Egy rég lecsengett csődbotrány miatt lehet, hogy a beharangozott 2 milliárd eurónál kevesebb pénz csörren az államkasszában.
Továbbra is kritika éri a kormányt amiatt, hogy egyes vélemények szerint túl hamar adta el leprofitábilisabb pénzintézetét, a Román Kereskedelmi Bank ot, vagyis a BCR-t. A kormány és a magánosítást pártoló pénzügyi elemzők viszont úgy vélik, az eladás az egész romániai bankszférának hasznot hoz – csak azt nem lehet tudni pontosan, az állam mekkora részt hasít ki ebből. Ugyan az osztrák Erste által kifizetett 3,75 milliárd euró rekordösszegnek számít, de az rögtön a győztes kihirdetése után kiderült, hogy a legnagyobbat nem a többségi tulajdonos román állam, hanem a BCR-ben részesedéssel bíró két nemzetközi pénzintézet, az International Finance Corporation ( IFC ) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ( EBRD ) kaszálja. A két pénzintézet 25%-ot tulajdonolt a BCR-ből, a részvénycsomagot 2003-ban mindössze 222 millió dollárért vásároltak, most másfél milliárdot ért – de euróban.
A Bancorex-botrány félmilliárd euróra csökkentheti az állam nyereségét
A BCR-t még 1999-ben kötelezte a tulajdonos állam arra, hogy a „súlyos és az egész rendszerre kiható csődveszély” elhárítása érdekében vegye át a tönk szélén álló Bancorex befulladt hiteleit, illetve a bank egész aktíváját. Cserébe az állam garanciát vállalt a BCR-nek az esetleges kártérítések kifizetésére és a Bancorex fizetési kötelezettségeire, míg a bankot végleg fel nem számolják és törlik a cégjegyzékből.
Végül mennyi jut az államnak?
A nevezetes 3,75 milliárdból tehát először is le kell számítani a BERD és az IFC nyereségét, tehát marad 2,25 milliárd euró. De ha ebből le kell számítani azt 1,8 milliárd eurót, melyre az állam a Bancorex-ért kötelezettséget vállalt, akkor az állam nyeresége alig 400-500 millió euró marad.
A BCR eddig nem vette igénybe az állami garanciát
A Versenyhivatal egyébként augusztus 7-én adta véglegesen áldását a BCR múlt év végén lezajlott privatizációjára, megállapítva, hogy a pénzintézet nem élvezett állami támogatást, azaz nem vette igénybe a garanciát; és a 33-as rendelet kötelezettségvállalásával egyetértve megállapította, hogy a BCR eladása „átlátható és világos volt, korrekt versenyhelyzetben zajlott”. Tehát az Erste Bank jogosan jutott hozzá a BCR 61,8%-ához.
A pénzügyminisztérium egyik augusztus végi közleménye határozott hangon azt állítja, hogy az állam a BCR 36%-a után több, mint kétmilliárd eurót inkasszál. Ez biztos összeg, mert a Bancorex-es kötelezettségvállalások nem érintik. A közlemény ugyanakkor elismeri, hogy a Bancorex-es kár „kizárólag az államot érinti, akármilyen is legyen a BCR tulajdonosi szerkezete”.
Tény, hogy ez az 1,8 milliárd egyelőre csak feltételezett kiadás: elképzelhető, hogy ennél kisebb kárigényt kell majd fedezni. Elképzelhető ugyanakkor, hogy további csontvázak esnek ki a szekrényből, tehát eddig még nem bejelentett kárigények merülnek fel.
Egy botrányos csődsztori
A Bancorex különben azért ment tönkre, mert állami bankként,politikai alapon biztosítottkiemelt ügyfeleinek 5-18%-os kamatra hitelt 1996 előtt úgy, hogy az infláció azokban az években sokszorosan haladta meg ezt a szintet. A bank tehát akkor is kifejezetten rosszul járt, ha ügyfelei visszafizették a hitelt – és számos, Ion Iliescu PDSR-jéhez közel álló ügyfél ezt elmulasztotta megtenni. A csőd miatti kárt akkor kétmilliárd dollárra becsülték.
A Versenyhivatal is beleszólt
Hogy a BCR privatizációját törvényesen le lehessen zárni, a Versenyhivatalnak (CC) is véleményeznie kellett, törvényesen biztosított-e gyakorlatilag állami támogatást a kormány a BCR-nek akkor, mikor az állami költségvetésbe emelte át a Bancorex kötelezettségeit a két pénzintézet egyesítésekor.
Hányan kaptak csalárd hitelt?
Hogy hányan szerepelnek a Bancorex-kedvezményezettek listáján, arról még 2003-ban, a csõd után is politikai vita folyt. Mugur Ciuvicã, Emil Constantinescu exállamfõ volt kabinetfõnöke akkor azt állította, hogy a teljes listán a politikai és gazdasági elit nem 400, hanem 5000 tagja szerepel. Néhány név az akkori tudósításokból: Toma Zaharia, a belügyminisztérium államtitkára, Marian Tutilescu, a bukaresti rendõrkapitányság vezetõje, Nicolae Plãiaºu, a Pénzügyõrség igazgatója, Ioan Solcanu szenátor, Gioni Popescu, a SRI igazgatóhelyettese, Gheorghe Oana, a pénzügyminisztérium államtitkára.
A CC úgy döntött, az államnak meg kell határoznia: időben meddig és milyen összeghatárig hajlandó fizetni a BCR-nek azért, ha valaki valamilyen Bancorex-kötelezettséget akar behajtani a pénzintézeten, például ha pénzre akarja váltani a csődbe ment pénzintézet kibocsátotta kötvényeket.
A kormány megszavazta: az így szóba jövő államsegély nem haladhatja a BCR-ért kifizetendő végső ár, vagyis a 3,75 milliárd euró felét, körülbelül 1,8 milliárd eurót. Továbbá az állam csak 2013 december végéig vállal garanciát a Bancorex-papírokra (a részleteket az idei 33-as kormányrendelet tartalmazza).
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ugyanakkor azt közölte, hogy a potenciális támogatás mértéke körülbelül 900 millió euróra rúg – de közlése szerint az adatot „fenntartásokkal kell kezelni”, mert a Bancorex által kibocsátott kötvények össz-névértéke sokkal magasabb. A Bancorex-csőd miatt folyó perekben idén március végéig újabb 180 millió eurónyi kárigény merült fel, erre a kormány augusztusban szintén kötelezettséget vállalt.
Hírforrás: Hotnews.ro
Rád is szükségünk van!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatás