli a cégeket. Néhány éve egyes vállalatok, évente egyenként 1500 millió eurós beruházással igyekeztek fejleszteni az áramszolgáltatást, de az áramkimaradások, amelyek főleg az ország déli és keleti részén jelentkeznek, azt mutatják, hogy e beruházások
Romano Prodi olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság volt elnöke
Közös európai áramszolgáltatási hatóságra lenne szükség. Egymásra vagyunk utalva, de egy közös hatóság hiányában mégsem tudunk egymásnak segíteni. Teljesen ellentmondásos helyzet, hogy miközben számos európai hálózat és kapcsolat létezik, nem mûködik központi európai hatóság az energiaellátás terén
nem garantálják a szünetmentes áramszolgáltatást.
Ezért született ez a megállapodás, amit az áramszolgáltató cégek vezetői a tartományi vezetőkkel közösen, a spanyol Iparügyi Minisztérium gyámkodása alatt hoztak tető alá. Az adót akkor lehet bevezetni, ha a felek kidolgozzák a villanyár-emelés módszertanát, amely meghatározza, pontosan mennyit lehet évente emelni. Céges források szerint azonban az efféle idővel el is tűnhet, mivel az Európai Bizottság azt szorgalmazza, hogy az energia központi árképzése 2011-re tűnjön el az EU-ban.
Az Unióban több mint tíz éve kezdődött meg a villamosenergia-ellátás liberalizációja, először a céges világban, majd fokozatosan a lakossági szolgáltatások piacán is, ennek következtében az áramellátás már nem szolgáltatás, hanem értékesítés – állapítja meg Tombor Antal , a Magyar Villamosirányító Rt. vezérigazgatója. Ezért időben pontosan egyeztetni kell az áramvételt és -eladást.
A kereskedő a fogyasztóit és a forrásait (erőmű, import) egy ún. mérlegkörben fogja össze. Mindig van valami eltérés: többlet vagy hiány, amit a rendszerirányító egyenlít ki. A hálózaton fizikai korlátok léphetnek fel az áram szállításakor, amelyeket a kereskedők nem vesznek figyelembe – ez a rendszerirányítás újabb kihívása.
Egyes országokban nem a nemzetközi kereskedelem igényei szerint fejlesztették a hálózatot, így a rendszerirányítónak külön kell figyelnie az áramszünetek elkerülésére. 2003. szeptember 29-én Olaszország egy üzemzavar miatt csaknem egy egész napra áram nélkül maradt.
A szombat esti,
nyugat-európai átmeneti áramszünet oka elképzelhető, hogy irányítási problémával függ össze, másfelől a hirtelen jött hideg miatt túlságosan megugrott a fogyasztás.
Az egyik legnagyobb európai szolgáltató, az E.On képviselője elismerte, szombaton késő este az Ems folyón (Északrajna-Vesztfália tartomány) egy nagy hajó veszélytelen áthaladása érdekében átmenetileg áramtalanítottak egy 400 ezer voltos vezetéket, de ez szerinte nincs közvetlen összefüggésben az üzemzavarral. Más szakértők szerint viszont pont ez indíthatott el láncreakciót az áramellátó rendszerben. Az áramkimaradás okozta személyi sérülésről, különösebb anyagi károkról nem érkezett jelentés.
Használ a versenynek a spanyol E.On és a spanyol Endesa fúziója?
A spanyol kormány szombaton bejelentette: könnyít az általa szabott feltételeken, melyekkel átveheti a vezetõ spanyol áramszolgáltatót, az Endesa vállalatot a német E.ON. A lépést a kormány az EU bizottságának a cégbekebelezési üggyel kapcsolatos kifogásai, a protekcionizmus vádja miatt tette. Ennek alapján várható, hogy az illetékes spanyol hatóság jóváhagyja az E.ON felvásárlási ügyletét az Endesa 100 százalékára, 37 milliárd eurós értékben.
A jelentések szerint korábban összesen 19 feltételt állítottak a spanyolok az E.ON-Endesa fúzió létrejöttével szemben, ebbõl mára már csak két feltételt hagytak meg maradéktalanul: az egyik, hogy az E.ON csorbítatlanul folytatja az Endesa beruházási programját, terveinek megvalósítását, a másik az E.ON részesedésével kapcsolatos: ha harmadik fél többet szerez meg az E.ON-ban 50 százaléknál, akkor az E.ON-nak el kell adnia Endesa részvényeit.
Az Európai Bizottság (EB) még augusztusban kért felvilágosítást Spanyolországtól arról, hogy a spanyol energiahatóság milyen feltéteket szabott meg az Endesa társaság E.ON német energetikai konszern általi átvételéül. A bizottság ezzel a döntésével bekapcsolódott az Endesa felvásárlásának ügyébe. Az EB versenyügyi felelõse, Neelie Kroes szeptember végén jelentette ki, hogy Európának nyitott piacokra van szüksége, és õ kész is „erõnek erejével nyitásra kényszeríteni” a piacokat.
Elemzõk rámutattak arra a furcsaságra, hogy például a Brüsszel által lényegében „gazdasági nacionalizmussal” vádolt spanyol felügyelet egyik feltétele az E.ON-nal szemben éppen az volt, hogy – ha sikerül a felvásárlás – akkor az E.ON váljon meg az Endesa energiatermelõ részesedéseinek legalább egyharmadától, jóllehet ilyen feltétel nyilván használna a versenynek. (mti)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!