2010-re a többség még előnyben részesíti a kis üzlet eket a nagy áruházakkal szemben.
A kiskereskedelem hosszabb életű lesz Romániában, mint máshol – írja a Cotidianul egy GFK -tanulmányra hivatkozva. 2010-re is a romániaiak többsége még előnyben részesíti a kis üzleteket a hiper- és szupermarketekkel szemben. A szakemberek előrejelzése szerint az elkövetkező négy évben is a hagyományos kiskereskedelem piaci részesedése még mindig 71% lesz, a romániai fogyasztók a különféle termékek árának
csupán 20%-át hagyják a nagy áruházláncok kasszáiban.
Ez az arány az Európai Unióban 35-46% között változik, tehát még a legkevésbé szupermarketbarát lengyelek is gyakrabban vásárolnak a nagy áruházakban. Ezzel szemben Oroszországban a szupermarketek a tömegfogyasztási cikkekre költött pénznek csupán 12% -át, Ukrajnában pedig 13% -át zsebelhetik be.
A romániai tendencia ugyanakkor azt mutatja, növekedőben van e másfajta bevásárlási forma iránti fogyasztói fogékonyság. Ezt nemcsak az az egyszerű adat mutatja, hogy 1989-2005 között 2%-ról 16 -ra nőtt a szupermarketek súlya a piacon:
a fogyasztási szokások lassú átalakulását
a piackutató intézet végezte tanulmány is alátámasztja. Az említett időszak nagy vesztesei egyébként a piaci és a bódés árusok voltak: 19-ről 5%-ra csökkentek a bevételeik.
Az idei év első negyedében egyébként tovább nőtt a lakossági fogyasztás: növekedése 10,9% -ra emelkedett az előző negyedévi 6,4% -ról.
>> Főként a lakossági fogyasztás bővülése révén nőtt a GDP
Berobbant a gyümölcsjoghurt
A Wall Street gazdasági szaklap román on-line verziója a tanulmányból azt emeli ki, hogy a gyümölcsös joghurt az egyik olyan termék, amely iránt robbanásszerûen nõtt a kereslet: 1998-tól 2005-ig 985% -kal. A margarinfogyasztás egyötödére csökkent ugyanebben az idõszakban.
Nõtt az õrõltkávé-fogyasztás is: 1998-tól 2001-ig 39% -kal, míg 2001-tõl 2005-ig 64% -kal. Emellett eltolódást figyeltek meg, ami a vevõk preferenciáit illeti: az elõrecsomagolt termék iránt jelentõsen nõtt a kereslet , a babkávéeladás pedig csökkent. Érdekes módon az instant kávé és a kakaó iránti kereslet is.
Nõtt az üdítõital- és az ásványvíz-fogyasztás, utóbbi 2005-ig 94% -kal nõtt 1998-hoz képest, a sörfogyasztás pedig 51% -kal.
A tisztítószerek és kozmetikumok a 1998-2001 között tapasztalt visszaesést követõen ismét kelendõbbek: pl. a fogpaszta 12% -ot, a szappan 4% -ot emelkedett 2005-ig. A mosószerek esetében a fogyasztók inkább az 1,5 kilogrammosnál nagyobb kiszerelésû termék eket választják, míg korábban inkább a félkilós volt népszerû. Ez is azzal hozható összefüggésbe, hogy a szuper- és hipermarketek, cash-and-carry típusú áruházak mosószereladása 11 -rõl 58% -ra emelkedett hét-nyolc év alatt.
A fogyasztási szokások átalakulását előrejelző tanulmány szerzői szerint az ország nem szabadulhat a csatlakozás ilyen irányú következményeitől: a korábban csatlakozó kelet-közép-európai államok tapasztalatából kiindulva az integráció után a fogyasztók az árak csökkenését és a kedvezmények robbanását tapasztalhatják, ami a versenyhelyzet következménye.
Ebből adódóan ajánlott a középáron kínált márkák számának drasztikus csökkentése, mert a keresletre igazán
a nagyon drága vagy nagyon olcsó termékek számíthatnak.
Ami a termelőket illeti, 2007 után elveszítik a mostanáig több-kevesebb sikerrel az árak fölött gyakorolt kontrollt: azután a pálya a forgalmazóké.
A fogyasztási szokások átalakulásával a vásárló igényesebb és tudatosabb lesz. A fogyasztóknak több alfaja is megjelenik: az igényesek , a gyakorlatiasak , a hűségesek , a konzervatívak , a sztoikusok és a gazdasági megfontolások alapján döntők. Ezzel párhuzamosan egyre inkább értékelik az üzleteknek a vásárlási körülmények javítását célzó erőfeszítéseit. Háttérbe szorul azonban a lojalitás: kevesebb lesz a hűséges vásárló, aki mindig ugyanabba az üzletbe jár vissza.
A tanulmány azt is megállapította, hogy Romániában – más országoktól eltérően – a fogyasztói kiadások tetemes részét, 49% -át az élelmiszerekre és italfélékre költött összeg teszi ki. Ezzel szemben például a szállításra, kommunikációra,
szórakozásra és egyéb személyi kiadásokra
a romániai lakosok a bevételüknek csupán 11% -át költik, szemben mondjuk a magyar fogyasztókkal, akiknél az átlagarány ebben a kategóriában 18%.
2002-től kezdődően a tömegfogyasztási cikkekre költött összeg mindenképpen nőtt: 2003-ban 21 , 2004-ben 35 , 2005-ben 69% -kal a referenciaév 2002-höz képest.
Már karácsonykor is taroltak a nagy áruházak
Karácsonykor már megmutatkozott a változás: a nagy áruházláncok húsz százalék bevételnövekedést könyvelhettek el 2004-hez képest – tudósított a Realitatea tv. A szupermarketek legnépszerûbb termékei a karácsonyi díszek voltak, ezt követték a játékok , majd az élelmiszerfélék. Karácsonytól szilveszterig az alkoholos italok eladása ugrott meg mintegy 40% -kal az év átlagos napjaihoz viszonyítva.
A romániaiak többsége csupán a létfontosságú, valóban szükséges cikkeket engedte meg magának karácsonykor is – állapították meg tavaly gazdasági szakértõk.
Forrás: cotidianul.ro, realitatea.net, wallstreet.ro
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!