Ha holnaptól a jótündér önigazgatóvá tenné a Székelyföldet, lehet, elátkoznák, mert a régió gazdasága nem áll túl erős lábakon. És mit mutatnak a számok?
Az országos átlag szintjén teljesít az ún. „székely megyék” –
Hargita, Kovászna, Maros
– gazdasága, de egyes mutatók fényében alulteljesítenek az országos átlagon, sőt a régiótárs Brassóhoz és Szebenhez képest is elmaradottabbak. Mindez abból a makrogazdasági statisztikai adatsorból derül ki, melyet a Transindex kérdéseire válaszolva állított össze és elemzett Bálint Margit , a kereskedelmi minisztérium gazdasági tanácsosa.
E helyzet kialakulásában nyilván közrejátszik,
hogy a nagybefektető, főként külföldi cégek romániai központjaikat Bukarestben vagy a nyugati megyékben alakítják ki, a külkereskedelem számottevő része, mintegy egyharmada a főváros köré összpontosul. Így a bruttó átlagkereset is nagyobb, a kereskedelem pörgőbb, a munkanélküliség kisebb ezekben a régiókban.
Maros, Kovászna és Hargita megye a Központi Fejlesztési Régió hoz tartozik. A régió makrogazdasági mutatói az utóbbi években az országos átlag szintjén mozogtak, viszont megfigyelhető, hogy a régión belül a három megye egyes eredményei -munkanélküliség, külkereskedelem, külföldi befektetések, ipari termelés – egy kicsivel rosszabbak, mint a társmegyéké, azaz Brassó, Fehér és Szeben megyéé).
Ez részben magyarázható a székely megyék földrajzi elhelyezkedésével – jelenleg a nyugati megyék és a főváros környéke gazdaságilag a legfejlettebb, a külkereskedelem, befektetések és technológia túlnyomó itt érkezik az országba, míg a moldvai határnál fekvő megyék és a déli Duna menti megyék az elmaradottabbak.
Lényeges szerepet játszik a hiányzó vagy a sokat szidott minőségű infrastruktúrának, befolyásoló tényező lehet az időjárás, a történelmi örökség – például az 1870-es években a Székelyföld az Osztrák-Magyar Monarchia legelmaradottabb vidékei közé tartozott. Közrejátszhat az is, hogy az itt élők mennyire tartják fontosnak a nyitottságot és befogadóképességet – ám az emberi tényező nem igazán mérhető gazdaságstatisztikai eszközökkel.
IPARI FEJLŐDÉS
Az ipari termélést tekintve, 2006 első öt hónapjában az országos átlag 5,9 százalék volt a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A három megye fejlődése azonban nem érte el az országos átlag szintjét. Habár Hargita esetében 4,3%-os növekedés figyelhető meg, Kovászna és Maros megyékben 4,3% -kal, illetve 13,6% -kal esett vissza az ipari termelés. Jó eredményt mutattak a központi régió egyéb megyéi, Fehér megye gazdasága 23,6%, Brassó 16%, Szeben 6,3%-kal bővült az ipar.
A 2005-ös évet tekintve, amikor is 2%-os volt a fejlődés országos átlaga, a déli (8%), a nyugati (6,5%) és a délnyugati (2,3%) régiók, és Bukarest főváros (3,5%) teljesített az országos átlagon felül, míg a központi régió, és benne a Székelyföld ipari termelése az országos átlag szintjén mozgott. Az ország többi régiói, az északnyugati (1,8%), az északkeleti (-1,4%) és a délkeleti régió ipari termelése lassabban bővült vagy egyenesen csökkent.
MUNKANÉLKÜLISÉG
A munkanélküliségi ráta országos átlaga júniusban 5,3%-ot mutatott az aktív lakossághoz viszonyítva (tavaly júniusban 5,6%-os volt).
A legnagyobb munkanélküliségi rátát Vaslui (10,1%), Mehedinţi (9,5%), Gorj (9,1%), Hargita (9,0%) és Ialomiţa (8,5%) megyékben jegyeztek, míg alacsony volt Temes (2,2%), Ilfov (2,3%), Bihar (2,9%) megyékben és Bukarestben (2,7%).
Kovászna megyében a munkanélküliség (5,9%) az országos átlag körül volt, Maros megyében csökkent – júniusban mintegy 3,8%-os munkanélküliséggel számoltak.
ÁTLAGKERESET
Az országos bruttó átlagkereset júniusban 1.112 új lej volt – ez 315 eurónak felel meg, és mintegy 10%-kal több a januári értéknél.
A kovásznai és hargitai átlag bruttókeresetek ennél kisebbnek mutatkoztak, 850 új lej körül mozogtak, Maros megyében ez az érték nagyobb volt – 950 új lej, de kisebb mint az országos átlag.
NEMZETI ÖSSZTERMÉK
A GDP tekintetében komoly eltérések mutatkoznak az ország nyolc gazdasági régiója között. 2005-ben az egy személyre számított GDP országos átlaga 3660 euró volt, mintegy 4,1%-os növekedéssel az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb értéket Bukarest-Ilfov régióben mérték – itt ez a mutató 7487 eurón állt, 7,3%-os növekedéssel.
Ezen a téren a minket érdeklő központi régió 3935 euró val és 3,8%-os növekedéssel jól teljesített, szintén átlagon felüli értéket mért a statisztikai hivatal a nyugati régióban is; 5,6%-os bővüléssel. A többi régiókban elért átlagos GDP érték 2500 és 3500 euró között mozgott; a fejlődés mértéke 2,2-3,6% körül alakult.
Módszertan
Székelyföldi régió nak nem a történelmi Székelyföld teljes területét, hanem Hargita, Kovászna és Maros megyét tekintjük. Ez a három megye közigazgatási szempontból inkább az ötvenes évek Magyar Autonóm Tartományának területével esik egybe (lásd a térképen; jelenleg a Központi Fejlesztési Régió része.
A közigazgatási önállósághoz stabil gazdasági alapok szükségesek, ezért sorozatunk elsõ két részében annak néztünk utána, hogy az országos statisztikákhoz képest hogyan állnak az ún. „székely megyék” makrogazdasági mutatói. Ezután több nyugat-európai autonóm terület gazdasági helyzetét vizsgáljuk, különös tekintettel a központi és helyi költségvetések viszonyára; majd ilyen témában a három romániai megye költségvetésének nézünk utána. Az adatok forrása (a diagramokon is): Országos Statisztikai Hivatal, Román Kereskedelemfejlesztési Központ, Országos Elõrejelzési Bizottság.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!