Egy rég lecsengett csődbotrány miatt lehet, hogy a beharangozott 2 milliárd eurónál kevesebb pénz csörren az államkasszában.
Továbbra is kritika éri a kormányt amiatt, hogy egyes vélemények szerint túl hamar adta el leprofitábilisabb pénzintézetét, a Román Kereskedelmi Bank ot, vagyis a BCR-t. A kormány és a magánosítást pártoló pénzügyi elemzők viszont úgy vélik, az eladás az egész romániai bankszférának hasznot hoz – csak azt nem lehet tudni pontosan, az állam mekkora részt hasít ki ebből. Ugyan az osztrák Erste által kifizetett 3,75 milliárd euró rekordösszegnek számít, de az rögtön a győztes kihirdetése után kiderült, hogy a legnagyobbat nem a többségi tulajdonos román állam, hanem a BCR-ben részesedéssel bíró két nemzetközi pénzintézet, az International Finance Corporation ( IFC ) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ( EBRD ) kaszálja. A két pénzintézet 25%-ot tulajdonolt a BCR-ből, a részvénycsomagot 2003-ban mindössze 222 millió dollárért vásároltak, most másfél milliárdot ért – de euróban.
A Bancorex-botrány félmilliárd euróra csökkentheti az állam nyereségét
A BCR-t még 1999-ben kötelezte a tulajdonos állam arra, hogy a „súlyos és az egész rendszerre kiható csődveszély” elhárítása érdekében vegye át a tönk szélén álló Bancorex befulladt hiteleit, illetve a bank egész aktíváját. Cserébe az állam garanciát vállalt a BCR-nek az esetleges kártérítések kifizetésére és a Bancorex fizetési kötelezettségeire, míg a bankot végleg fel nem számolják és törlik a cégjegyzékből.
Végül mennyi jut az államnak?
A nevezetes 3,75 milliárdból tehát először is le kell számítani a BERD és az IFC nyereségét, tehát marad 2,25 milliárd euró. De ha ebből le kell számítani azt 1,8 milliárd eurót, melyre az állam a Bancorex-ért kötelezettséget vállalt, akkor az állam nyeresége alig 400-500 millió euró marad.
A BCR eddig nem vette igénybe az állami garanciát
A Versenyhivatal egyébként augusztus 7-én adta véglegesen áldását a BCR múlt év végén lezajlott privatizációjára, megállapítva, hogy a pénzintézet nem élvezett állami támogatást, azaz nem vette igénybe a garanciát; és a 33-as rendelet kötelezettségvállalásával egyetértve megállapította, hogy a BCR eladása „átlátható és világos volt, korrekt versenyhelyzetben zajlott”. Tehát az Erste Bank jogosan jutott hozzá a BCR 61,8%-ához.
A pénzügyminisztérium egyik augusztus végi közleménye határozott hangon azt állítja, hogy az állam a BCR 36%-a után több, mint kétmilliárd eurót inkasszál. Ez biztos összeg, mert a Bancorex-es kötelezettségvállalások nem érintik. A közlemény ugyanakkor elismeri, hogy a Bancorex-es kár „kizárólag az államot érinti, akármilyen is legyen a BCR tulajdonosi szerkezete”.
Tény, hogy ez az 1,8 milliárd egyelőre csak feltételezett kiadás: elképzelhető, hogy ennél kisebb kárigényt kell majd fedezni. Elképzelhető ugyanakkor, hogy további csontvázak esnek ki a szekrényből, tehát eddig még nem bejelentett kárigények merülnek fel.
Egy botrányos csődsztori
A Bancorex különben azért ment tönkre, mert állami bankként,politikai alapon biztosítottkiemelt ügyfeleinek 5-18%-os kamatra hitelt 1996 előtt úgy, hogy az infláció azokban az években sokszorosan haladta meg ezt a szintet. A bank tehát akkor is kifejezetten rosszul járt, ha ügyfelei visszafizették a hitelt – és számos, Ion Iliescu PDSR-jéhez közel álló ügyfél ezt elmulasztotta megtenni. A csőd miatti kárt akkor kétmilliárd dollárra becsülték.
A Versenyhivatal is beleszólt
Hogy a BCR privatizációját törvényesen le lehessen zárni, a Versenyhivatalnak (CC) is véleményeznie kellett, törvényesen biztosított-e gyakorlatilag állami támogatást a kormány a BCR-nek akkor, mikor az állami költségvetésbe emelte át a Bancorex kötelezettségeit a két pénzintézet egyesítésekor.
Hányan kaptak csalárd hitelt?
Hogy hányan szerepelnek a Bancorex-kedvezményezettek listáján, arról még 2003-ban, a csõd után is politikai vita folyt. Mugur Ciuvicã, Emil Constantinescu exállamfõ volt kabinetfõnöke akkor azt állította, hogy a teljes listán a politikai és gazdasági elit nem 400, hanem 5000 tagja szerepel. Néhány név az akkori tudósításokból: Toma Zaharia, a belügyminisztérium államtitkára, Marian Tutilescu, a bukaresti rendõrkapitányság vezetõje, Nicolae Plãiaºu, a Pénzügyõrség igazgatója, Ioan Solcanu szenátor, Gioni Popescu, a SRI igazgatóhelyettese, Gheorghe Oana, a pénzügyminisztérium államtitkára.
A CC úgy döntött, az államnak meg kell határoznia: időben meddig és milyen összeghatárig hajlandó fizetni a BCR-nek azért, ha valaki valamilyen Bancorex-kötelezettséget akar behajtani a pénzintézeten, például ha pénzre akarja váltani a csődbe ment pénzintézet kibocsátotta kötvényeket.
A kormány megszavazta: az így szóba jövő államsegély nem haladhatja a BCR-ért kifizetendő végső ár, vagyis a 3,75 milliárd euró felét, körülbelül 1,8 milliárd eurót. Továbbá az állam csak 2013 december végéig vállal garanciát a Bancorex-papírokra (a részleteket az idei 33-as kormányrendelet tartalmazza).
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ugyanakkor azt közölte, hogy a potenciális támogatás mértéke körülbelül 900 millió euróra rúg – de közlése szerint az adatot „fenntartásokkal kell kezelni”, mert a Bancorex által kibocsátott kötvények össz-névértéke sokkal magasabb. A Bancorex-csőd miatt folyó perekben idén március végéig újabb 180 millió eurónyi kárigény merült fel, erre a kormány augusztusban szintén kötelezettséget vállalt.
Hírforrás: Hotnews.ro
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!