2010-re a többség még előnyben részesíti a kis üzlet eket a nagy áruházakkal szemben.
A kiskereskedelem hosszabb életű lesz Romániában, mint máshol – írja a Cotidianul egy GFK -tanulmányra hivatkozva. 2010-re is a romániaiak többsége még előnyben részesíti a kis üzleteket a hiper- és szupermarketekkel szemben. A szakemberek előrejelzése szerint az elkövetkező négy évben is a hagyományos kiskereskedelem piaci részesedése még mindig 71% lesz, a romániai fogyasztók a különféle termékek árának
csupán 20%-át hagyják a nagy áruházláncok kasszáiban.
Ez az arány az Európai Unióban 35-46% között változik, tehát még a legkevésbé szupermarketbarát lengyelek is gyakrabban vásárolnak a nagy áruházakban. Ezzel szemben Oroszországban a szupermarketek a tömegfogyasztási cikkekre költött pénznek csupán 12% -át, Ukrajnában pedig 13% -át zsebelhetik be.
A romániai tendencia ugyanakkor azt mutatja, növekedőben van e másfajta bevásárlási forma iránti fogyasztói fogékonyság. Ezt nemcsak az az egyszerű adat mutatja, hogy 1989-2005 között 2%-ról 16 -ra nőtt a szupermarketek súlya a piacon:
a fogyasztási szokások lassú átalakulását
a piackutató intézet végezte tanulmány is alátámasztja. Az említett időszak nagy vesztesei egyébként a piaci és a bódés árusok voltak: 19-ről 5%-ra csökkentek a bevételeik.
Az idei év első negyedében egyébként tovább nőtt a lakossági fogyasztás: növekedése 10,9% -ra emelkedett az előző negyedévi 6,4% -ról.
>> Főként a lakossági fogyasztás bővülése révén nőtt a GDP
Berobbant a gyümölcsjoghurt
A Wall Street gazdasági szaklap román on-line verziója a tanulmányból azt emeli ki, hogy a gyümölcsös joghurt az egyik olyan termék, amely iránt robbanásszerûen nõtt a kereslet: 1998-tól 2005-ig 985% -kal. A margarinfogyasztás egyötödére csökkent ugyanebben az idõszakban.
Nõtt az õrõltkávé-fogyasztás is: 1998-tól 2001-ig 39% -kal, míg 2001-tõl 2005-ig 64% -kal. Emellett eltolódást figyeltek meg, ami a vevõk preferenciáit illeti: az elõrecsomagolt termék iránt jelentõsen nõtt a kereslet , a babkávéeladás pedig csökkent. Érdekes módon az instant kávé és a kakaó iránti kereslet is.
Nõtt az üdítõital- és az ásványvíz-fogyasztás, utóbbi 2005-ig 94% -kal nõtt 1998-hoz képest, a sörfogyasztás pedig 51% -kal.
A tisztítószerek és kozmetikumok a 1998-2001 között tapasztalt visszaesést követõen ismét kelendõbbek: pl. a fogpaszta 12% -ot, a szappan 4% -ot emelkedett 2005-ig. A mosószerek esetében a fogyasztók inkább az 1,5 kilogrammosnál nagyobb kiszerelésû termék eket választják, míg korábban inkább a félkilós volt népszerû. Ez is azzal hozható összefüggésbe, hogy a szuper- és hipermarketek, cash-and-carry típusú áruházak mosószereladása 11 -rõl 58% -ra emelkedett hét-nyolc év alatt.
A fogyasztási szokások átalakulását előrejelző tanulmány szerzői szerint az ország nem szabadulhat a csatlakozás ilyen irányú következményeitől: a korábban csatlakozó kelet-közép-európai államok tapasztalatából kiindulva az integráció után a fogyasztók az árak csökkenését és a kedvezmények robbanását tapasztalhatják, ami a versenyhelyzet következménye.
Ebből adódóan ajánlott a középáron kínált márkák számának drasztikus csökkentése, mert a keresletre igazán
a nagyon drága vagy nagyon olcsó termékek számíthatnak.
Ami a termelőket illeti, 2007 után elveszítik a mostanáig több-kevesebb sikerrel az árak fölött gyakorolt kontrollt: azután a pálya a forgalmazóké.
A fogyasztási szokások átalakulásával a vásárló igényesebb és tudatosabb lesz. A fogyasztóknak több alfaja is megjelenik: az igényesek , a gyakorlatiasak , a hűségesek , a konzervatívak , a sztoikusok és a gazdasági megfontolások alapján döntők. Ezzel párhuzamosan egyre inkább értékelik az üzleteknek a vásárlási körülmények javítását célzó erőfeszítéseit. Háttérbe szorul azonban a lojalitás: kevesebb lesz a hűséges vásárló, aki mindig ugyanabba az üzletbe jár vissza.
A tanulmány azt is megállapította, hogy Romániában – más országoktól eltérően – a fogyasztói kiadások tetemes részét, 49% -át az élelmiszerekre és italfélékre költött összeg teszi ki. Ezzel szemben például a szállításra, kommunikációra,
szórakozásra és egyéb személyi kiadásokra
a romániai lakosok a bevételüknek csupán 11% -át költik, szemben mondjuk a magyar fogyasztókkal, akiknél az átlagarány ebben a kategóriában 18%.
2002-től kezdődően a tömegfogyasztási cikkekre költött összeg mindenképpen nőtt: 2003-ban 21 , 2004-ben 35 , 2005-ben 69% -kal a referenciaév 2002-höz képest.
Már karácsonykor is taroltak a nagy áruházak
Karácsonykor már megmutatkozott a változás: a nagy áruházláncok húsz százalék bevételnövekedést könyvelhettek el 2004-hez képest – tudósított a Realitatea tv. A szupermarketek legnépszerûbb termékei a karácsonyi díszek voltak, ezt követték a játékok , majd az élelmiszerfélék. Karácsonytól szilveszterig az alkoholos italok eladása ugrott meg mintegy 40% -kal az év átlagos napjaihoz viszonyítva.
A romániaiak többsége csupán a létfontosságú, valóban szükséges cikkeket engedte meg magának karácsonykor is – állapították meg tavaly gazdasági szakértõk.
Forrás: cotidianul.ro, realitatea.net, wallstreet.ro
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!