Románia vs. Magyarország: csőd csőd hátán, a trend nem változik

Egy átlagos magyarországi 2,4-szer többet gyárt, mint egy átlag romániai, legalábbis ennyivel több bruttó hazai termék jut rá – derül ki a Coface által nemrég közzétett, Románia és Magyarország különféle gazdasági mutatóját összehasonlító elemzésből. Bár számottevően több lakosa van Romániának, mint Magyarországnak, bruttó hazai terméke (GDP) összértéke alig éri el a 79,3 milliárd eurót, miközben Magyarországon a GDP 87,8 milliárd euróra rúg. Az értékbeni különbséget pedig mi sem jelzi jobban, mint az, ha összevetjük a két kelet-közép-európai ország egy főre jutó hazai össztermékét: miközben minden magyarországira 8700 euró jut, addig egy romániaira eső GDP alig 3660 eurót tesz ki.

Romániára nézve pozitívum azonban,

hogy a makrogazdasági elemzők szerint az elkövetkező két évben gyorsabb dinamikával, mintegy 1,5%-kal fog növekedni a hazai össztermék Magyarországhoz viszonyítva.

Összességében tekintve a szomszédos államban a GDP tartani fogja az eddigi 4,3%-os éves növekedést, ami főként az export bővülésének, a magánszektorba történő beruházásoknak, a minimálbér növekedésének, a hitelek értékének folyamatos emelkedésének, az európai pénzalapoknak lesz köszönhető.

Romániában a makrogazdasági mutatók javulását főként a beáramló külföldi tőke eredményezi: ennek értéke az előrejelzések szerint az év végére el fogja érni a 9 milliárd eurót, s

az ütem várhatóan a csatlakozás után sem fog lelassulni.

Jövőre 5 milliárd eurónyi közvetlen külföldi tőke érkezik Romániába, amennyiben beigazolódnak az előrejelzések.

Ugyanakkor a romániai vállalkozások életében is pozitív előrelépést prognosztizálnak: a cégek mintegy 60%-ának az üzleti forgalma fog két számjeggyel bővülni az idei év folyamán, igaz ugyan, hogy tavaly 65%-uk esetében volt tapasztalható bővülés. De jó hír, hogy tavalyra és idénre egyaránt jellemzően csupán a

vállalkozások 12%-a esetében lehetett stagnálásról vagy visszaeséséről beszélni.

Egyébként leginkább a fogyasztási cikkek, a gyógyszeripar és a nehézipar az, ami nyereségesnek számít.

Miközben Magyarországon jóval nagyobb, 80%-os azon cégeknek az aránya, amelyek egy-vagy két számjegyű bővülésre számíthatnak, jóval nagyobb, mintegy kétszerese a stagnáló vagy éppen visszaesésben levő vállalkozások száma is, elérve a 25%-ot.

Ám, bármennyire is pozitívak lennének a román makrogazdasági adatok, a realitás nem ennyire fényes. Lehet, hogy sok vállalkozónak jól megy, de sok olyan kis- és középvállalkozás is van, amelynek

a multik térhódítása miatt csődöt kellett jelentenie

a tavalyi év folyamán. A csődök terén Románia jóval meghaladja az európai átlagot: tavaly 54%-kal nőtt a bezárt vállalatok száma az egy évvel korábbi számadathoz viszonyítva, ami pedig összesen 3500 csődöt jelent. A leginkább érintett ágazatok a textil-, bútoripar, az építkezés és a szállítás.

Magyarországon ez az arány csupán 15%-os, s leggyakrabban a mezőgazdasági, textilipari vállalatok és a nagybani lerakatok jelentenek csődöt.

Románia uniós csatlakozása kapcsán az elemzést készítő gazdasági és pénzügyi szakemberek megjegyzik, több lehetőség fog megnyílni a vállalkozások számára, ám ezzel egyidőben megnövekszenek a rizikók is. A határok megnyitásával

bővülni fog ugyanis a konkurencia,

s a romániai vállalatoknak helyt kell majd állniuk a jobb pénzügyi és műszaki feltételekkel rendelkező európai cégekkel szemben is.

Ám mindent összevetve, Románia számára mindenképp pozitívumot hoz majd az integráció. S a növekvő verseny miatt sem kell tragikus változásokra számítani – viszont egy koncentráltabb piac miatt egy idő után valóban csak a legerősebbek fognak megmaradni.