Ha holnaptól a jótündér önigazgatóvá tenné a Székelyföldet, lehet, elátkoznák, mert a régió gazdasága nem áll túl erős lábakon. És mit mutatnak a számok?
Az országos átlag szintjén teljesít az ún. „székely megyék” –
Hargita, Kovászna, Maros
– gazdasága, de egyes mutatók fényében alulteljesítenek az országos átlagon, sőt a régiótárs Brassóhoz és Szebenhez képest is elmaradottabbak. Mindez abból a makrogazdasági statisztikai adatsorból derül ki, melyet a Transindex kérdéseire válaszolva állított össze és elemzett Bálint Margit , a kereskedelmi minisztérium gazdasági tanácsosa.
E helyzet kialakulásában nyilván közrejátszik,
hogy a nagybefektető, főként külföldi cégek romániai központjaikat Bukarestben vagy a nyugati megyékben alakítják ki, a külkereskedelem számottevő része, mintegy egyharmada a főváros köré összpontosul. Így a bruttó átlagkereset is nagyobb, a kereskedelem pörgőbb, a munkanélküliség kisebb ezekben a régiókban.
Maros, Kovászna és Hargita megye a Központi Fejlesztési Régió hoz tartozik. A régió makrogazdasági mutatói az utóbbi években az országos átlag szintjén mozogtak, viszont megfigyelhető, hogy a régión belül a három megye egyes eredményei -munkanélküliség, külkereskedelem, külföldi befektetések, ipari termelés – egy kicsivel rosszabbak, mint a társmegyéké, azaz Brassó, Fehér és Szeben megyéé).
Ez részben magyarázható a székely megyék földrajzi elhelyezkedésével – jelenleg a nyugati megyék és a főváros környéke gazdaságilag a legfejlettebb, a külkereskedelem, befektetések és technológia túlnyomó itt érkezik az országba, míg a moldvai határnál fekvő megyék és a déli Duna menti megyék az elmaradottabbak.
Lényeges szerepet játszik a hiányzó vagy a sokat szidott minőségű infrastruktúrának, befolyásoló tényező lehet az időjárás, a történelmi örökség – például az 1870-es években a Székelyföld az Osztrák-Magyar Monarchia legelmaradottabb vidékei közé tartozott. Közrejátszhat az is, hogy az itt élők mennyire tartják fontosnak a nyitottságot és befogadóképességet – ám az emberi tényező nem igazán mérhető gazdaságstatisztikai eszközökkel.
IPARI FEJLŐDÉS
Az ipari termélést tekintve, 2006 első öt hónapjában az országos átlag 5,9 százalék volt a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A három megye fejlődése azonban nem érte el az országos átlag szintjét. Habár Hargita esetében 4,3%-os növekedés figyelhető meg, Kovászna és Maros megyékben 4,3% -kal, illetve 13,6% -kal esett vissza az ipari termelés. Jó eredményt mutattak a központi régió egyéb megyéi, Fehér megye gazdasága 23,6%, Brassó 16%, Szeben 6,3%-kal bővült az ipar.
A 2005-ös évet tekintve, amikor is 2%-os volt a fejlődés országos átlaga, a déli (8%), a nyugati (6,5%) és a délnyugati (2,3%) régiók, és Bukarest főváros (3,5%) teljesített az országos átlagon felül, míg a központi régió, és benne a Székelyföld ipari termelése az országos átlag szintjén mozgott. Az ország többi régiói, az északnyugati (1,8%), az északkeleti (-1,4%) és a délkeleti régió ipari termelése lassabban bővült vagy egyenesen csökkent.
MUNKANÉLKÜLISÉG
A munkanélküliségi ráta országos átlaga júniusban 5,3%-ot mutatott az aktív lakossághoz viszonyítva (tavaly júniusban 5,6%-os volt).
A legnagyobb munkanélküliségi rátát Vaslui (10,1%), Mehedinţi (9,5%), Gorj (9,1%), Hargita (9,0%) és Ialomiţa (8,5%) megyékben jegyeztek, míg alacsony volt Temes (2,2%), Ilfov (2,3%), Bihar (2,9%) megyékben és Bukarestben (2,7%).
Kovászna megyében a munkanélküliség (5,9%) az országos átlag körül volt, Maros megyében csökkent – júniusban mintegy 3,8%-os munkanélküliséggel számoltak.
ÁTLAGKERESET
Az országos bruttó átlagkereset júniusban 1.112 új lej volt – ez 315 eurónak felel meg, és mintegy 10%-kal több a januári értéknél.
A kovásznai és hargitai átlag bruttókeresetek ennél kisebbnek mutatkoztak, 850 új lej körül mozogtak, Maros megyében ez az érték nagyobb volt – 950 új lej, de kisebb mint az országos átlag.
NEMZETI ÖSSZTERMÉK
A GDP tekintetében komoly eltérések mutatkoznak az ország nyolc gazdasági régiója között. 2005-ben az egy személyre számított GDP országos átlaga 3660 euró volt, mintegy 4,1%-os növekedéssel az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb értéket Bukarest-Ilfov régióben mérték – itt ez a mutató 7487 eurón állt, 7,3%-os növekedéssel.
Ezen a téren a minket érdeklő központi régió 3935 euró val és 3,8%-os növekedéssel jól teljesített, szintén átlagon felüli értéket mért a statisztikai hivatal a nyugati régióban is; 5,6%-os bővüléssel. A többi régiókban elért átlagos GDP érték 2500 és 3500 euró között mozgott; a fejlődés mértéke 2,2-3,6% körül alakult.
Módszertan
Székelyföldi régió nak nem a történelmi Székelyföld teljes területét, hanem Hargita, Kovászna és Maros megyét tekintjük. Ez a három megye közigazgatási szempontból inkább az ötvenes évek Magyar Autonóm Tartományának területével esik egybe (lásd a térképen; jelenleg a Központi Fejlesztési Régió része.
A közigazgatási önállósághoz stabil gazdasági alapok szükségesek, ezért sorozatunk elsõ két részében annak néztünk utána, hogy az országos statisztikákhoz képest hogyan állnak az ún. „székely megyék” makrogazdasági mutatói. Ezután több nyugat-európai autonóm terület gazdasági helyzetét vizsgáljuk, különös tekintettel a központi és helyi költségvetések viszonyára; majd ilyen témában a három romániai megye költségvetésének nézünk utána. Az adatok forrása (a diagramokon is): Országos Statisztikai Hivatal, Román Kereskedelemfejlesztési Központ, Országos Elõrejelzési Bizottság.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!