Alapvetően a vasárnap eladott napijegyek számától függ, de valószínűsíthető, hogy a fesztivál már az idén egy kicsit több pénzt hoz , mint amennyit visz.
Vasárnap délben tartott sajtótájékoztatót a Félsziget többségi tulajdonosa, Gerendai Károly és a főszervező-társtulajdonos, Szepessy Szabolcs , illetve a MIÉRT részéről a sport-főszervező, Bodor László.
A hangulat érezhetően fesztelenebb volt, mint a korábbi években, amikor azt kellett elmondani az újságíróknak, hogy a fesztivál több veszteséget termelt, mint amennyit előzően beterveztek. A vasárnapi sajtótájékoztatón az arcok kisimultak, a szellő kellemes, az idő szép volt. Mindenféle különösebb incidens nélkül zajlott le az első négy és fél nap és most már
pénzügyileg is éri a széle a hosszát.
Az idén tovább emeltük a kiadási oldalt, ami 450 ezer euróra nőtt - indítja pénzügyi ismertetőjét Gerendai. Mivel az idén mind a kormányzati szervektől, mind a szponzoroktól több támogatást tudtunk összeszedni, illetve, minthogy a látogatók száma is megnőtt, akár még némi nyereség is képződhet a rendezvényen.
Ehhez az kell, hogy ma 10 ezer résztvevőnk legyen, amire van esély, mert tegnap 13 ezres, a Rasmus napján 15 ezres volt közönség. A nyereség értelemszerűen az egy rendezvényre vetített nyereség, és nem azt jelenti, hogy visszakerestük az elmúlt évben több mint 100 ezer eurónyi veszteséget. Úgy sejtjük, abba a stádiumába került a rendezvény, amikor pénzt termel, és így valóban jó befektetésnek tekinthetjük ezt az erdélyi vállalkozást.
A Sziget Produkciós Iroda tulajdonosa elmondta, a korábbi két évben felhalmozott veszteséget az üzleti terv szerint a következő két évben dolgozzák le.
A Transindex kérdésére Gerendai beszámolt arról, hogy a bevételi rész négy komponensből áll: hozzávetőlegesen 40% származik közvetlenül a jegyeladásokból, több mint 25% a piaci szponzorizációkból és értékesítési jogokból, amihez hozzáadódik közel ennyi a kormányzati és önkormányzati támogatásokból.
A fennmaradó mintegy 10% a vendéglátásból származik. Szepessy hozzátette, jelentős a sem a kiadási, sem a bevételi oldalon nem megjelenő értékrész is, ami különféle partnerségek által realizálódik. Itt külön kiemelte a
Caro Comp Kft-t, amely 30 ezer eurónyi értékű informatikai hardvert hozott a Félszigetre, illetve több fesztiválhelyszínen felállított webcamekkel szolgálta ki a napi 5-7 ezer on-line kukkolót.
Kommentnek annyit, hogy annak ellenére, hogy a Félsziget értékben kis töredéke a budapesti Sziget fesztiválnak, Romániában mégis a legnagyobb kulturális rendezvény. Annak idején, ha nem is jelentős nagyságrendű, de vakmerő befektetésnek tűnt, ma viszont már magabiztos piacfogásnak.
Ahol mégis problémák vannak, az nem a Félsziget piaci pozíciója, hanem annak középtávú konszolidálása olyan körülmények között, hogy az utóbbi években a romániaiak fesztivál részvételi aránya nem volt valami magas. A kérdést Gerendai nem kerülte meg, és úgy értékeli,
Szociológus szemmel
A Max Weber Társadalomkutató Központ másodszor készített felmérést a Félsziget Fesztiválon. 32 kérdezõbiztos 900 kérdõívet és 3237 kontaktlapot töltött ki a Félsziget lakók válaszai alapján. A gyorsjelentés eredményei a következõk:
A nemek szerinti eloszlás tekintetében kismértékû férfitöbbséget regisztráltak (a férfiak aránya 55%, a nõk aránya 45%). Az életkor szerint a résztvevõk nagy része tizenéves, azaz közel fele 19 éves vagy fiatalabb, továbbá egy harmaduk 20-24 éves, a többi 17 százalék idõsebb, de inkább 30 év alattiak. Származási ország szerinti eloszlását illetõen 2005-höz képest észlelhetõ egy kis különbség, éspedig a külföldrõl érkezõ résztvevõk arányának (5%-ról 9%-ra való) emelkedésével, ami tulajdonképpen a Magyarországról érkezõ látogatók arányszámbeli megnövekedésének köszönhetõ. Az állandó lakhely megyéje szerint a fiatalok zöme Erdélybõl érkezik.
A válaszadók mindössze 22,1 százaléka dolgozik, 3,3 százalék munkanélküli, míg 73,5 százalékuk tanul, további 1,1 százalék inaktív (katona, gyermeknevelési stb.). Az adatok jól mutatják, hogy a Fesztivál-résztvevõk a romániai 15-29 éves átlagnépességhez képest lényegesen jobb helyzetûek , különösen a munkanélküliek alacsony arányát és a tanuló fiatalok magas részvételét illetõen.
A tanuló fiatalok jelenlegi tanulmányi formáját tekintve a tavalyi adatokhoz képest valamelyest nagyobb az egyetemre járók aránya (35%, illetve 42%). Ugyanez tapasztalható az elméleti líceumba járók esetén (28%, illetve 38%). A két tanulmányi formában tanulók jelentõsen felül vannak reprezentálva a Félszigeten a romániai fiatalokhoz viszonyítva.
A tanulmányok helyszínét illetõen a 2300 érvényesen válaszoló tanulóból legtöbben Kolozsváron és Marosvásárhelyen tanulnak, 524, illetve 492 fõ, a többiek fõleg a következõ városokban tanulnak: Budapesten 121, Csíkszeredában 125 Sepsiszentgyörgyön 114 Brassóban 64 Bukarestben 48 fõ és így tovább.
A résztvevõk 56 százaléka volt már a Félsziget Fesztiválon, 44 százalékuk elõször vesz részt.
a fesztivál romániaivá és nemzetközivé tételében
az idén kielégítő eredményeket értek el. A román bérletesek aránya most 25%-ra nőtt a tavalyi 15%-ról, illetve a Rasmus-os napon, a napijegyesek hozzávetőlegesen fele román nemzetiségű volt. A tendencia jó, alapvetően a román látogatók jelentik a fesztivál növekedési bázisát.
Mi a megoldás? Még több nemzetközi sztár, magyarázza Gerendai, amit a rendelkezésre álló források függvényében a jövő évi fesztivál egyik céljaként fogalmazott meg. A másik megkerülhetetlen probléma a fesztiváltér kiszélesítése: a Rasmus-os estén 15 ezren tartózkodtak a helyszínen, ami azt jelenti, hogy az gyakorlatilag megtelt.
A nemzetiségi korlátok áttörése folyamatban, a magyarországi résztvevők száma duplázódott, a helyszínen dolgozó szociológusok pedig arról számolnak be, hogy a nem Magyarország felőli fesztiválturizmus is mérhetővé vált. Az idén az Arigato táncarénával bővült a fesztivál zenei programja, és a szervezők ígéretet tettek arra, hogy jövőre minden fronton fejlesztenek.
Hol vannak gondok?
A fesztivál jelenleg infrastruktúra-minimumon üzemel, lassan kulturált, de még mindig fapados körülményeket biztosít a résztvevőknek. De a fejlődés minden szegmensen érzékelhető, mintha a magukat embernek maszkírozó politikusok száma is csökkent volna, ami így nyáron különösen pozitív fejlemény. A következtetés: jövőre ugyanekkor, ugyanitt!
fotók: ifj. Haáz Sándor
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!