Alapvetően a vasárnap eladott napijegyek számától függ, de valószínűsíthető, hogy a fesztivál már az idén egy kicsit több pénzt hoz , mint amennyit visz.
Vasárnap délben tartott sajtótájékoztatót a Félsziget többségi tulajdonosa, Gerendai Károly és a főszervező-társtulajdonos, Szepessy Szabolcs , illetve a MIÉRT részéről a sport-főszervező, Bodor László.
A hangulat érezhetően fesztelenebb volt, mint a korábbi években, amikor azt kellett elmondani az újságíróknak, hogy a fesztivál több veszteséget termelt, mint amennyit előzően beterveztek. A vasárnapi sajtótájékoztatón az arcok kisimultak, a szellő kellemes, az idő szép volt. Mindenféle különösebb incidens nélkül zajlott le az első négy és fél nap és most már
pénzügyileg is éri a széle a hosszát.
Az idén tovább emeltük a kiadási oldalt, ami 450 ezer euróra nőtt - indítja pénzügyi ismertetőjét Gerendai. Mivel az idén mind a kormányzati szervektől, mind a szponzoroktól több támogatást tudtunk összeszedni, illetve, minthogy a látogatók száma is megnőtt, akár még némi nyereség is képződhet a rendezvényen.
Ehhez az kell, hogy ma 10 ezer résztvevőnk legyen, amire van esély, mert tegnap 13 ezres, a Rasmus napján 15 ezres volt közönség. A nyereség értelemszerűen az egy rendezvényre vetített nyereség, és nem azt jelenti, hogy visszakerestük az elmúlt évben több mint 100 ezer eurónyi veszteséget. Úgy sejtjük, abba a stádiumába került a rendezvény, amikor pénzt termel, és így valóban jó befektetésnek tekinthetjük ezt az erdélyi vállalkozást.
A Sziget Produkciós Iroda tulajdonosa elmondta, a korábbi két évben felhalmozott veszteséget az üzleti terv szerint a következő két évben dolgozzák le.
A Transindex kérdésére Gerendai beszámolt arról, hogy a bevételi rész négy komponensből áll: hozzávetőlegesen 40% származik közvetlenül a jegyeladásokból, több mint 25% a piaci szponzorizációkból és értékesítési jogokból, amihez hozzáadódik közel ennyi a kormányzati és önkormányzati támogatásokból.
A fennmaradó mintegy 10% a vendéglátásból származik. Szepessy hozzátette, jelentős a sem a kiadási, sem a bevételi oldalon nem megjelenő értékrész is, ami különféle partnerségek által realizálódik. Itt külön kiemelte a
Caro Comp Kft-t, amely 30 ezer eurónyi értékű informatikai hardvert hozott a Félszigetre, illetve több fesztiválhelyszínen felállított webcamekkel szolgálta ki a napi 5-7 ezer on-line kukkolót.
Kommentnek annyit, hogy annak ellenére, hogy a Félsziget értékben kis töredéke a budapesti Sziget fesztiválnak, Romániában mégis a legnagyobb kulturális rendezvény. Annak idején, ha nem is jelentős nagyságrendű, de vakmerő befektetésnek tűnt, ma viszont már magabiztos piacfogásnak.
Ahol mégis problémák vannak, az nem a Félsziget piaci pozíciója, hanem annak középtávú konszolidálása olyan körülmények között, hogy az utóbbi években a romániaiak fesztivál részvételi aránya nem volt valami magas. A kérdést Gerendai nem kerülte meg, és úgy értékeli,
Szociológus szemmel
A Max Weber Társadalomkutató Központ másodszor készített felmérést a Félsziget Fesztiválon. 32 kérdezõbiztos 900 kérdõívet és 3237 kontaktlapot töltött ki a Félsziget lakók válaszai alapján. A gyorsjelentés eredményei a következõk:
A nemek szerinti eloszlás tekintetében kismértékû férfitöbbséget regisztráltak (a férfiak aránya 55%, a nõk aránya 45%). Az életkor szerint a résztvevõk nagy része tizenéves, azaz közel fele 19 éves vagy fiatalabb, továbbá egy harmaduk 20-24 éves, a többi 17 százalék idõsebb, de inkább 30 év alattiak. Származási ország szerinti eloszlását illetõen 2005-höz képest észlelhetõ egy kis különbség, éspedig a külföldrõl érkezõ résztvevõk arányának (5%-ról 9%-ra való) emelkedésével, ami tulajdonképpen a Magyarországról érkezõ látogatók arányszámbeli megnövekedésének köszönhetõ. Az állandó lakhely megyéje szerint a fiatalok zöme Erdélybõl érkezik.
A válaszadók mindössze 22,1 százaléka dolgozik, 3,3 százalék munkanélküli, míg 73,5 százalékuk tanul, további 1,1 százalék inaktív (katona, gyermeknevelési stb.). Az adatok jól mutatják, hogy a Fesztivál-résztvevõk a romániai 15-29 éves átlagnépességhez képest lényegesen jobb helyzetûek , különösen a munkanélküliek alacsony arányát és a tanuló fiatalok magas részvételét illetõen.
A tanuló fiatalok jelenlegi tanulmányi formáját tekintve a tavalyi adatokhoz képest valamelyest nagyobb az egyetemre járók aránya (35%, illetve 42%). Ugyanez tapasztalható az elméleti líceumba járók esetén (28%, illetve 38%). A két tanulmányi formában tanulók jelentõsen felül vannak reprezentálva a Félszigeten a romániai fiatalokhoz viszonyítva.
A tanulmányok helyszínét illetõen a 2300 érvényesen válaszoló tanulóból legtöbben Kolozsváron és Marosvásárhelyen tanulnak, 524, illetve 492 fõ, a többiek fõleg a következõ városokban tanulnak: Budapesten 121, Csíkszeredában 125 Sepsiszentgyörgyön 114 Brassóban 64 Bukarestben 48 fõ és így tovább.
A résztvevõk 56 százaléka volt már a Félsziget Fesztiválon, 44 százalékuk elõször vesz részt.
a fesztivál romániaivá és nemzetközivé tételében
az idén kielégítő eredményeket értek el. A román bérletesek aránya most 25%-ra nőtt a tavalyi 15%-ról, illetve a Rasmus-os napon, a napijegyesek hozzávetőlegesen fele román nemzetiségű volt. A tendencia jó, alapvetően a román látogatók jelentik a fesztivál növekedési bázisát.
Mi a megoldás? Még több nemzetközi sztár, magyarázza Gerendai, amit a rendelkezésre álló források függvényében a jövő évi fesztivál egyik céljaként fogalmazott meg. A másik megkerülhetetlen probléma a fesztiváltér kiszélesítése: a Rasmus-os estén 15 ezren tartózkodtak a helyszínen, ami azt jelenti, hogy az gyakorlatilag megtelt.
A nemzetiségi korlátok áttörése folyamatban, a magyarországi résztvevők száma duplázódott, a helyszínen dolgozó szociológusok pedig arról számolnak be, hogy a nem Magyarország felőli fesztiválturizmus is mérhetővé vált. Az idén az Arigato táncarénával bővült a fesztivál zenei programja, és a szervezők ígéretet tettek arra, hogy jövőre minden fronton fejlesztenek.
Hol vannak gondok?
A fesztivál jelenleg infrastruktúra-minimumon üzemel, lassan kulturált, de még mindig fapados körülményeket biztosít a résztvevőknek. De a fejlődés minden szegmensen érzékelhető, mintha a magukat embernek maszkírozó politikusok száma is csökkent volna, ami így nyáron különösen pozitív fejlemény. A következtetés: jövőre ugyanekkor, ugyanitt!
fotók: ifj. Haáz Sándor
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!