Mi nem árt a székelyföldi autonómiához? Külföldi tőke és know-how

BEJEGYZETT CÉGEK SZÁMA

A bejegyzett cégek számát illetően a székely megyék – Maros, Hargita és Kovászna – a középmezőnyhöz tartoznak, illetve enyhén elmaradottabbak az ország egyéb régióihoz képest.2005 végén Romániában összesen 5,91 millió céget tartottak nyilván, ennek nagy részét, majdnem egynegyedét – több mint egymillió darabot – Bukarestben jegyeztek be. Több mint kétszáz ezer céget tartott nyilván a Kereskedelmi Kamara Temes megyében, Prahova, Iaşi, Konstanca, Kolozs és Brassó megyékben; kevesebb, mint hetvenezer volt Botoşani, Călăraşi, Kovászna, Giurgiu, Ialomiţa, Mehedinţi, Szilágy, Teleorman, Tulcea és Vaslui megyékben.

Maros megyé ben 145 ezer 016, Hargitá ban 86 ezer 227, Kovászna megyében 55 ezer 045 cég szerepelt a nyilvántartásban – derül ki abból a makrogazdasági adatsorból, melyet kérdéseinkre válaszolva állított össze és elemzett Bálint Margit , a kereskedelmi minisztérium gazdasági tanácsosa.

Megjegyzés: különbséget kell tenni a nyilvántartott aktív és nem aktív cégek között. Nem működőnek az számít, mely nem nyújtotta be éves mérlegét. A pénzügyminisztérium idén júniusi, 447-es rendelete alapján jelenleg összesen 1226 bejegyzett cég van nem aktívnak nyilvánítva.

>> Sorozatunk első része:Mi kell a székelyföldi autonómiához? Pénz, pénz, pénz >>

KÜLFÖLDI TŐKE

A külföldi befektetők az elengedhetetlenül szükséges tőkebehozatal mellett know-how-t, szaktudást, vállalati kultúrát hoznak egy-egy adott térségbe. Fontos szempont, hogy a külföldi vállalatok „vonzzák egymást”, tehát ahol jó az infrastruktúra, és az egyik cég már megtalálta a számítását, az pozitív jelzés más nagyvállalatok számára is. A külföldi befektetők jelenléte munkalehetőségek biztosítása révén érezhetően fellendíti a környékbeli falvak gazdaságát is.

Az 1991 és 2004 között a Romániában bejegyzett külföldi tőkerészesedésű cégek száma 99 ezer 861 volt 10 577 millió eurós össztőkével. A toplistán messze az első helyen Bukarest áll mind a cégek számát (49 840 darab, ami gyakorlatilag a felét jelenti), mind pedig a jegyzett tőkét - 4916 millió euró; a cégek össztőkéjének 46,5%-a – tekintve.

Negyvenhárom megye közül a minket érdeklő régióban Maros megye áll a legelőkelőbb, a tizedik helyen, a megyében befektető külföldi cégek számát (1924 darab) nézve. 1416-tal Hargita megye a huszonkettedik, Kovászna 579-tel a huszonhatodik helyen áll.

Az országos élbolyban a fővárost Temes megye követi 6717 céggel, Kolozs megye 3740-nel, valamint Konstanca 3416 bejegyzett céggel. Az utolsó helyeken Teleorman áll 220-szal és Vaslui 197-tel.

A jegyzett tőke nagyságát

figyelembe véve, Bukarestet Ilfov megye követi – a bejegyzett cégek össztőkéjének 9%-át fektették be a főváros melletti megyében. A toplistán jól szerepel még Argeş megye 7%, Galac 5,5%, Konstanca 4%, Temes 3,7%, Kolozs 3,1%-os részesedéssel.

Maros megye a tizenharmadik a listán 1,1%-kal, Hargita a huszonkettedik helyen áll 0,5%-kal, Kovászna a harmincadikon 0,3%-os részesedéssel.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy 10,5 milliárd eurót fektettek be a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban levő vállalatok 1991 óta Romániában. Ebből a tőkéből mindössze 200,9 millió nyi találta meg a számítását a „székely megyékben” (1,9%).

A közigazgatási önállósághoz stabil gazdasági alapok szükségesek, ezért sorozatunk elsõ két részében annak néztünk utána, hogy az országos statisztikákhoz képest hogyan állnak az ún. „székely megyék” makrogazdasági mutatói. Ezután több nyugat-európai autonóm terület gazdasági helyzetét vizsgáljuk, különös tekintettel a központi és helyi költségvetések viszonyára; majd ilyen témában a három romániai megye költségvetésének nézünk utána. Az adatok forrása (a diagramokon is): Országos Statisztikai Hivatal, Román Kereskedelemfejlesztési Központ, Országos Elõrejelzési Bizottság.